Használtteszt: Lexus IS300 – 2002. | Totalcar
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
✕
Fotó:
Szentkuti Ákos / Totalcar
Nincs benne semi extra, mégis csodálatos kiállása van
Arányaiban, alapvető formai elemeiben egy európai autóra emlékeztet
Ezért hívták Lexus-lámpának a világos hátterű tuninglámpákat 20 évig
Ebben az 1C0 kódú szürkében a legtipikusabb
A toldatok már Attilánál kerültek rá, egyébként teljesen gyári az autó
A fényszórómosós Xenon is egy extra volt
Állítólag titánium-szilikűt bevonatú, öntisztító a tükörlap – hatalmas marketingduma
A 2JZ, ami áldás és átok is volt, mikor az értéktelen korszakát élte a típus
A VVT-i ebből sem maradt ki
Kéttónusú bevonat, minőségi anyagok és egyértelmű feliratok mindenhol
A kronográf-stílusú óracsoportot csak imádni lehet
Gyönyörű állapotban megmaradt a bőr-alcantara belső, de nincs is sok kilométer az autóban
Bármihez hozzáérsz, semmi nem recseg-ropog
A hagyományos japán autó: a csomagteret bowdennel, vagy a távirányítós kulccsal tudod nyitni, kilincs nincs az ajtón
Passzentos, de nagyon élhető beltér ez
Az IS300 errefelé csak automatával jött, de Amerikában sem volt jellemző a kézi
Kiváló minőségű a gyári fejegység, viszont a belső ventilátorhoz tartozó állítómotorok tudnak hangosak lenni
A facelift modellekben már csak 20 literig akad ki a fogyasztásmérő, ha nyomsz egy padlót
Gyönyörű a tetőkárpit, de valószínűleg nem is tudnál bele nagy dolgokat tuszkolni, mivel a hátsó ülés nem dönthető
✖