Fotó:
Listánkat kezdjük a Porsche Taycannal, aminek cW értéke 0,22. Ekkora légellenállási együtthatóval relatíve sok villanyautó rendelkezik, de ennyi már bőségesen elég, hogy bekerüljön a toplistába. A mai autók légellenállása átlagosan 0,30 és 0,25 közé lőhető.
Egy autó légellenállási tényezője meghajtástól függetlenül befolyásolja fogyasztását. Minél kisebb ez az adat, annál kedvezőbb lesz a fogyasztás. Így egy ezred is számíthat. A BYD Sealnek például ennyivel jobb a légellenállási együtthatója a Taycanhoz képest, 0,219. Egyébként a Tesla Model 3 Highlandnek is ugyanennyi.
Viszont ilyen alacsony értékeket nem csak modern autók tudnak elérni. A Tatra T77a gyártása 1935-ben kezdődött, aminek lenyűgöző 0,212 volt a Cw értéke. Ebben jelentős szerepet játszott streamliner kialakítása. Ezzel évtizedekig a legáramvonalasabb autónak számított, viszont tavaly kiderült, hogy ez az érték azért volt ilyen alacsony, mert egy kicsinyített modellt használtak tesztelésre. A valós méretű Tatra 77a légellenállási együtthatója valójában 0,36 volt.
Ha már streamliner. A megosztó külsejű Hyundai Ioniq 6 tervezésénél egy másik streamliner, a Saab Ursaab volt az ihlet forrása. Az elképzelést és megvalósítást pedig elkönyvelhetik sikernek, ugyanis az Ioniq 6 légellenállási együtthatója 0,21.
Az áramvonalasság a Tesla számára is fontos, amit a Model S esetében az évek folyamán apránként javított. A most kapható Model S cW értéke 0,208, ahogy a Nio ET7-nek is.
Kevés gyártó emeli ki valamelyik modelljének alaktényezőjét, de a Mercedes-Benz ezek közé tartozik. Az EQS esetében büszkén hangoztatták, hogy cW értéke 0,2. Ez egyébként pontosan 0,202, ami így is, úgy is szép eredmény.
A lista első autója, ami 0,2 alatti értéket tud felmutatni egyenesen Kínából jön és ott marad. A Kína-exkluzív Geely Galaxy E8 légellenállási együtthatója 0,199. Egyébként ez a gyártó első tisztán elektromos villanyautója.
A Lucid azon kevés amerikai villanyautó start-upok közé tartozik, amely még nem ment csődbe, annak ellenére, hogy jelenlegi egyetlen modelljük bőven a prémium árkategóriába sorolható. A magas ár viszont nem indokolatlan, az Air egyaránt pozitív értékeléseket kapott technológia és kényelem terén. Egyik ütőkártyája, hogy alacsony a légellenállása, 0,197.
A Xiaomi SU7 annak ellenére, hogy a márka első autója, meglepően nem lett blama. Relatíve olcsón rengeteget ígér és minőségi is, de közel sem tökéletes. Most viszont nem ez a lényeg, hanem Cw értéke, ami 0,195.
Ismét egy régebbi autó, ami jogosan van a listán. A GM EV1 Európában keveseknek mond bármit, pedig a komolyabb villanyautós próbálkozások egyike. Az EV1-et 1996-1999 között gyártották és csaknem 1100 darab készült belőle. Akkumulátortól függően 130-230 kilométer megtételére volt képes, amiben 0,195-ös légellenállási együtthatója fontos szerepet játszott.
Ha szériaautókat nézünk, akkor elérkeztünk a jelenlegi rekorderhez, a Xpeng Mona M03-hoz. Ennek együtthatója egy ezreddel kevesebb, mint a Xiaominak, de ha rekordról van szó, akkor ennyi is bőven elég.
Hasonlóan furcsa külsejű, de ritkább gyösz a Volkswagen XL1. Ez viszont nem elektromos autó, hanem dízel-hibrid. Egyliteres kéthengeres TDI motorja 48 lóerős, elektromotorja pedig 27 lóerős volt. A VW célja a lehető legalacsonyabb fogyasztás elérése volt, ezért a Cw sokat számított. A prototípusé 0,159, a gyártásérett verzióé 0,189. Ez elég ahhoz, hogy 0,9l/100km legyen a fogyasztása.
Rengeteg ismeretlen gyártó létezik a világon, ilyen a holland Lightyear is. 0 (Zero) modelljük egy napelemes villanyautó, ami 625 km WLTP-hatótávval rendelkezik, valamint 0,175-ös Cw értékkel. Alapára 250 ezer euró volt, de pár darabot így is sikerült belőle eladni, mielőtt leállították volna gyártását.
A Mercedes EQXX tanulmányautó, de a működő fajtából. A különleges külsejű modellből több van, amelyek célja a lehető legnagyobb hatótáv és legalacsonyabb fogyasztás elérése. Ezzel pedig jól haladnak, már csak saját rekordjukat tudják megdönteni. A legjobb légellenállású modell cW értéke 0,17.
Ismét egy német koncepcióautó jön, de a Volkswagentől. A hetvenes években azt tesztelték, hogy az autó formája mennyire befolyásolja a fogyasztást nagy sebességnél. Ennek eredménye az ARVW, ami 1980-ban megdöntötte a legnagyobb végsebességű dízelautó rekordját 362,07 km/h-val. Ehhez milyen légellenállás együttható kellett? 0,15.
A Fiat Turbina, közel sem egy hétköznapi autó, ugyanis gázturbina mozgatta. Az elvetemült ötletet 1954-ben valósították meg, viszont meglepő módon, nem ők voltak az elsők, ugyanis a Rover gyorsabb volt az őrültség megvalósításában. A Fiatnak viszont jobb volt a légellenállása, ami 0,14 volt.
A Ford Probe az amerikai gyártó és a Mazda együttműködésének a gyümölcse, amit 1988 és 1997 között gyártottak, két generáción keresztül. Viszont a Ford a Probe nevet már korábban is használta koncepcióautókhoz, amik tipikus futursztikus kinézettel rendelkeztek. Ezek közül kiemelkedik a Probe V, aminél elérték, hogy légellenállási együtthatója 0,137 legyen. A Probe V-öt Ghiával közösen tervezték és erősen emlékeztet minket a Jetson családban szereplő járművekre.
A francia Panhard az első autógyártók közé tartozott, amely kezdetben katonai járműveket épített. Az 1950-es évekre belekóstoltak a személyautók gyártásába is, sőt pár versenyautót is készítettek. Ilyen volt az 1963-as Le Mans-on indított Panhard CD LM64 is, aminél elérték, hogy a legellenállási együttható 0,12 legyen. Ha gyártókat nézünk ők az abszolút rekorderek.
Viszont van ennél jobb légellenállási együtthatóval rendelkező jármű is, ami egy egyedi darab. A Goldenrodot elsősorban a legnagyobb végsebesség elérése tervezték. A teljesítménye 2400 lóerő, amit négy Chysler Hemi motorral értek el. Itt is fontos szerpet játszott a légellenállás, amit 0,1165-re tudtak redukálni. Az Goldenrod pedig elhozta a várt sikert, ugyanis 1965-től egészen 2007-ig ők tartották a legnagyobb, nem lökhajtással elért végsebességet, ami 658,667 km/h volt.