Fotó:
Bolla György / Totalcar
Ez az Alfa arc egyszerűen nem öregszik, bár ma már morcosabb lámpákat rajzolnak rá
Kötelező kellék az oldalra szerelt rendszámtábla, bátrak matricát is kérhetnek
A teli oldalnézet nem a legelőnyösebb, mert nagyon orrnehéz a design: elöl van túlnyúlás, hátul nincs
Már kívülről látszik, hogy minden oszlop jó vastag, kicsik az ablakok, és valóban elég sötét az utastér
Hetyke kisautós hátsó, hibátlan
Bár nem sportkocsi, azért a rángatást, a vadulást jól tűri a Mito, hiszen így illik a márkához
A légellenállási együttható 0,29, ami nem rossz, és csendes autópályázást ígérne, ha nem kéne forgatni hozzá a motort
Persze jól mutat pirosban, de azt azért pusztítja a napfény - szabad feketében, vagy akár kékben is venni
A nagy kerék kötelező kellék egy Alfára, és úgy érezni, ehhez méretezték a futóművet is
Olyan, mintha nagyobb motor be se férne, de azért szerelhetető a Mito
270 literes a raktér, ami ebben a méretben elfogadható, és igazából az sem katasztrófa, hogy csak egyben dönthető az üléstámla
Meglepően kényelmesek az első ülések, csak nem nagyok, és jó közel vannak egymáshoz
Hátulra sem lehetetlen beszállni, és rövid utakra két felnőttnek elég a tér. Viszont se kapaszkodó, se fény, se kilátás nincs
Talán kicsit sok a szürke műanyag, így legalább nem minden fekete, és remekül átvészelte az éveket a Mito cockpit
A hátsó jelvény a csomagtér nyitó gomb egyben, ezért lekopik
Sajnos kavicsok verték a motorháztető fényét. Dícséretes módon nem indult be a helyén a korrózió
Hibátlan mindkét hátsó fényfüzér - és még mondják, hogy hülyék az olaszok a villanyhoz
A jellegzetes Alfa pajzs szép, de a króm díszítés előfordul, hogy hiányzik. Pótolni nem drága, csak macerás, hiszen egyessével kell felszerelni a lapkákat
Azért a 17 hüvelykes kerék kicsit sok 95 lóerőhöz, viszont az nem is kérdés, hogy állatul néz ki
Finom bőr fül a csomagtér lehúzó - és hibátlan
Csak ezen a kis kárpitgyűrődésen látszik a kor. Az ajtókárpit ugyan fekete műanyag, de a könyöklő rész puha, a kevlár minta ellenére
Sportos az óracsoport, és a kijelző is színes: piros
Manuális klíma, CD-s rádió - egyszerűbb kor volt az még, 2009-ben
A váltó elött a D-N-A üzemmódváltó (dinamikus, normál, spórolós), mögötte pedig a Windows logós USB dokkoló, zenéhez
Míves, és teljesen egészséges a váltógomb
Szépek a légbeömlők, és tökéletesek
A szürke műanyag betét nem előnyös, a kormány bőre viszont nagyon finom, és teljesen hibátlan
Nincs különösebb rozsda a 2009-es Mito alján, de azért itt-ott már rendet kellene kicsit rakni, hogy később ne induljon be jobban
A hátsó csatolt lengőkar bekötési pontja emberes, ennyi roszda nem árt még neki - csak ha majd egyszer szerelni kell, akkor nehéz lehet székkapni
A legalsó, legkülső varratok felületein van korrózió, ha alvázvédő céggel tartósíttatjuk, még bizonyára sokáig bírja a Mito
A kipufogó ennyi év után már nem gyári, tulajdonos ismerősömnek is foglalkoznia kellett a sajátjával
Az első futómű összes elemén korrózió, ami inkább csak csúnya, mint ártalmas - itt viszont kell néha szerelni is, és olyankor gond lehet
Meglepő számomra a segédkeret, ahogy szinte erkélyként tartja a lengőkart, de nem érződött bizonytalannak kanyarban, tehát bírja. Szemre úgy tűnik, a váltó kissé inkontinens