A Harley-nál többet senki nem kísérletezik többet textúrákkal és fényezésekkel
Az egész motor letisztult, a far rész egyszerűségének egyik záloga, hogy a teljes zárófényt az indexekbe építették
Captain America
Egyetlen féktárcsa elöl és egy négydugattyús nyereg, nem érezni túltervezettnek a rendszert
Szép és kényelmes az ülés, kár, hogy a teljes testsúly az ülőgumókra esik, így hamar zsibbad a hátsó
A kétkarú himbás váltó felesleges, ráadásul nem is túl pontos, lámpáknál állva elég sokat kellett dekázni, mire meglett az üres
A szíjhajtás jó: reakciómentes, tiszta, tartós
Innen is szép a blokk, de a nyomórudak felől néz ki igazán jól
A tank fényezése nem véletlen: a legenda szerint a háborúból hazatérő veteránok kezdték el a bobberek építését
A lényeg: 110 köbinches blokk, azaz 1800 köbcenti
Extra rövid sárvédők és minimalizmus
A dobhoz vezető csövek nem feketék, az csak hővédő palást
Félhold alakú trepni és pingpong ütőnyi fékpedál
Diszkrét utalás: ez bizony erős
A műszeregység cruiseres stílusban a tankon van, a sebesség miatt még nem is kell nagyon lenézni, de a visszajelzők nagyon durván kiesnek a látótérből
A tankon a bal oldali kupak a benzinszint-jelző, a másik oldalon pedig van a betöltőnyílás. A tank közepén végigfutó bőr takarja az ülés előtt kilátszó vázrészt
Az indexkapcsoló alatt új extra bukkant fel, a tempomat
Azokat a markolatokat egy jóérzésű tulaj azonnal lecserélteti
Légszűrő és nyomórúd
Ami fémnek látszik az fém, a sárvédő is súlyos lemez
Semmi nem simul úgy a kézbe, mint egy Harley fékkar. Ha viszont baj van, erősen kell húzni