Fotó:
Toyota
Az első Toyota Prius volt az első nagy számban gyártott autó, amelyben állandó mágneses elektromotort alkalmaztak hajtómotorként
A jelenleg használt elektromotorok nagy része egy csőszerű állórészből és egy hengeres forgórészből áll
Az axiálfluxusú elektromotor korongszerűen lapos
Azért lehet lapos, mert az álló és a forgórész is korong alakú. Utóbbi leginkább egy féktárcsára hasonlít
Kiegyensúlyozottabb motort ad a forgórészek megduplázása. Egy az állórész egyik, egy pedig a másik oldalán
A tekercsekben a tengellyel párhuzamos erővonalak alakulnak ki, innen az axiál elnevezés
Az állórész tekercsei a valóságban, tekercselés közben
Kis és nagy fordulaton kisebb, közepes fordulaton viszont nagy a vasveszteség aránya
A Koenigsegg új, Quark nevű axiálfluxusos motorjának csúcsnyomatéka 600 Nm. Mindez 30 centis átmérővel és 30 kilós tömeg mellett
Elképesztő mértékben túlterhelhető a Quark motor. Míg állandó nyomatéka 250 Nm, 20 másodpercig akár 600 Nm-rel is megterhelhető
Kicsi, de erős. A YASA P400-as motorja 24 kilós, nyomatéka 370 Nm, teljesítménye 218 LE
Enélkül nem megy. Minden elektromotorhoz szükséges egy 5-20 kiló közötti teljesítmény-elektronika
A Koenigsegg dupla motorja dupla teljesítménnyel és torque vectoring képességgel
Nagy nyomatéka, mérsékeletebb fordulatszáma és kis tömege miatt akár kerékagymotorként is bevethető az axiálfluxusos motor
Axiálfluxusos motor dolgozik a Ferrari SF90 Stradale hibridhajtásában is
A Mercedes a legegyszerűbb utat választotta, megvásárolta a YASA céget. A képen az utóbbi igazgatója, Chris Harris az esemény bejelentésekor
Nagy valószínűséggel a Mercedes axiálfluxusos motort gondolt az EQXX tanulmányautójába
Sajnos a röntgenképből nem derül ki, milyen az EQXX motorja
A plexiházon átpillantva mintha korongszerű motort lehetne látni. A ház többi részét az esetleges áttétel és a differenciálmű töltheti ki