Tagadhatatlanul nagy a díjzápor egy ilyen Concours d'Élégance-versenyen, de a Szent Kelyhet, a "Best of Show"-díjat egyetlenegy kocsi kapja meg csupán. Idén ez a Szlovákiából érkezett 1934-es Chrysler Airflow volt, tulajdonosa Peter Odzgan
Mit keres egy 02-es BMW egy elegáns autószépségversenyen? Oké, csinos autó, de ide talán kissé kevés... Kivéve, ha megtudjuk, hogy ez nem is BMW, viszont talán a legegyedibb 02-es valamennyi közül. Ez a kocsi soha nem látta a sindelfingeni gyárat belülről, ugyanis egy bizonyos Walter Ulrich összevásárolt alkatrészekből építette - otthon. Amíg Ulrich a kilencvenes években nem költözött Magyarországra, a német forgalmijában "Ulrich" is szerepelt gyártóként, de ezt a magyar hatóságok gyomra nem vette be - azóta BMW. Vicces, mert 1978-ban már két éve az E21-es készült a gyárban, nem ez
Szintén BMW, s szintén egyedi. A 315-ös a kora miatt - háború előtti autóról van szó - ugyan ritka, de nem igazán különleges kocsi. Kivéve ebben a formában. A Lengyelországban restaurált példány egyedi bemutatóautó volt 1936-ban, különleges bódéját a teljes fémkarosszériagyártás technológiáját kidolgozó, Ambi-Budd nevű cég készítette. A kocsi a háborúban eltűnt, 1989-ben bukkant fel újra Csehszlovákiában, de a restaurálást Lengyelországban végezték s most ismét német tulajdonban van. Még hogy nem rendeződik vissza a világ
Ritka madár a mi útjainkon az első, E30-as szériájú BMW-ből készült M3, de ez még a fehér holló-kategórián belül is a piros szemű alfaj. Egy eredeti, 1989-es Cecottót látnak, amely Johnny Cecottóról, az 1988-92-ig a Német Túrakocsi Bajnokságban (DTM) versenyző pilótáról kapta a nevét
505 ilyen Cecotto M3-as készült, ezekbe a 2,3-as M3-motor 215 lóerős változatát tették. Összesen három színben árusították, s erre az árnyalatra fényezték a szelepfedelet és a légszűrőházat is. Ezt a példányt a felújítást végző, magyar Bavarian Classics hozta Füredre
Ha már a BMW volt a szponzor, hoztak és hívtak néhány motort is a rendezvényre. Ez itt egy ötvenes évekbeli, még komor, fekete, hátul bakteleszkópos példány
Mint az autós szépségversenyeken általában, itt is millió apró kategória volt, ezért a résztvevők nagyobbik hányada hozzájutott valami díjhoz, aki nem, az plakettet kapott. De az 1926-os Bugatti T40-es "legszebb vintage nyitott autó" díjával egyet kell értenünk - egy ütött-kopott, bő nyolcvanéves autót képzeljenek, amelynek minden alkatrésze a sajátja. Még a motorja is, amelyből egyszer kikönyökölt a hajtókar, de összevarrták. És működik!
Egyik nagy szerelmem volt a Bugatti T49-es, az a fajta autó, amiből kizárólag szipkás cigivel a kézben, kamáslis cipőben és girardiban illik kiszállni. A harmincas évek legszebb pillanatait idézi (már ha voltak olyanok a világgazdasági válság legsötétebb időszakában), 3,3 literes, sornyolcas motor hajtja. Sokáig egy híres svájci gyűjteményben lakott, s akkor került jelenlegi, szlovák tulajdonosához, amikor azt elárverezték
A Bugattik elsőként használt utcai autóin alukerekeket. Nézzék, még mai szemmel is milyen gyönyörű egy ilyen turbinalapátos felni! A két pótkerék meg aztán végképp a kretén elegancia csúcsa
Bugatti Atlantic vajon ez a szintén Szlovákiából érkezett autó? Nem, az eredeti ennél nagyobb, de mivel összesen két ilyen autó létezik a világban, ezért a megtévesztés tökéletes, csak az igazi szöszcsomó-tépkedők veszik észre a turpisságot. Jaguar XJ alapokon van
Ha nem is eredeti, azért meglehetősen sokat fogalkozott valaki azzal, hogy stimmeljenek a részletek, nézzék például ezt az oldalablakot
Replika, nem replika, 1000 emberből 999-nek oly mindegy. De ez a forma mindenkit mellbevág
Még a félrehajtható kormányt is tett a replikába az T57S Atlantic reprodukálója. Mondjuk, talán muszáj is volt egy ilyen soha nem volt elem, máskülönben nem lehetne beülni
Egy másik hajmeresztően eredeti Bugatti, de ezt már ismerhetik a TC-olvasók, mert járt már Magyarországon, a 2001-es OT-Expón. Az 1929-es, Frugier-karosszériás T44-es teljesen eredeti, csak a kötelező karbantartásokon és egy fényezésen esett át az elmúlt 88 évben
Werner Gradisch, T44-es Bugatti tulajdonos, egyben az osztrák Bugatti-klub vezetője is egyben. Nincs miért busongania
Ha már annyit beszéltünk róla: itt egy nyolchengeres, húszas évek végi Bugatti-blokk. Ennek még csak szimpla gyújtása van, de a másik Bugatti, a sárga-fekete T49 már duplagyújtásos
Hogy lássák - a Totalcarban bemutatott C1-es Corvette is kint volt a Concours-on, Füreden. El is vitte a legszebb amerikai autó díját
Sejteni lehetett már jó előre, hogy az Airflow valami komoly díjat kap, mert nemcsak különleges volt technikailag, de a restaurálásának színvonala is mellbevágó volt. Ez egy olyan ritka pillanat, amikor alig állnak mellette népek
A harmincas években rövid időre nagy divatja volt az áramvonalas (vagyis inkább olyannak hirdetett) autóknak. A működő áramvonalas koncepciót a magyar Járay Pál dolgozta ki, a Chrysler Airflow is azokat követte elvben, bár épp annyira eltért az alaptanoktól, hogy olyan rettenetesen azért nem volt sikamlós
Nagy különbség volt az akkori autókhoz képest, hogy az Airflow motortere viszonylag rövid volt, emiatt az utasterét előrébb, a tengelyek között hordta a többinél, emiatt pedig ki lehetetett rajta alakítani a ferde hátfalat
A harmincas években gyönyörű kidolgozásúak voltak az amerikai autók, nézzék csak a Chrysler háromsoros lökhárítóját. De a hirtelen a semmiből jött, szokatlan formát nem vette be a vevők gyomra, ezért a kifejezetten nagy szériára szánt Airflow-ból végül csak 120 ezer példány talált gazdára
Szlovákiai restaurálás eredeménye a legapróbb részletében is magas színvonalú felújítás a Chryslernél
Aki igazán érezte az esemény rezgését, hozzá is öltözött a hangulathoz
Valker Viktor, a rendezvény szervezője, házigazdája, kiötlője
Verklis is tekerte a gépét a Concours d'Élégance-on- aki szokatlan módon egy kislány volt. Háttérben az Ulrich-02-es
Nem Rolls-Royce, hanem egy Daimler DS420G, az a típus, amely Erzsébet királynő kedvenc autója is egyben. Tulajdonosa egy temesvári olasz vállalkozó, Aldo Rossi, akinek egy Rolls-Royce Silver Cloudja is van mellette. "Ennek a motorja jobb, a Rollsnak viszont a kivitele" - mondta. A kocsi Romániából jött, lábon, ami vagesz, bár egy kis simítás még ráfért volna a lemezeire
Az 1976-os Daimler DS420G korábban Norwich főpolgármesterének autója volt. Mi, földhöz ragadt halandók nem látjuk, de a belső kivitel állítólag egyszerűbb egy hasonló Rolls-Royce-énál. Én konkrétan csak az erdőt és a tehéncsordákat látom
Piros, középmotoros Ferrarik, párban, de nem egyformák. Előtérben egy 308 GTS QV, tehát már a késői, hengerenként négyszelepes kivitel, hamisítatlan Magnum-kiadásban: amerikai kivitel, világosbarna bőrbelsővel, egyébként 1983-as az autó. Hátul egy kisebb és olcsóbb modell, a Mondial T Cabriolet, amelyről tudni illik, hogy egyike a nagyon ritka, négyüléses, középmotoros Ferrariknak. A legutolsók közül való, gyártási ideje 1993
Kicsit kevesebb fekete, ködfényszórók no meg elég modernnek tűnő kerekek: igen, ez már nem a 308-as, hanem annak erősen fészliftelt változata, a négy évig gyártott 328-as. Megbízható, már befecskendezéses motorral szerelték, sokak szerint az egyik legjobban használható Ferrari
Dehogyis... nem Moszkvics ez. Angol autó, az a neve, hogy Hillman Minx (nem Minszk!). Öt évvel az előtt készült, hogy a Sunbeam-Hillman-Talbot céget megvette volna a Chrysler. Ennek ellenére erősen amerikaiasak a vonalai - nem véletlen, mert azokat a korábban a Studebakernél dolgozó Raymond Loewy rajzolta
Jobbra egy Skoda 130, balra egy Skoda 13..., ja nem is, csak hasonlít. Mi is ez? Egy Hoffmann & Novague R200-as. Cseh gyártású autó, 2015-ben jelent meg, alapja a régebbi fajta Audi R8-as, ennek megfelelően középmotoros és 420 lóerős. Gyártója úgy tervezi - 50 darabot elad majd belőle
Innen azért látszik, hogy kutyából nem lesz szalonna, középmotoros autó se válik farmotorossá. Háttérben az ötletgazda Skoda 130 RS (egyébként egy igen szép magyar replika), előtérben a Hoffmann & Novague
Ez volt nagyjából az első új, már Jaguarnek tervezett Jaguar 1949-ben. Nevét, az XK120-at onnan kapta, hogy hitelesített 120 mérföld/órás sebességre volt képes az akkor új, kétvezértengelyes, 3,4 literes, hathengeres motorral - amit aztán szinte az összes Jaguarban használtak nagyjából a hetvenes évek második feléig
Dr. Gulyás Kovács Gergelynek ez az XK120-as az első veteránautója. "Amikor belevágtam, eléggé türelmetlen voltam, mikor lesz már kész. De tulajdonosként kénytelen voltam belefolyni a restaurálás logisztikai műveleteibe, az alkatrészkutatásba, egyáltalán, a felújítási folyamat megismerésébe, és beláttam - egy ilyen régi és komplikált autó elkészüléséhez mérhetetlen sok idő és gondosság kell. Most már egy percét sem bánom, s óriási tervem van a kocsival - el szeretnék indulni a Jaguar XK120-szal a jövő évi Mille Miglián! Az lesz csak az egésznek a megkoronázása" - magyarázta
Olasz autó, látszik, a fura arányok miatt pedig sejthető, hogy nem Pininfarina, Bertone vagy Touring, hanem valami más. Bizony, egy Ghia-karosszériás Mistral áll a Tagore sétány murváján, egyike a legkorábbi Gran Turismo Maseratiknak
Mindenki hatvanas évek végi járműnek hiszi, de a Mistral sokkal korábbi annál - 1964-ben mutatták be, és ez a példány ráadásul akkor is készült
Ez az autó kapta a Concours-on a Totalcar különdíját, részben azért, mert a restaurálás során megpróbáltak minden eredeti elemet megőrizni belőle, amit lehetett, még ha patinás is volt. Ennyire hiteles, hatvanéves autó-belsőteret is ritkán lát az ember. Pláne nem ilyen nyálcsorgatót
A másik ok, ami miatt különösen a szívünkbe zártuk az autót, a verseny-Maseratikból örökölt, soros hathengeres, dupla gyújtásos motorja volt. Igazi érdekesség, hogy bár az ötvenes-hatvanas évek fordulóján alig-alig fordult elő befecskendező személyautóban, a Mistral motorját már egy igen fura, Lucas-rendszer eteti, amelynél még a kenésre is figyeltek - külön olajszivattyúval működtetett kenési köre van, amely épp egy kicsivel nagyobb nyomáson működik, mint a befecskendező, hogy a pumpa dugattyúja mellett a benzin sose tudja visszanyomni a kenőanyagot. A kocsi mögött a restaurátor-tulajdonos, Horváth Attila áll
Mercedes-Benz 300 S, az a típus, amelyből Adenauer német szövetségi kancellárnak négy is volt szolgálati ideje alatt. A Rolls-Royce-okat is kis hiján elhomályosító kocsit a magyar Victory Auto restaurátoműhely hozta Balatonfüredre. Ez az "Adenauer" egy 1954-es példány
Kerek 100 lóerő 1931-ben? Olyan volt, mint ma 500... Persze volt is autó, amit cipeljen a sok ló: a Mercedes-Benz Nürburg 5,4 méteres teste 1,7 tonnát nyomott, végsebessége 100 km/h volt
Rendes, forgalomképes, vizsgás magyar autó, boltba is lehet vele menni, hiszen OT-rendszáma van. A borzalmas méretű autóban azonban csak két sor ülés van, azaz négyszemélyes. Luxus a javából!
Nehéz eldönteni, hogy kívül, vagy belül mívesebb-e a Nürburg, de talán nem is fontos kérdés ez. A kormányon előgyújtásszabályzó és szívató, az utasok orra előtt a korabeli légkondicionáló - azaz a kibillenthető szélvédő
Minden tiszteletünk a szponzorációs csapat egyik képviselőjének, a magyarországi Mininek, de a régi Cooper S láttán azért alaposan megfájdul az ember szíve, hogy miért nem tud ennyire csinos lenni a mostani, akárhány csíkot is festenek rá
Talán az egyik legérdekesebb autó a versenyen a kívülről egyik legszerényebb volt, hiszen csupán egy Opel Rekord C-t látunk, fekete színben, sárga lemezkerekekkel...
Ám ez a Rekord C Niki Lauda hajdani versenyautójának hajszálpontos mása, precízebb még a másik "Fekete Özvegynél" is, mely másolat kicsit korábban készült és az Opel tulajdonában van. A kocsit egy magyar Opel-rajongó, Kovács Gábor és barátai készítették
Kovács Gáborék a lehető legtökéletesebb replikát akarták elkészíteni. Nem is a CIH-motor a gyenge pont, hanem a váltó, amelyből a szörnyű erejű Rekord már kettőt felzabált
A tulajdonos elmondta, hogy a kocsi most is 240 lóerőt tud fékpadon, pedig csupán karburátoros. De ami trükköt a Lauda Rekord C5-ön bevetettek, az megvan itt is mind
Hogy miért érdekes ez a csupán 22 lóerős, egyliteres motorral szerelt, piros autócska? Például mert Jiri Telecky lábon vezette Balatonfüredre Csehországból. No meg mert ez egy Praga, mely cég 1934-ben nem sivító szippantós teherautókat gyártott, hanem elegáns kocsikat, például ezt a Baby-t, amelynek a harmincas évek szintjéhez képest merészen előremutató módon független első és hátsó felfüggesztése és fogazott léces kormányműve volt
Ez meg itt egy megilletődött kislány egy másik, korábbi Praga, az 1931-es Piccolo hátsó ülésén. Ő is ezzel az autóval érkezett Csehországból, sok-sok száz kilométernyi utazás után
Ez viszont fontos kérdés: melyik az elegánsabb? Az új Phantom vagy a régi? Megsúgom, a régi a jobb oldalon áll a képen
Nem Phantom, hanem egy kisebb, de még így is hatalmas (és emiatt legalább jól vezethető) Rolls, egy Silver Cloud III LWB (azaz tíz centivel megnyújtott tengelytávú verzió). 1955-től 1966-ig gyártották, ez egy 1963-as modell. Sosem restaurálták, csak a küszöböt javították rajta, valamikor a régmúltban. Eredeti, patinás, rendkívül hangulatos darab
Hogy áll már ennek a szeme? Ő a "Chinese Eye" Rolls, ilyen volt Peter Sellersnek is. Van egyébként polgári neve: Rolls-Royce Silver Cloud III Continental Coupe - rokona tehát az előző képen látható, óriási, bordó konténernek, ám ez kupé kivitelű, ha esetleg a kép beállítása miatt nem lenne látható
Ez volt a kiállítás legöregebb autója, ráadásul magyar tulajdonban van, ami külön öröm. Unic L+ a neve és 1925-ben gyártották, Franciaországban. Közel 1,8 literes motorja 16 lóerős - akkor még nem szöktek az égbe a literteljesítmények...
Kakukkfióka a pacsirtafészekben. Egy autó, amiről egy nappal a rendezvény előtt nem is tudták, hogy létezik, azt pláne nem, hogy jön is. De az osztrák Klaus Robitsch úgy döntött - Transporter 1-esének a Tagore sétányon a helye, és minden jelentkezési felhívást letojva egyszerűen beállított reggel Füredre. Csináltak neki helyet
Balra a tulajdonos, Robitsch, akiről a vehemens belépő után kiderült, hogy egy végtelen barátságos csávó, de mellesleg rettentően büszke a buszára
Alig került pénzbe - 800 schillingért, azaz akkori valami 10 ezer forintért vette, de régen is volt, no meg olyan is volt. Egy hatalmas adag ócskavas. Beletette az energiát, tudást, pénzt, kapcsolati tőkét, időt, és gyönyörű lett. Ma alsó hangon 150 ezer eurót ér, bár a sztori miatt még feltehetőleg jóval többet is
Nem is sima Transporter 1, hanem egy 23-ablakos Samba, ami a legdrágább. Azon belül is kuriózum, mert 1961-ben egy ötös ilyen autócsomag részeként érkezett az osztrák posta tulajdonába, Karintiában szolgált 1979-ig, s ez az egyetlen, amelyik megmaradt közülük
Lehet, hogy földhözragadt az ízlésem, de nekem a teljes találkozó legcsinosabb autója volt ez a vagány kis roadster. Simán valami háború előtti MG-nek, Riley-nek hinnénk, de nem, az autó cseh, pontosabban csehszlovák gyártású, a márkája Wikov
A kis prostejovi autógyártó, a Wikov alapvetően kicsi, igényes túraautókat és sportkocsikat készített gazdag vevőknek. Ez az 1930-as gyártású 7/28-as az utóbbiak közül való. Még a pótkannája is állat!
Minden szögből tökéletes a forma, a szín, az arányok. 1,5-ös, négyhengeres motorja 35 lóerős (a versenykiviteleket egészen 45-ig felhúzták), ami nem volt kevés 87 évvel ezelőtt. Igazi érdekessége, hogy nem huzalos vagy rudazatos fékje van, mint akkoriban a kocsik nagyjából 99%-ának volt, hanem hidraulikus, négy kerékre ható