Fotó:
Balló Marcell / totalcar.hu
Tankolás, valahol még a trip elején.
Amúgy sem volt igazi a panoráma, erre még rájött a köd.
Ez már Algeciras, jöttek is a boss-ok segíteni jegyet venni a kompra. Persze, pénzért.
Egy jó öreg Merci a kikötőben, ki tudja mióta állhat ott a gazdájára várva?
Et voilá: a komp.
Szerencsére a marokkói határon nem pakoltatták szét a teljes autót, mondjuk adtunk nekik tollat, öngyújtót, mindent ami kéznél volt.
Marokkó zöld, az Atlasz-hegység gyönyörű. A kép után mondjuk kapával, kaszával üldöztek a helyiek, de megúsztuk.
A navigátor állás este, hangulatban.
Fezben a Marriott nem túl visszafogott, az tuti.
De leginkább a parkolóban voltunk, ahol autószerviz nyílt.
Váltó le, váltó fel, a helyieknek tényleg bármit megoldanak. Na jó, ezt végül pont nem sikerült.
Induljon a banzáj, az első éles kör kezdetét vette, támadásban a Merci!
Bemelegítő kilométerek a 4x4 szakaszon.
Itt még mindenki fitt és elszánt, nem volt ez másképp a technikával sem.
A zöld elmúlt, helyét átvette a homok és a hideg kő.
Marokkó gyönyörű, nem lehet betelni vele.
Igen, az én vagyok. Talán egy kicsit prosztó, de ha ott vagy, te is megjelölnéd, hogy jártál arra. :)
A Jeep Wrangler JK.
Út közben beugrottunk vízért, kávézni és ittunk is egy kólát.
Hogy aztán este leöblítsük egy Flaggel.
Tajine. Nem csak jól néz ki, de finom is.
Kis lépés az embernek, és kis lépés a sivatagnak is.
Jó reggelt Szahara!
Mintha kötelező lett volna, mi is elástuk magunkat.
De a Jeep még így is jól mutatott...
... és a kedvünk is remek volt, mert tudtuk, hogy már úton a Cayenne...
A homoksivatagot kősivatag váltotta le...
...ahol úgy döntöttünk, hogy dobunk egy ebédet...
...már nem emlékszem, hogy mi volt az aznapi menü...
...de a Starlink talán azt is logolta.
Penthouse a kősivatagban. Nem volt otthon senki.
Az ott egy Erg, vagyis dűnetenger, talán a Chebbi, vagy a Chigaga?
Zagorában vagyunk a szervizben.
Az urak lézerrel bemérik a kívánt magasságot.
De van, aki megelégedik egy pólóval is a nagy meló előtt.
Aztán se kerék, se hátsó futómű, Tibi viszont optimista!
Az alkatrészre várva megjelöltük a helyet!
És azt is megbeszéltük, hogy az Eneos az good oil!
Majd megjött a szükséges közdarab, bekerült és remek lett, robogtunk is tovább!
Ez már a másnapi napfelkelte a sivatagban.
Így néz ki egy tábor a dűnék között.
Így pedig a napfelkelte.
Végül csak elkészült a rántotta, ráadásul házi kolbásszal!
A táj csak elsőre kopár, aztán kiderül, hogy vannak bokrok.
De nem érdemes közel menni, mert átszúrhatják a tüdődet.
4 órával később megálltunk ebédelni, a menü ismét Tajine.
Ez pedig arabul a TC FB.
Aztán újra nyakunkba vettük a tájat...
... és belefutottunk egy igazi oázisba a semmi közepén. Gyönyörű volt!
A hotel, ahova a navi hozott, miután se a Booking, se a Tripad nem talált semmit. Elsőre azért meglepődtünk...
Ide parkoljatok, navigál a menedzser úr!
Sajnos, azok a szobák már foglaltak, mi nem aludhatunk itt.
Pedig van egy hangulata, de mi biztonságos helyet kértünk, hogy nehogy feltörjék az autót.
Úgyhogy a Jeep egy mosóban aludt, kövön.
A tulajjal pedig ittunk egy sört és jól bejelöltük egymást az összes közösségi platformon.
A szállás, ahova a sárhotel után hoztak. Mi voltunk az első lakók!
Az imádkozó és tea szoba, háttérben az előtér.
Ez volt az én szobám,
ez pedig Tibié.
Hajnalban keltünk, indulás előtt gyorsan tankoltunk egyet. Ennyibe kerül az üzemanyag, a helyi pénz pedig a marokkói dirham. A váltást rád bízom.
Az ott az óceán.
A látvány pedig lenyűgöző!
Ez a busz háromszor előzött meg minket, végül inkább hagytuk csapatni.
Az ott már a Kanári-szigetek, csak rossz oldalon vagyunk.
Bolt és alvó kutya kompozíció.
Kész szerencse, hogy nem maradt otthon a libamáj pástétom, meg a Kotányi só. :)
Ő Balage, ez pedig a Balage Phone. - rendes volt, feltöltötte a kártyánk mobilnettel. 30GB-t kértünk, ettől teljesen lehidalt.
Ő pedig Aladdin Tarfayában, aki szerzett nekünk féktisztítót. A környezet pedig a helyi autósbolt - és itt elhiszem, hogy tényleg minden van.
Nem a Redbull nagy. :DD
Hajóroncs az út mellett.
Ezen az úton 1100 kilométert tettünk meg aznap, Dakhlába.
A táj nem volt változatos, de ez nem számít, megyünk!
Mert tudtuk, hogy a jutalmunk egy nap pihi a pálmafák alatt.
Aztán bementünk Dakhla belvárosába, hogy megnézzük mi a helyzet.
A macska is erre volt kíváncsi, na meg a leeső halakra.
Hentes Dakhlában - a portékát fotózhattuk, a hentest nem.
A kólát hűtik, a halat már nem - a szag elviselhetetlen.
Egy pizzériában ebédeltünk, ami gyakorlatilag az utcán működött, nem volt belső tér. Narancsban a felszolgáló, jobbra tőle a főnök!
American Pizza - a menünk csak a fantázianév szerepelt.
Utcára nyíló pizzéria.
Ráktérítő, úgy reggel 6 lehetett, amikor az agyamba villámlott a vaku.
Ilyen szép üzenetet ritkán kapsz a Ferrerotól!
Bejutásra várakozás a Mauritán határnál.
W123 240D - hibátlanul teljesítette az utat, majd hazatért!
Waresz modernizálás: plasztik lámpabúra.
Svetlada - Belgák, Belgiumból - szintén hazatértek!
Na, és a legmenőbb csapat a Daihatsuval!
Úton a senki földjén a marokkói és a Mauritán határ között. Itt nincsenek törvények, nincs rendőrség, vagy katonaság. Soha ne ragadj itt este, ha bezár!
Ez már Mauritánia, a táj sokat romlott.
Mauritánia: ez itt a bolt.
Zuhany a napfelkeltében az óceán partján.
Ez már Mauritánia, a világ egyik legszegényebb országa. Ő itt egy beépített árus. Még vagy 2 táborban találkoztam vele később, mindig az aktuális helyi népviseletben volt.
Tibi vezet, irány a part!
A csapat összeállt, irány az óceánpart!
Ez az etap már az elején mindenkinek tetszett!
Életünk hétfőjét éltük át...
Balra homokdűnék, jobbra az óceán, mi pedig elautóztunk a napba!
Halászcsónakok a parton.
Aztán persze újra benzinkút Mauritánia fővárosában. A képen Balázs haverom, aki cigit tarhált volna, de nekem ugye nem volt.
Úgyhogy tovább állt és a helyiektől kért :D
A TikTok Mauritániában is hasít!
Az autók állapota hirtelen óriásit romlott.
De a környezet sem volt valami VIP.
Na, jó! VIP azért még volt.
És 70 éves szippantó is!
Az ott egy bokor, ami épp hazafele tart egy motoron.
Ez pedig a YouTube, ahova beülhetsz inni egy kávét - de nem akarsz.
Lemosattuk az autót, 15 euróért.
A srácok nagyon boldogok voltak, szerintem ennyit máskor egy nap alatt keresnek.
A Mercedesek nyolcadik élete Mauritániában játszódik. Az első hetet találd ki, hogy hol.
A benzinkút.
Ez itt egy kávézó, de a sommelier nem volt nagyon felpörögve, úgyhogy nem itt kértük a presszót.
A helyiek viszont nagyon boldogan üdvözöltek minket.
Most pedig jöjjön néhány kép, kommentár nélkül:
Itt már közel van Szenegál, csak vigyázni kell, mert Pumbák lehetnek az úton.
Vagy krokodilok!
Ő egy helyi árus a szenegáli határon. Jó arc volt, vettünk is sapkát tőle!
Aztán kiosztottunk néhány adományt a srácoknak.
Majd becsekkoltunk Szenegálba.
Majmok az úton, vagyis ők már a bozótban.
Az igazi buli mindig este kezdődik, jobbra pedig Nívás Matyi!
A srácok imádnak fehérekkel fotózkodni, számukra mi vagyunk az érdekesség.
Reggel erre ébredtünk, a Wartburgos srácok nem viccelnek.
Még a napszemüveget is lekapták a négyüteműről.
Mert a kuplung sajnos meghalt, de néhány óra alatt kicserélték.
Ez pedig már Saint Louise, egy nagyobb város Szenegálban. Jöjjön néhány kép:
A helyközi járat.
Ebéd a szavannán.
Először nem értettük, miért olyan fura a bal oldala.
Aztán megláttuk...
Szamár, szekér, visszapillantó.
Buszmegálló Toubában.
Szamár parkoló - ilyet mindenhol látni.
Az iránytaxi épp utasokat vált.
Egy falu, ez még egész menő, hiszen vannak falak.
Afrikában bárhol előkerülhetne az állatok.
A mosoly ellenére néha már mi is annak éreztük magunkat.
Az ott egy:
autószerviz.
A képen 6 gyereket rejtettünk el.
Tibi pénzt vált, hívták is a főnököt, 3-400 euro már óriási összeg Szenegál alsón.
A képen egy Fekete Párduc. Szürkében.
Csak akkor tankolhattunk, ha feleségül veszem - szóval így lett. Már gyerek is van, úgy 10 éves.
A képen egy kivilágítatlan motorost rejtettünk el az 1000-ből.
Íme.
Este értünk a táborba, a Wassadou kempingben.
Hihetetlen volt a pálmafák alatt sátrat verni.
Reggel pedig a táj volt elképesztő.
Ráadásul reggelit is kaptunk, mondjuk 15 euroért.
Őt megzsaroltuk, és csak akkor kapott kicsi ajándékot, ha cserébe vigyorgott a fotón.
Csak egy átlag tankolás a sokból, valahol Tambacounda környékén.
A falu.
Amikor mennek előtted, igyekszel lemaradni, hogy láss valamit a portól.
A Waresz megmenekült, a kuplung műtét sikerült!
A vízeséshez idegenvezető kísért minket, a táskát is azonnal magához vette.
Mondjuk azt nem értette, hogy miért viszünk a vízhez vizet - de legalább fotózni azt már elfelejtettünk.
Sor a határnál.
Kéregető gyerekek pedig itt is akadnak, volt aki kapott, volt aki hoppon maradt.
Afrikában a motoros taxi a menő, és az olcsó.
Neki már nem mertünk integetni, mert ha visszaint, elénk zuhan.
Az indiai TVS kimaxolva.
Keresd a kecskét!
Az ott a bolt.
Motormosó a semmi közepén.
Hol a hiba?
Csak egy gyorsétterem az út mellett. A menü csirke, az edényt te választod.
Koleka no problem.
Kilógatott bőr = van áru. Az pedig mögötte a húsbolt.
Kolekák reggel, munkába.
Na, melyik országban tudsz a dugóban is vásárolni?
Baleset történt, rendőrök meg sehol.
Renault Nevada - minden második autó ez.
Szevasz bro'!
Tuktukok Sierra Leonében. Van egy pár...
Az iskolások imádták a sok terepjárót, na meg az érdekes fehér arcokat!
Fő a biztonság, csak géppityu legyen mindenkinél!
Otthon, Ferihegyen, Szevasztok!