Használtteszt: Kia Venga 1.6 – 2014.

A fekete metálfény és a pofás könnyűfém kerék sem tudja elrejteni, hogy a Kia Venga csak annyira bonyolult forma, mint egy tojás

Fotó: Bolla György / Totalcar

A Venga érkezése idején vezette be a Kia a „tigrisnózi” hűtőmaszkot. Ezzel, és a csinos fényszórókkal szemből már majdnem mutatós

Fotó: Bolla György / Totalcar

Felületi rozsda látható itt-ott, de semmi vészes, egyedül a hátsó ajtók felső peremére érdemes odafigyelni, mert ahol a gumikéderhez szorul, ott be tud indulni

Fotó: Bolla György / Totalcar

Sok Vengában van tolatókamera, mely a navigáció nélküli változatokban a tükörbe épített kijelzőre vetít. Csahogy ez egyben a kocsi egyetlen gyenge pontja

Fotó: Bolla György / Totalcar

Felületi rozsda látható itt-ott, de semmi vészes, egyedül a hátsó ajtók felső peremére érdemes odafigyelni, mert ahol a gumikéderhez szorul, ott be tud indulni

Fotó: Bolla György / Totalcar

Kényelmesek az első ülések, bár ahol minden ki-beszálláskor megnyomorgatja a comb a párnát, ott megmaradt a gyűrődés

Fotó: Bolla György / Totalcar

A hátsó ülés osztva dönthető és tologatható, leghátsó állásban két felnőttnek kényelmes a hely, háromnak azonban csak rövid útra elegendő

Fotó: Bolla György / Totalcar

Csőműszerek hazudnak sportosságot, de legalább jól használhatók a kor jellegzetes Kia kapcsolói. Még az érintőképernyős navi is könnyen kezelhetőnek számított újkorában

Fotó: Bolla György / Totalcar

Az egyterű név onnan ered, hogy motor, utas és csomag egyetlen közös buborékban lakik, nincs jól elkülöníthető orr vagy fenék. A Venga ennek nagyjából megfelel

Fotó: Bolla György / Totalcar

Az egyterű név onnan ered, hogy motor, utas és csomag egyetlen közös buborékban lakik, nincs jól elkülöníthető orr vagy fenék. A Venga ennek nagyjából megfelel

Fotó: Bolla György / Totalcar