E kifejezetten hajókra szánt kazántípus sok évtizedes fejlesztőmunka eredménye. 20,7 bar nyomáson, 316°C hőmérsékleten dolgozott
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Egy átépítés során leszerelték a torpedóvetőket, eredetileg azonban oldalanként három-három csőből indítottak „halacskákat”. Hat kilométerre is elment egy ilyen, de irányítás nélkül, tehát találni csak sokkal közelebbről lehetett
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Eredetileg nem volt mosógép a hajón, de idővel javult a tengerészek ellátása
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Harci helyzetben lezárták az ajtókat, hogy egy találat okozta tűz, vagy vízbetörés csak egy helyiségben tegyen kárt. Így persze sokkal nehezebb menekülni
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Gőzgenerátorok egyenárammal, két dízel aggregát pedig váltóárammal szolgálta a hajó működését
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A fűtők jelzőórája pont olyan, mint amit a filmekben látni, csak a „make smoke” utasítás jelzi, hadihajóról van szó
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A négy hajócsavarhoz vezető tengelyek egyike, mely több réteg szigetelésen halad át, hogy ne törjön be tengervíz. És azok ott mintha fékbetétek lennének!
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A gőz vezetékek azbeszt szigetelést kaptak
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Ezekkel a szelepekkel nyitották-zárták a gőz útját az egyes turbinákra, és mind a négy turbinahelyiségben meg kellett tenni, szóval a gépházban is sokan dolgoztak
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Találtam fordulatszámmérőt, igaz nem a főtengelyt, hanem a hajócsavart méri, és a kettő között van redukáló áttétel
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A legénység függőágyakban aludt, négyóránként volt szolgálatváltás, de naponként felváltva osztották be, kire melyik négy óra jutott, délután volt a csere
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A tisztesek és tisztek szálláshelyei kényelmesebbek, mint a legénységé, de csak a kapitánynak és az admirálisnak van saját kabinja
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Talán a legkényelmesebb ágyak a gyengélkedőn voltak. A normandiai partraszálláskor sérült bakákat is elláttak a tüzérségi támogatást nyújtó Belfaston
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A hajón volt postahivatal, kisbolt cigivel és csokival, pékség és hentes is, ám a matrózok talán ezt a helyiséget szerették leginkább: itt mérték ki a rum fejadagot
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A macska nem igazi, de teljesen komoly, tényleg tartottak szőrös vadászt is a fedélzeten, és neki nem kellett osztoznia a függőágyon
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Minden toronyhoz saját lőszertár tartozik, ahol 22 fő tölti az ágyúkhoz tartó lőszerliftet. Baj esetén villámgyorsan elárasztották, hogy ne legyen robbanás, megfullasztva a matrózokat
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A B ágyútorony mögötti alsó ablaksor az admirális álláspontja, a felső sor a híd, ami eredetileg nyitott volt, legfelül a tűzvezető állás, radarral
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Az A és B ágyútorony lövegei nem csak úgy véletlenszerűen állnak: ha elsütnék őket, egy autópálya pihenőt találnának el, 20 kilométerre, már London határán túl
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A Town-osztályú cirkálók légvédelme nem volt igazán erős, ezért folyamatosan fejlesztették, legutoljára ilyen 40mm-es Bofors lövegekkel
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Ha valamire rá akar lőni a Belfast kapitánya, az egy ilyen célzókészülékkel indul, melyből van jobb és baloldalon is. Bele lehet nézni, forgatni-állítgatni, szép a képe
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A kapitány széke kényelmetlennek tűnik, de eredetileg nyitott volt a híd, ami a Jeges-tengeren, télen, még egy faszéknél is kényelmetlenebb
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Ilyen radarernyőt nem használtak a II. Világháborúban, csak az 1959-es felújításkor került a Belfastra
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Vashoz, fához és vászonhoz is van műhely a hajón, ez pedig az akkumulátor töltő és frissítő állomás, ahol savval dolgoztak
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A másodlagos tüzérség eredetileg hat, majd négy pár négyhüvelykes (102mm) lövegből áll, melyekkel repülőre, hajóra és földi célpontra is lehetett lőni. Egy üteget működésben tartanak, díszlövések leadására
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Az Admiralty Fire Control Table, azaz az admiralitás tűzvezető asztala, egy analóg számítógép, bár érthetőbb lenne, ha külön írnánk: egy bonyolult, sokváltozós számítást elvégző gép
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Fő kormányállás a hajó gyomrában. A kormányos semmit sem érzékelt a külvilágból, cserébe a hajó egyik legvédettebb pontján dolgozott, hiszen akkor is irányíthatónak kell maradnia, ha a hidat eltalálják
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Naplementekor levonják a tengerészet zászlaját
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Hátsó tűzvezető állomás az X toronnyal – ha két célpontot egyszerre akar kezelésbe venni a parancsnok, a hátsó tornyokat innen is lehet vezérelni, sőt, ha kiesik a fő tűzvezető, helyettesítheti ez
Fotó:
Bolla György / Totalcar
A királyi haditengerészetnél az első két ágyútorony A és B, a képen látható hátsó kettő X és Y jelzést kap
Fotó:
Bolla György / Totalcar
Ezekben az ágyújában puskapor helyett korditot használtak, ami nitroglicerin alapú
Fotó:
Bolla György / Totalcar