Melkus

A márka életre keltője Heinz Melkus, a képen kocsijaival. A német újraegyesítés után elsőként ő kapta meg a volt DDR területén a BMW képviseleti jogait, így márkakereskedést is üzemeltetett

A fehér karosszéria előtt bal oldalon zakóban Sepp, mellette fekete galléros pólóban apja, Peter Melkus. A sárga ajtaja alatt Sepp édesanyja

Az RS2000-es egyik első makettje Melkusék irodájában

A sirályszárnyas ajtók maradtak az RS2000-esen is. A motor is középen van és hátul hajt, a sziluett is hasonló

Hátsó légterelő nélkül is lehetett RS2000-est kérni. Szokatlanul vastag az ajtó az oldalüveg felett. A tetőn – bocsánat, az ajtó vízszintes felületén – üvegpanelek

Ekkor még bíztak a jövőben

Nem egyszerű a ki- és beszállás a 107 centiméter magas RS1000-esbe, lapos és veszettül szűkös. A képen Sepp. A hűtőlevegő a ködlámpák között jut a hűtőhöz, majd a csomagtértető előtt távozik a melegebb levegő

A hátsó műanyag rész teljes géptetőként egyben nyílik fel, a felniket magnéziumból öntötték. Ez egy korabeli szelfi a próba után, még állványról, időzítővel fotózva

Az áll a falon, hogy Fahrschule, vagyis autósiskola, Heinz Melkus

1962-es és ’63-as Melkusok – jól látszik a különbség közöttük

A PT73-as Spiderből csupán egyetlen készült, volánjánál Ulli Melkus

Akkor még szerintem Heinz sem merte elhinni, hogy nemsokára olyan kép is készül, ahol csak az ő kocsijai vannak a startvonalon

Maga a prototípus meglepően gyorsan, nagyjából fél év alatt állt össze – annyira szeretem ezt a képet, hihetetlenül „életszagú”!

Eltérő oldalablakok, alattuk többféle légbelépő kialakítás

Sepp nem riad meg a kétkezi munkától, amikor megérkeztem, akkor is karosszériát csiszolt épp

Lényegében a nulláról kezdték a kocsik építését

Kortársai mellett látszik igazán, hogy mennyivel laposabb náluk a Melkus RS1000-es. A felvétel pár éve készült

Balra fent az utascella előtti, jobbon a mögötti rész. Alul az utascella alatti vázszerkezet, amelyen jól látszik a Melkusék-féle, középre hegesztett Y formájú merevítés

Felül az első, tárcsafékes futómű, alatta a dobfékes hátsó. Kezdetben elöl is dobfék volt még, de versenyautón alkalmazottal szerelték már akkor is a kocsikat

A kocsik kézi összeszereléssel készülnek, állítom, hogy a minőség a restaurálás után jobb, mint annakidején volt

Döntve szerelték fel az irányjelzőt, elsőre szinte fel sem tűnik, honnan ismerős

Ez egy Wartburg motoros kocsi. A váltón a piros kupak mögötti rész az ötödik fokozat miatt szükséges betoldás

Fém vázas, de bőrrel borított karimás a volán. A sebességmérőt 50 km/h-ás osztásokkal 250-ig futtatták, a fordulatszámmérőt pedig nyolcezerig, a pedálok is a Wartburgból jönnek