Fotó:
Audi AG
Fotó:
Audi AG
Négy a márka, egy a cég és az embléma
Fotó:
Audi AG
Az 1920-as években is a leggazdagabbakra koncentrált a Horch. Ez egy 305 Landaulet 1928-ból
Fotó:
Audi AG
Éppen az átmeneti korszakban, 1931-től 1934-ig készült a 120 lóerős, V12-es motorral hajtott Horch 670-es
Fotó:
Audi AG
Aranyos beállított kép a világ első Audijáról, a Type A-ról
Fotó:
Audi AG
Audi Torpedo Type E21/78 1924-ből
Fotó:
Audi AG
Audi embléma 1924-ből. Még szó nem volt négy karikáról
Fotó:
Audi AG
Egymás mögött ült a két utas a Wanderer W3-asban 1914-ben, de a koncepciót egészen 1926-ig megtartották
Fotó:
Audi AG
A DKW P15 Roadster változata 1928-ból. Már kéthengeres, kétütemű motorral, műbőr karosszériával, de még hátsókerék-hajtással
Fotó:
Audi AG
Motorkerékpár-motor eredetű a DKW több típusának első kerekét hajtó, keresztben álló, kéthengeres, kétütemű motor. Ennek léghűtésessé alakított leszármazottja volt a Trabant kéthengerese
Fotó:
Audi AG
Ott kukucskál a kormány mögül a műszerfalból kiálló váltókar a DKW F1-es műszerfalán 1931-ben
Fotó:
Audi AG
Négy márka egy közös szalonban, egy közös embléma alatt a harmincas években
Fotó:
Audi AG
A négy karika eredeti változata, Auto Union felirattal a közepén
Fotó:
Audi AG
Elsőkerékhajtású Audi Front 225 Roadster 1935-ből. Mai szemmel furcsa, hogy 55 lóerős motorjával alig 105 km/órás végsebességre volt képes egy ilyen megjelenésű autó
Fotó:
Audi AG
A hűtő tetején az Audi akkori saját márkaemblémája, az 1-es szám, a hűtőn pedig az Auto Union négy karikája csillog
Fotó:
Audi AG
Plakáton a legkisebb és legolcsóbb DKW a Reichsklasse. Négy generációban gyártották 1933 (F2) és 1940 (F8) között
Fotó:
Audi AG
Az utolsó Reichsklasse, DKW F8 Front Convertible 1939-ből. Kétütemű, 700 köbcentis motorja 20 lóerőt adott le, amivel végsebessége 85 km/h volt. Ebből készült a háború után keleten az IFA F8 és ennek motorját örökölte nyugaton a DKW F89
Fotó:
Audi AG
Ezzel a mutatvánnyal bizonyította a favázas, műbőrborítású karosszéria szilárdságát a DKW
Fotó:
Audi AG
A Horch 853-ast 1935-től 1939-ig gyártották. Motorja 120 lóerős, ötliteres, V8-as volt. A hűtő tetején a saját, a rácson az Auto Union embléma
Fotó:
Audi AG
Ez az 1937-es Wanderer W52 is büszkén hordja mindkét emblémát. Motorja soros, hathengeres, 62 lóerős volt, amivel 115 km/órával száguldott
Fotó:
Audi AG
Példa a kooperációra az Audi 920-as 1938-ból. Karosszériája nem véletlenül hasonlít a Wandererre, ugyanis közeli rokona. Motorja Horch eredetű volt és a hátsó kerekeket hajtotta (Az Audi már akkor inkább elsőkerék-hajtásos volt.)
Fotó:
Audi AG
Wanderer Stromlinie (Áramvonal) Spezial 1938-ból. Ferdinand Porsche tervezte soros, hathengeres, 2,2 literes motorjának teljesítménye 70 LE volt, amivel áramvonalasságának betudhatóan 160 km/órás végsebességre volt képes
Fotó:
Audi AG
Ilyen Auto Union Type C versenyautóval nyert Európa Bajnoki címet Bernd Rosemeyer 1936-ban
Fotó:
Audi AG
Bernd Rosemeyer, aki a világon először száguldott autóval 400 km/h felett Horch 853-as Coupé-ja mellett
Fotó:
Audi AG
Rosemeyer Horch 853-as Coupé-ja különlegesség, mert inkább kabriókat készítettek a típusból
Fotó:
Audi AG
Versenysikerekkel próbálták reklámozni az utcai autókat, akár a kereskedésben is
Fotó:
Audi AG
Az Auto Union terme a zwickaui Horch Múzeumban
Fotó:
Audi AG
A DKW F9 háború előtti prototípusa. A háborút követően ebből lett keleten az IFA F9, nyugaton a DKW F89
Fotó:
Audi AG
Az utolsó Horch. A háború után a zwickaui Horch gyárban még egyszer nekifutottak egy luxusautó gyártásának. Hivatalos nevén ez volt a Sachsenring P240
Fotó:
Audi AG
Ez a DKW F8 hajtásláncú furgon volt a háború után a nyugati Auto Union égisze alatt újonnan gyártott első négykerekű jármű. A neve DKW F89 L Snelllaster, azaz gyors-teherszállító
Fotó:
Audi AG
Egyetlen motorkerékpárt sem másoltak olyan sokan és olyan sokszor, mint a DKW RT 125-öst, persze más-más néven. Az Auto Union a háború után DKW RT 125 W (mint West, azaz nyugat) jelzéssel kezdte gyártani és árulni
Fotó:
Audi AG
Nagyon hasonlított az első háború utáni Auto Union személyautóra, az F89-re utóda, a DKW 3=6. A legjelentősebb különbség, hogy ez már háromhengeres kétütemű motort kapott, erre is utal a típusjelzés eleje
Fotó:
Audi AG
Íme a 3=6 típusjelzés, ami arra utal, hogy három kétütemű henger felér hat négyüteművel. Ez persze legfeljebb a gyújtások eloszlására és gyakoriságára igaz (két fordulat alatt hat darab, 120 fokos elosztásban)
Fotó:
Audi AG
Korabeli reklámfotó a DKW 3=6-osról. Elég pici a négykarikás embléma, felette a DKW saját márkajelzése
Fotó:
Audi AG
Míg a DKW 3=6 és utóda, az Auto Union 1000 eléggé hasonlítottak egymásra, az utóbbi technikájával készült kupé egyedi, sportos és mai szemmel is mutatós karosszériát kapott
Fotó:
Audi AG
Talán ezt a DKW típust ismerik a legtöbben. A 600-as néven is futó, kisméretű Junior nagy népszerűségnek örvendett és viszonylag sok megmaradt belőle
Fotó:
Audi AG
A balsorsú DKW F102, amiből kis átformálással és négyütemű motor beültetésével született meg az első háború utáni Audi, a 60-as
Fotó:
Audi AG
Korabeli reklámfotón a második háború utáni új Audi, az 1968-ban megjelent Audi 100 (C1)
Fotó:
Audi AG
Már a 60-as is hatalmas karikákat kapott, a hagyomány folytatódott a 100-assal, és azóta is tart
Fotó:
Audi AG
Az 1969-ben egyesült Auto Union és NSU közös gyártmánypalettája 1971-ben. Előtérben a Wankel motoros NSU Ro80 és az Audi 100
Fotó:
Audi AG
Az Audi 80 a 60-as utódaként lépett színre 1972-ben és mindjárt elnyerte az Év Autója díjat
Fotó:
Audi AG
Walther Röhrl már az Audi AG-nak nyerte meg a Monte Carlo ralit 1986-ban
Fotó:
Audi AG
Újra a csúcson: 1988-ban már nagyméretű, V8-as motorral hajtott modellt is piacra dobott az Audi. Mint a régi szép időkben...
Fotó:
Audi AG