Fotó:
Mi mást is csinálna az ember éjfélkor, minthogy az utolsó előtti 47-es villamosra várva hídtesztelésre igyekezzen?
1946 óta senkinek sem jutott eszébe lemérni, hogy tengelyterhelési szempontból mennyit bír el a Szabadság híd. A képen az utolsó menetrend szerinti járat, csak ezután indulhatott a tesztelés.
Azért nem volt korábban hitelesítés, mert a logika szerint a magyar villamosok újabb generációi nem voltak jelentősen nehezebbek, így az UV után a Ganz csuklós is simán megkapta az engedélyt.
A 2009-es hídelújítás után szintén nem mérték meg, mert senki sem akarta erre költeni a pénzt. További gond, hogy tizenöt évvel ezelőtt az aszfaltot ugyan lecserélték, de alatta az útpályát nem. Vagyis ez a része nem lett erősebb.
A CAF burkolata azért hiányzik, mert a budai oldalon a híd lábánál a törés miatt leér a villamos alja. A pályát tehát módosítani kell, amennyiben ilyen hosszú járművek közlekednek majd.
A BME szakértői száz mérési pontot helyeztek el a Szabadság hídon, míg a BKV homokzsákokkal és síndarabokkal tömte meg a Combino tengelyterhelésénél eleve nehezebb CAF-ot.
Más kérdés, hogy húsz éve még nem is létezett az a mérési technológia, amellyel a híd sérülése nélkül lehet pontos adatokat nyerni. A kvarchomok ellenben kortalan.
A méréshez a cél a 40 km/h volt, az ív utáni, vagyis egyenes állásban padlózás után. Stabilan a 36-38 sikerült is, ám a jövőbeli menetrend miatt a BKV fel szeretné emelni a Szabadság híd határát a jelenlegi 30-ról 35 km/h-ra.
5km/h-ról indultunk, belefért az időbe egy 30 km/h-s kör is, majd jött a 40, amihez aztán tényleg iparkodnia kellett a telepakolt CAF-nak.
A Szabadság híd egész komoly emelkedő, a konstrukciója miatt pedig a pesti oldalon jobban mozog a szerkezet, mint a budain.
Ha kiderül, hogy a CAF túl nehéz a jelenlegi hídnak, sokszorosára nőhet a költség és a kivitelezési idő, hiszen nem egyedi gyártású villamosokat venne Budapest, hanem megerősítené a Szabadság hidat.
Mivel a villamoshálózat bővítésére tervezési szinten az 1500 milliárd forintnyi IKOP Plusz-forrásból jut, a kivitelezésre csak máshonnan lesz pénz.
Így, vagy úgy, de lesz új fonódó, és CAF fog járni a Szabadság hídon a Ganz csuklósok helyett.
A remény szerint 35 km/h-val, és a budai ív átrajzolása után kellő mozgástérrel is.
Jó utat, homokzsákok!
Talán nem meglepő, hogy a BKV kihasználja az alkalmat, és minden típussal megcsinálja a méréseket.
A Combino és a CAF után a hannoveri TW 6000 is lenyomta a köreit, de mennek majd a Tatrák is.
Oda-vissza, mindkét vágányon mindkét irányban. Ilyen egy rendes villamosos buli, a tudomány nevében.
Látszik, hogy mi ebben a kihívás. Annak idején egyszerűen nem ekkora járművekre tervezték a vonalat.
Itt a leglátványosabb, hogy milyen nagyot másznak a villamosok a Fővám tértől a híd közepéig.
Ilyen 47-es villamost még nem látott Budapest.
A hannoveri tükrei az előző körben beleértek a közlekedési lámpába. A CAF kamerákat használ, így azokkal nincs ilyen gond.
A végére jött egy kis eső is, de a BKV csapata így is jól érezte magát.
Első átkelésem CAF-fal a Szabadság hídon. A monitoron is látszik, milyen éles ez az ív a hosszú villamosoknak.
Az viszont meglepett, hogy a hídon már elfér egymás mellett a két CAF. Szűken, de gond nélkül.
A járókelők sem értették, mit keres hajnali kettőkor egy fonódó a Vásárcsarnok előtt.
A mérési adatok kiértékelése után okosabb lesz Budapest, a Szabadság híd pedig vagy így, vagy kissé átépítve segíti majd a fejlődő közösségi közlekedést.