8000 kilométer tök feleslegesen

2006.02.06. 07:45

"A hatodik érzékre hat, ami nem más, mint a józan ész" - mondja Fedde Talsma dizájnfőnök az új C70-ről. Felettünk a csillagos ég, alattunk az emirátusok dús pázsitja. Garden a parti, kicsit hűvös az este, nagy gázégőket gyújtanak be. A "józan ész" kifejezés tényleg öntözött, fűtött sivatagban cseng a legjobban.

A Grand Hyattben a mi turnusunkban a szokásos regionális társaság; 15 lengyel, néhány szlovén, horvát, bolgár és bosnyák, meg két magyar újságíró, vannak még rengetegen, de őket más csoportokba osztották. Ez volna az új C70 világbemutatója.

Világbemutató, de minek?! Hogy is néz ki? Mint egy Volvo. Ja, tényleg. És, jó? Persze. Hát, akkor menjünk haza. Kedves a Volvótól, hogy ideutaztatja a világot, jó, mondjuk a bahreini kollégának nyilván kisebb élmény az út, de akkor is, minek? Évek óta tátong a piaci rés, betömésért kiált. Szép új kupé Volvót, elsősorban Amerikának. Ó, és nyitható keménytetővel? Akkor tán még a saabosok is átpártolnak. Minden kategóriában mellé lehet nyúlni, nagyokat bukni zászlós- és egyéb hajókon, de ennél biztosabb siker régen volt az autóiparban. Mindegy, azért nézzük, ha már itt vagyunk.

Az autó kis emelvényen áll, finom világításban. Szép. Szép volt már tavaly is, amikor megnyerte a Budapesti Autószalon Szépe díjat, azóta sem csúnyult, hasonlóan jól néz ki, mint a többi Volvo. A hangsúly a hasonlón van: ha eltekintek a tetőtől meg a két ajtótól, mindene olyan, mint az új S40-esé, S60-asé. Meg a régi S80-asé. Meg, ha igazak a hírek, mint az új S80-asé is, mert az se lóg majd le jobban a palettáról, mint bármelyik Volvo.

Mások is próbálkoznak, de a Volvo termékválasztéka párját ritkítóan, hogy is mondjam, homogén. Elegáns, stílusos, minőségi, de egy Volvo-flotta semmivel sem változatosabb, mint egy csoportkép a banki középvezetők továbbképzéséről. Az S40-S60-S80-C70-es hátsó lámpákról meg is kérdeztem a Volvo szakértőjét, esetleg csereszabatosak-e, de nem: néhány milliméter különbség van, az egyformaság koncepció, nem spórolás. Továbbá hogy ő meg tudja-e különböztetni az S60-ast az S80-tól, de tényleg, őszintén. Azt mondta, igen, de elhiszi, hogy ez nem könnyű azoknak, akik nem Volvókkal foglalkoznak évek óta, mint ő.

Most tényleg, mit lehet írni erről a formáról?! Szép Volvo kabrió, és persze kupé is egyben. A csukott változat kevésbé ortopéd, mint a 307CC tetőstül, talán a háromdarabos tetőnek köszönhetően. Tudom, hogy nehéz picike változtatásokkal szépből szépet csinálni, a modellfrissítések is igen ritkán sikerülnek jól.

A Volvótól igazi bravúr ez a lélegzetelállítóan harmonikus forma, de a laikus csak annyit kérdez: mi ez? S40, izé, ja, kabrió! És persze el tudom képzelni, hogy a dizájnerklubban négy viszki és két csík kokó után őszintére tudatmódosítva a konkurens formatervezők is órákig elemzik, milyen szépen eltalálták a formáját.

Belül? Muhahahaha! Belül is kevés dolgot találunk, amit Volvóban még ne láttunk volna. Ez persze nekem jó, mert nagyon szeretem a Volvók belsejét, és a vásárlókat se zavarhatja, mert az autós újságírókon kívül kevés ember szokott rendszeresen új autókat végigmustrálni.

A padlólemez önmagában csak egy drága, mert nagy fődarab, pusztán egy "jó" padlólemeztől nem lesz jó egy autó, de erre a Ford konszernben C3-nak, a Volvónál P1-nek keresztelt alkatrészre valahogy csupa kiváló autó épül. Focus II, Mazda3, Mazda5, Volvo S40 és V50.

Fehér autók

Az Emirátusokban nagyon hamar feltűnik, hogy aránytalanul sok a fehér autó. Ezek szerint nem csak mi méricskéltük, hogy a világos autók drasztikusan kevésbé melegednek, mint a sötétek. Ez eddig rendben is van, de élőben nem tudom, láttam-e már fehérben hosszított S-Mercit, vagy akár C osztályt, gyöngyházfehér Land Cruisert, Patrolt, Audi A6-ost, A8-ast, 7-es BMW-t, Porsche 911-est.

Ferrarit, Pagani Zondát és a többi exkluzív finomságot nem láttunk, talán télire elrakták őket a garázsba. Muhaha. Félteni azért nem kell őket, mármint az emirátusiakat, mert a januári autószalonon bemutatták náluk a Bugatti Veyront, és egyből ötöt rendeltek. Nyilván három fehéret, meg két színaranyt.

Hifiben opcionális a Dynaudio, ami itt az Emirátusokban pillanatnyilag a dán áruk bojkottja miatt vicces. Tavaly szeptemberben jelent meg néhány, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúra egy dán magazinban, és úgy látszik, ennyi az iszlám világ átfutási ideje, mára hívta vissza dániai nagykövetét Szaúd-Arábia és Líbia.

Az emirátusiak pedig bolti blokáddal tiltakoznak: az eladók eltakarították a polcokról a dán árukat. Márpedig a Dynudio dán termék, igazi különlegesség, rengeteg saját szabadalommal, a manufaktúra és a rendes nagyipar közötti átmenet. Még a hangszórómágnest is egy konkrét kínai hegyről hozatják, egy darabból készítik a membránt, satöbbi, satöbbi, voltam egyszer gyárlátogatáson a Jütland-félszigeten, mondhatom, hervasztó. De a Dynaudio cuccok nagyon jól szólnak, és a Fly Emiratesen is dán vajat és Carlsberg sört adnak.

Közben az Emirates Today azt írja, folytatódnak a tiltakozások, mialatt mi tesztvezettünk, 700 csadoros nő és gyermek hajtott végre tiltakozó menetet valahol Dubaiban az ilyen alkalmakkal szokásos dögös, arabeszkes harci homlokpántokban. A Jyllands-Posten grafikáit időközben lehozta egy norvég újság, a Die Welt és a Le Soir is, nyilván mindenkit érdekelnek ezek a fontos rajzok. A dán lap már bocsánatot kért, de a tüntetők és bojkottálók nem érik be ennyivel. Azt követelik, hogy a dán kormány esküdjön meg, többé ez nem fordulhat elő.

Hiába, az Emirátusokban sose voltak választások és választott tisztségviselők, és egy tüntető asszony azt se feltétlenül hinné el nekünk, hogy Gyurcsány Ferinek nincs beleszólása, legyen-e a holnapi Blikkben meztelen nő. Nem értek a diplomáciához, de a tejtermékeket forgalmazó dán-svéd vegyesvállalat, az Arla napi hatmillió dirhemet (x 57=forint) veszít a bojkott óta, szóval én a dán királynő helyében megesküdnék, hogy minden törvényes eszközzel megakadályozom az istenkáromló karikatúrák megjelenését. És persze mivel egy demokráciában politikusnak ilyen eszközei nincsenek, szép csendesen le lehetne jönni erről a marhaságról.

Na de vissza a tesztvezetéshez! Indulás a szálloda parkolójából reggel 8-kor (magyar idő szerint 5). Tető lenyit, az idő inkább hűvös, mint kellemes, de egy kabriózás február elején még 14 fokban is jobb, mint sok minden más. Vastag pulóverben nem rossz, persze ehhez kell egy kétfelé hajtható szélterelő, ami megszünteti a hátsó ülést. Illetve van két cipzár, amire azt hittem, arra jó, hogy frédibéni stílusban kidugják rajta a gyerekek a fejüket. De azt mondta a megfelelő volvós, hogy az ülésre pakolást könnyíti meg.

A tető három darabban nyílik, de kabrió állapotban is marad 200 liter csomagtartó (csukott tetővel 400). És ha megnyomjuk a sárga gombot, az egész kramanc feljebb húzódik, hogy könnyebben pakolhassunk. Pótkerék alapban nincs, csak pumpaszett, helytakarékosan a hátsó kartámaszban, ami egyben sílécalagút is. Pótkereket egyébként ingyen kapunk, ha kérünk, csak akkor kisebb a csomagtartó, és le kell tennünk a pumpáról. Nekem akkor is a mankókerék okozna biztonságérzetet.