Fotó:
Az 1964-es Fiat 2300 S Coupé Abarth kivitele roncsként került Tamás műhelyébe.
Az olasz ritkaság megkapta a kellő törődést, és végül versenyautóként támadt fel.
A magyar csapatot felkészült szakemberek segítették a versenyen.
Tamás és Péter Milánóból indult, a kiindulópontot a szervezők választották ki.
Az indulók között olyan legendák is feltűntek, mint a Lancia Stratos...
...vagy a Mini Cooperek. Nevezni csak olyan típussal lehet, ami egykor indult a Montén.
Ez a megmérettetés nem a sebességről szól, nem csak sportautókkal érdemes nevezni.
Idén már 26. alkalommal rendezték meg az átlagtartót a klasszikus autóknak.
Ebben az évben nem okoztak gondot téli útviszonyok.
Egy átlagtartó versenyen is előfordul, hogy bátran kell nyomni a gázpedált.
A különböző etapokon egyre magasabb hegyeket kell megmászni.
Pazar környezetben lehet izgulni a futott idő miatt.
A környékbeli települések lakói elől nem zárják el az utakat, de még nem volt baleset.
Itt majdnem minden fotó képeslapra való.
Bár az útvonal lenyűgöző, nincs sok idő a tájban gyönyörködni.
Különböző kategóriájú és évjáratú típusok is jól megférnek egymás mellett.
Pecsét szimbólum jelöli az ellenőrzőpontokat.
Tamás a szíve mélyén félti a sérülésektől a tökéletesre restaurált autót.
A közvetlen ellenfeleket is figyelni kell!
Van, ahol érdemes megállni.
Mennyi emlék!
Ez nem díszlet, ez egy igazi városka!
A szakaszok egy része közút...
...de murvás szakaszokat is kijelölnek.
Zord időjárás esetén a hó és a jég tovább nehezíti az indulók dolgát.
Mesevilág nagy gyerekeknek.
Önmagában is élmény a sorhatos Fiat hangját hallgatni.
Sötétben nem mindig látszik az útmenti szakadék...szerencsére!
A páros jobb eredménnyel zárta az idei versenyt, mint remélték.
A 60 éves Fiat zokszó nélkül teljesítette a többezer kilométeres távot.
Az életre szóló élmény minden fáradtságért kárpótol.
A közönség körében is nagyon népszerű volt a ritkán látható klasszikus.
A gálaesten a magyar díjazottakat név szerint szólították.
A Monte rangjához felérő kupa örök emlék marad.