Fotó:
Japán, 70-es évek, apróság: a Fellow Max a legtöbb Daihatsuhoz hasonlóan keicar, 2995 mm hosszú, 1295 mm széles és 1290 mm magas, mindez 510 kiló
A kategóriában több hasonló típust találunk, a Suzuki Fronte és a Honda Z ugorhat be hirtelen
A körlámpa inkább adottság volt, mint választás, a hetvenes évek közepéig nemcsak Japánban, de globálisan sem nagyon volt más
A Hino nyugaton kevéssé ismert márka, akinek mégis feldereng a körbe görbített H jelvény, az is leginkább teherautókra asszociál. Pedig ahogy például az Isuzu is gyártott személyautót a terepjárók mellett, úgy Hinóból is készült személyautó, például a Contessa
Az ötvenes években licensz alatt Renault-kat is gyártott a Hino, a szintén Renault (4CV) alapján fejlesztett Contessa ezeket hivatott leváltani
A második generációs PD-széria 1964-ben mutatkozott be, a tervezője pedig az a Giovanni Michelotti volt, aki egyebek mellett meghatározó Ferrarikat, Maseratikat, Lanciákat, sőt BMW-ket, például a 02-st is tervezett
A stílus a Contessán is meglátszik, nem egy hagyományos japán formavilág, a 700-as BMW-t is könnyen belelátni. Az 1251 köbcentis motor hátul kapott helyet, és hátul is hajtott
Rolls-Royce és McLaren ide vagy oda, remélem, anélkül állíthatom, hogy az angol autógyártás fénykorán már rég túlvagyunk, hogy a rajongók bosszúból fishandchips fogyasztására kényszerítenének. Szegény Roverről is inkább asszociálunk a BMW-s végstádiumra, mint az SD1-es Group A versenyautóra
A P5-ös nagyszedán ennél is jóval korábbi éra terméke, először 1958-ban jelent meg, de a képen látható P5B már sokadik finomítás, 1967-ben mutatkozott be. A névben szereplő B betű a Buickra utal: ekkoriban nem volt elég pénz egy új motor fejlesztésére, ezért egy 3,5 literes, V8-as Buick motort fejlesztettek tovább
Kerek lámpából sosem elég, elöl 3 párat, azaz hat tányért szereltek, plusz az indexek, míg hátul a szokásos könnycsepp alakú búrákat találjuk. Az autót kormánytagok is előszeretettel használták, II. Erzsébeté a British Motor Museumban található, de választási győzelme után Margaret Thatchert is egy P5B-ben utaztatták a Downing Streetre. Ez itt a királynőé volt
A Subarutól nem teljesen idegen a kerek fényszóró, lásd a bug eye (bogárszem) becenevű 2001-es Imprezát. A korai időkből adná magát a 360-as, de az is viszonylag közismert típus, ezért egy másikat választottunk a 60-as, 70-es évekből: az 1000-est
A Subaru történetében szinte egyeduralkodó az összkerékhajtás, alig néhány hátsókerekes volt (360, Sambar, BRZ), és még kevesebb első kerekes: az 1000-es (FF-1). Talán ennél is jelentősebb mérföldkő, hogy ez volt az első Subaru, amit boxermotorral szereltek
Formatervre talán a Simcák és a későbbi 510-es Bluebirdök juthatnak az ember eszébe, egyszerű, de elegáns vonalak, és persze a karika fényszórók. Kupé, szedán és kombi kivitelben is készült, ahogy kell
Szegény ARO, ha sikeresebben menedzselik, lehetett volna kelet-európai Ineos, de így még addig sem jutott el, ameddig a Yugo: az amerikába szánt Cross Lander 244X sosem érte meg az exportot
Az autó a 24-es szériába tartozik, amiből a normál offroaderek mellett kisbuszok, katonai járművek (Dragon) és minden egyéb karosszériaváltozat is készült. Sokaknak már a monitor alakú hunyorító fényszórókkal van meg a típus, de sokkal maradandóbbak a dupla körlámpás változatok. Kicsit BMW-s, kicsit daciás, kicsit Nissan Sunny-s
A Rocstát talán megillette volna a hosszabb élet (7 évig gyártották), ha nincsenek olyan bevált modellek a piacon, mint a Suzuki Samurai vagy épp a Daihatsu Feroza. Az autót a méltán híres Asia Motors Corporation gyártotta
A dél-koreai vállalat főleg katonai típusokat gyártott, a Rocsta gyökerei is idáig vezetnek: a hadsereg számára fejlesztett K111/K131-es civil utódjaként került piacra. Az autót 1,8-as benzin- és 2,2-es dízelmotorokkal szerelték, mindkettő a Mazdától származott
A Jeep rokonság egyértelmű, így a kerek lámpa kvázi kötelező, de az Asia Motors jó harminc évvel előzte meg a Mahindrát: utóbbit a Roxor típusa miatt perelte be a Jeep a túl nagy hasonlóság miatt. A pert egyébként a Jeep elvesztette
Méltatlanul kevés szó esik az afrikai autógyártásról, így olyan puritán csodák mellett halad el a világ, mint a Mobius II
A nevet Möbius, német matematikustól kölcsönözték, akit a többség valószínűleg a szalagjáról ismer (a gyártó logója is egy ilyen szalag), amelynek egyetlen oldala és egyetlen éle van
A kenyai gyártású Mobius II már a második generációját éli, a 3,5 milliós árával a legolcsóbb új autó volt a hazai piacon. 4,2 méter hosszú, 1,9 méter széles és 1,8 méter magas, a hasmagasság az afrikai terephez méltón 33 centiméter. Kár, hogy a Mobius III már kínai alapú, nem több, mint egy átmatricázott Beijing BJ40
Legalább ennyire ismert márka/modell a Gurgel Xavante. Nevét az alapító João do Amaral Gurgelről kapta, aki – ahogy azt Dél-Amerikáról lévén szó – Volkswagen Bogarakra és a Plasteelre (üvegszálas műanyag + acél) építette a céget
A Xavante volt az első modell, amit a Plasteel rendszerrel építettek, aminek fő erénye a korrózióval és a töréssel szembeni ellenállás volt. Az autó további különlegessége a Selectraction, ami voltaképp a szegény ember kézi diffizára: az autót két kézifékkel szerelték, amik külön-külön képesek fékezni a hátsó kerekeket, így ha valamelyik elveszíti a tapadást, a Selectractionnel át lehet irányítani a nyomatékot a másikra
Közismert mondás, hogy Isten teremtette az embert, de Colt tette őket egyenlővé. A Mitsubishi a második világháború után visszavett az efféle harcias természetéből, fegyverek helyett autókat (is) kezdett gyártani
Legtöbben valószínűleg az 1978-tól 2013-ig gyártott Coltra gondolnak, ha kicsi Mitsubishi kerül szóba, a Renault Clio alapú, 2023-as Colt, bár nagyszerű típus, rajongói körökben nem illik róla beszélni. Az epilógushoz hasonlóan szintén kevés szó esik a prológusról: az 1962-ben bemutatkozott Colt 600-asról és az eggyel nagyobb Colt 1000-esről
A Colt 1000 volt az első nagy szériában gyártott négyajtós Mitsubishi: 977 köbcentis motor 51 lóerőt tudott, és az 1964-es Japán Nagydíjon, Suzukában mindenki mást lemosott a pályáról a TIII-as túraautó kategóriában
A Kaiser egy rövid életű (1945-1953) amerikai autógyártó volt, amelynek Darrin nevű sportmodellje összesen egy évig volt gyártásban. Összesen 435 darab készült belőle, mégis ott van a Furcsa Ajtónyitási Megoldások Örök Csarnokában
Mert ahogy a BMW Z1 ajtaja alulra, a Darriné előre, a lemez mögé csúszik be. A formatervvel együtt igazi Tim Burton prop, furcsán bizarr, mintha a mesterséges intelligencia rajzolta volna