Vallomás egy pályakezdő zsigulistól

Az első Lada, amit el is mentem megnézni. Kijózanító volt, az én pénzemért csodát ekkoriban már kár volt várni, de legalább nem volt túl messze

Azt hiszem, a fejem mindent elárul. Lehet, hogy nem is annyira egyszerű régi Ladát venni?

Autókeresés közben szerencsére láttam teljes felújítási projektet is. Nem, ilyenbe én nem kezdhetek

És láttam nagyon komoly gyűjteményeket is. Az állam is leesett Vukmann Attila autóitól

Ezt én a ház előtt nem fogom tudni kijavítgatni és kedves szintre felhozni

Remek autó, amibe nem mertem belevágni. A tulaj végül megtartotta, kijavíttatta és fergetegesen jó lett. Bánhatom, de ilyen az élet

Amikor a gyűjtő haver szíve megesik rajtad és ilyet kínál eladásra. Engem levert a hideg veríték

Végül a durván baráti ár ellenére lebeszéltem magam róla, nekem az is sok lett volna, pedig ilyen egy igazán jó autó

A 2017-es pécsi Retropartyzánok színsora. Itt határoztam el már vagy tizedjére, hogy igen, nekem Zsiguli kell

Ha itt pörsen, akkor hol nem?

Nem mertem belevágni a sok pici hibája miatt, pedig titkon mindig ilyen dögös kiállású 21061-re vágytam

Igen, néztem faros Skodát is, de az alap motoros, alap felszereltségű késői darab nem ragadott el, hiába imádom a színét

Közben ahol tudtam, autót néztem. Ez itt épp egy szigorúan nem eladó, egytulajos, igazi nagypapa-autó

Motortéri csücsök, ezt kínálta egy nepper. Akkor jöttem rá, hogy ha rozsdás is, jobb, ha eredeties

Itt egy igazi és ritka 1300-as 21011 talán legijesztőbb részlete. Nagyon örülök, hogy azóta más, nagyon sok pénzből megmentette. Én nem mertem elvállalni

Hát, igazából nem is akartam én Lada 1200s-t. Valahogy nem lett alku

Közben megnéztem az elátkozott Sierrát is, amivel Sipi úr máig szív. Bele sem merek gondolni, nekem mekkora kálvária lett volna, mivel majd’ nulla a szerelési gyakorlatom. Nagyon vicces ez a sejtelmes, de igazából rém rossz kép

Borzasztó sok időm ment el hulladék autók megnézésével és utánajárással, ilyen volt ez a 190-es Merci is. Kell ez nekem? Nem egyszer tettem fel a kérdést magamnak

Ó, a csodás zöld nagypók, autóértő, jó fej eladóval, de nekem túl drágán, sok nyűggel és papírgondokkal. Olyan autót akartam, ami rögtön önjáró, de ez nem volt az

A berlini Klassik Remisében így megy az élet. Több liter nyálam elfolyt. Tovább is folytattam a hobbiautó-keresést

Bizony, a német tudja. Ez is Berlin, menetben az Alexanderplatz felé. Ezt a szöveget én nagyon magamra vettem. Azt mondja: az élet rövid, vedd meg

Ekkorra már nagyon fájt a lukra futások száma, az eladók stílusa és főleg ehhez mérten az autók ára, na meg állapota

Vukmann Attila átküldött pár, ki tudja, mikor készült képet. Ez lenne az eladó 2101-es. Nem is rossz, igaz?

Egy viszonylag molesztálatlan motorteret látunk, újszerű üzemanyagszivattyúval. Lehet, talán be is indulna

Bácsis, műszakis, 1977-es. Vajon a nedvességtől gombás már az utastere?

Egy ép ajtókárpit sok mindent elárul

Például azt, hogy vészesen sok nedvességet nem kapott a beltér, főleg ha több is egyben maradt

Így láttam meg a későbbi autóm. Egy nagyon aranyos hölgy árulta az elhunyt édesapja autóját

Az eleje kicsit össze lehetett törve meg fényezve, de minden eleme eredeti. Kell vele majd sokat foglalkozni, ezt tudtam, de rögtön beleszerettem, hiszen egygazdás

Akár el is állhattam volna a vételtől, de a szavamat adtam. Be is jött a képről vásárlás. Vészesen nagy gond eddig nem volt. Korábbi lakhelye, a garázs felől nézve

Az első tankolás Békéscsabán. Elég rossz hangja volt, mindene el volt állítva, viszont, ha nehezen is, de beindult és egész jól ment, meg sem állt hazáig. Életem egyik nagy kalandja volt lábon hazahozni

Hamar birtokba vettem és elkezdtük autónak használni. Ilyen öröm ült ki a fejemre, amikor meglepetésből a Ladával mentem a csajomért és haza tudtam vinni vele

Az első gyors takarítás után. Azt tisztán láttam, hogy nagyon jó alaphoz jutottam. Azt még nem, hogy mikorra lesz olyan szép, amilyet szeretnék

Nagyon sok kosz eltakarítása után, egy anyagában málló szivacsos üléshuzat alól előjött egy használati nyomokkal tarkított, de a szemnek kedves beltér. Ráadásul még a korábbi fajta, kürtkarikás, világos műszerfalas, fém betétes és jópofa barna kárpitos

Nem sokkal később lett egy nullkilométeres autóm. Az állapota alapján ez még tuti csak először fordult át, nálam. Nem mindennapi

Nagyon készültem az első Parkoló Parádé-autóztatásra. Itt még kölcsön keréken, de már egész jó fénnyel

A vásárlás melletti érv volt a ritka szín is. Nagyot röhögtünk, amikor az első egyesületi túrán négy hasonló árnyalatú Lada is összejött

A karburátorjavító mester is megmondta, hogy elmegy ez bárhogy, de így azért sokkal jobb lesz. Hát, érzetre vagy plusz tizenöt lóerőt kaptam. A képen a selejtalkatrész, ami kijött

A többedik polírozás után tényleg már nem csak az én szememben volt csinos. Készültünk a bakancslistás eseményre, a 2019-es Hungaroring Classicra

A Hungaroring Classicon saját autóval, ez nekem nagyon nagy szám volt. A Zsiguli meg olyan fura szerkezet, hogy még egy Testarossa nagyon menő tulajával is szóba lehet elegyedni felette

Csinos Lada-sor a tavalyi Hungaroring Classicon, csinos feleséggel

Analóg képen ugyanaz a Hungaroring Classic. Mintha 1978-ban lennénk

Éveken át kuksoltam gyalogosan a Zuglói Veteránjármű Találkozón, aztán tavaly ez is összejött saját autóval

Egy PP-nyi autókavalkádban is elfér a Lada. Van, akinek tetszik is

Én a Ladával ezt kaptam meg: ha átintegetek belőle egy csodálatos veteránba, akkor sem néznek hülyének, hanem én is egy lehetek a klubból. Mámorító érzés

A Veterán Zsiguli Egyesület év végi balatoni túrája, privát komppal, pompás színekkel. Utolsónak hajtottam fel, késve érkeztünk, de nem ugrattam, mint Ötvös Csöpi

Így néz ki nálam a jó szórakozás. Az a jó, hogy van, akivel meg tudom osztani ezt a hóbortot

Úton lenni mindig felszabadító. A hangulatos öreg kocsi hozzáad ehhez az érzéshez

Bezárt a híres szigligeti cukrászda, keresünk mást. A Lada jó partner, meglepően autószerű, ma is jól használható kocsi

Év végi TWK-szilveszter. Az is évtizedes vágyam volt, hogy végre saját öreg autóval vehessek részt rajta

Tudom, borzasztó csicskaság, de nem tudtam megállni, hogy ne fotózzam le itt is

Ha enyhül a forgalom, a budapesti belváros is nagyon nagy szám a Ladával. Nehéz észrevétlennek maradni a színes, öreg kocsival, pedig esküszöm, nem kivagyiságból indulok el autózni. Igen, a benzinszint-jelző azóta is össze-vissza, de leginkább üreset muta

A biztosítós néni felheccelt a nemzetközi igazolással. Persze, hogy kell, tessék csak kinyomtatni, fogunk mi a Ladával országhatárt átlépni! Külföldön egyszer voltunk, ez a jópofa színes garázssor Párkányban van

Melyik év ez, 1986? Kár, hogy a görkoris diszkó bezárt

A Bajcsy-Zsilinszky úti életkép lehetne a 70-es évek végén is, már ha az 1502-es BMW-n és a 2101-es Ladán múlna csak

Imádtam a régi hangárt. Több mint egy évig itt kapott fedelet a feje fölé „Karamella”. Nem túl fantáziadús név, de ez lett

Kőbányán, a templomnál. Sajnos a fékport csak otthon vettem észre, de a fékfelújítás óta kevesebbet is kell takarítgatnom a kereket

A UV-pótkocsi jóval régebbi a Ladámnál, de ez a világvégi, posztindusztriális hangulat nagyon kiadja szerintem

Ezt a képet használom háttérképnek a munkahelyi gépemen. Minden normális ember a családjáról rak be képet. Én annyival tudok védekezni, hogy a feleségem bent ül jobb egyen és itt épp nagyon várja, hogy menjünk már

Lehetne Bejrút 1982-ben, de ez a Kiskörúton volt, alig két éve

Azon a pár napon Ladával menni a munkába nagyon nagy flash volt. Ez itt a búcsú a szentendrei irodánktól, azóta buszozom munkába menet

Volt valami gyújtás gond, de az olajat alig eszi, hengerfejesedésnek nyoma sincs. Az én szakértelmem sajnos nagyjából addig terjed, hogy le tudom venni a légszűrőház fedelét, de lesz ez még jobb

Mondtam már, hogy a Balaton minden csücskét imádjuk? A Ladával meg a gyér forgalmú országúti menetek a legjobbak

Szintén Balaton. Azóta már a kipufogó is ügyesebben áll, hála Zolinak, az ügyfelei helyett is gondolkodó szerelőnek

Így néz ki az alvásidő. Szárazon, tisztán, leponyvázva rakom el. A süllyesztős garázstól nagyon tartottam, de végül mindig kijött. Azóta már szerencsére síkon áll