Daewoo Prince

Kezdjük is egy nagyon fura darabbal, a Daewoo Prince-szel. Ezt a modellt 1991 és 1997 között gyártotta a márka Dél-Koreában. A kusza forma részleteibe nem nehéz belelátni Chevy-ket, Opeleket és Holdeneket: a Prince-t a General Motors V platformjára húzták fel, a legközelebbi rokona az Opel Rekord E. Egyébként ennek a padlólemeznek az első változatát először az 1966-ban bemutott Opel Rekord C-nél használták. Az 1,8 literes és 2 literes motorokkal szerelt Prince kaszniján jól látszik, hogy a Daewoo-ra nem jutott annyi pénz, mint mondjuk az Opelre vagy Chevy-re.

A Lanos Magyarországon se ismeretlen autó: a furcsa arányú kompaktból errefelé is sok pörgött egy időben, már azonban a jelentős részük elkopott az utakról. Létezett belőle ötajtós, háromajtós és szedán is, sőt, 1997-ben még a kabrió gondolatával is kacérkodtak, de az végül tanulmány maradt. A Daewoo No.1 vagy Lanos Cabriolet egészen pofás: a szériában készült változatoknál jóval jobbak az arányai, jól áll neki az ültetés és a részletei is ügyesebbek. Jó áron még akár sikeres is lehetett volna.

A lista talán legszebb darabja a váratlanul sikkes Musiro, ami a Lanos Cabriolethez hasonlóan egy látványos koncepcióautó. A 2000-ben bemutatott Musiro formája letisztult, arányos és a márkától szokatlanul lapos és sportos. Van benne egy kis Alfa Romeo GTV, némi Audi TT és még a sokkal későbbi Peugeot RCZ-re is emlékeztet. Bár rendkívül ígéretes jelenség volt, a klassz Musiróból végül nem készült utcai változat.

Amennyire szép volt a Musiro, legalabb annyira zavarba ejtő a Deawoo d'Arts Style. Ez tulajdonképpen egy Matiz, amit megpróbáltak régi, angol luxusautóvá alakítani. Mindezt béna krómokkal, apró alufelnikkel és barna bőrrel bevont tetővel kívánták elérni, de nem sikerült. A végeredmény sokkal inkább hasonlít egy gagyi játékautóra, mint egy öreg Jaguarra. Mindeközben az ötlet is nehezen indokolható, hiszen a Matiz egy pici, olcsó, fapados autó, tehát nem is lehetne messzebb egy rendes, arisztokrata luxusautótól.

Az Alpeon is egy erősen Opelhez közeli, mérsékelten átlemezelt darab, az első Insignia közeli rokona. Ezzel a modellel tényleg nem bajlódtak sokat: fogtak egy szintén Insignián alapuló Bucik LaCrosse-t, és rádobtak pár dél-koreai logót. Az Epsilon II platformra felépített Alpheont egy háromliteres, 258 lóerős, benzines V6 hajtotta. Később készült belőle újabb változat is, ami nem meglepő módon a második generációs Insigniára emlékeztet.

Nagyon pofás darab a kecsesen sportos Daewoo Bucrane is, amit 1995-ben mutattak be. A lapos, hosszú kupé orra a második generációs Mazda MX-5-re emlékeztet a hasonló lámpák és a géptető íve miatt. Jól áll rajta a széles, háromfelé osztott maszk és szépek a kaszni hajlításai is. Az ajtók, a B-oszlop kialakítása a hátsó szélvédő is nagyon izgalmas. Kár, hogy ebből sem lett semmi, maradt koncepcióautó. Még engem is meglep, de rendesen kéne.

A Labo nem véletlenül emlékeztet az apró, japán kisteherautókra: ez tulajdonképpen egy átcímkézett Suzuki Carry. A Chevrolet – és nagyon sok más – márkanévvel is forgalmazott platós teherautóban 0,8 literes, háromhengeres benzinmotor van. Több változatban készült: a Labo a platós kisteherautó, a Damas a zárt furgon és a kisbusz.

Érdekes cucc a Mantica is: ez az 1997-es koncepcióautó arányaiban már emlékeztet az 1998-ban bemutatott Matizra, de még tele van extrém megoldásokkal. A felfelé nyíló, hosszú ajtók egy olcsó kisautóhoz képest egyértelműen túlzásnak tűnnek, cserébe elég jól állnak a Manticának. Ötletes a belső, jók a színek és az egyszerűbb kaszni is jobban mutat, mint a későbbi Matizé.

Végül pedig következzen a Daewoo Royale Super Salon, ami a Prince-hez hasonlóan egy enyhén átszabott Opel. A Prince elődjének számító Royale csúcsmodellje volt a Super Salon, ami Senator alapjaira épült és belepakoltak mindent, amit csak lehetett: többek között például volt benne digitális műszerfal és fedélzeti számítógép is. A Royale Super Salon külseje is elég jól sikerült, nem volt olyan béna, mint a későbbi Prince.

Voltak már itt ritkaságok, koncepcióautók és átcímkézett darabok is, de katonai terepjáró még nem. Nyilván azt gondoltad, hogy ez majd kimarad, nem: ez itt a Daewoo Honker, ami több, másik Daewoo-hoz hasonlóan csupán egy remix. Ez az autó eredetileg Tarpan Honker néven látta meg a napvilágot 1988-ban, Lengyelország haderejének fejlesztették. Daewoo márkanév alatt a Honker több verzióját is gyártották 1996 és 2001 között.