Az utóbbi években ugrott meg különösen a szén-dioxid kibocsátás és a Föld felmelegedése
Fotó:NOAA
Legkönnyebben és legolcsóbban a kibocsátás helyén lehetne begyűjteni a szén-dioxidot. Mint például a hőerőműveknél
Fotó:NOAA
Nyolcszáz uszodányi levegőt kell átszűrni egy tonna szén-dioxid kinyeréséhez
Fotó:NOAA
Ez a napenergiát hasznosító konténer 75 liter kerozint állít elő naponta a levegőből kivont szén-dioxidból
Fotó:NOAA
Nem kevés energiára van szükség a levegőből származó szén-dioxidból előállított üzemanyaghoz, ami ha nem megújuló forrásból érkezik, akkor növeli a kibocsátást
Fotó:NOAA
Korábban nagy jövőt jósoltak a levegőből szén-dioxidot kinyerő technológiának, de az elképzelések nem váltak valóra
Fotó:NOAA
Többféleképpen felhasználható üzemanyagként a hidrogén. Tüzelőanyag-cellában áram fejlesztésére, vagy megfelelően kialakított belső égésű motorban elégetve
Fotó:NOAA
Közvetlen befecskendezéssel nemcsak tisztán, csak vízgőzzé ég el a hidrogén a belső égésű motorban, de a teljesítmény is nő
Fotó:NOAA
Hidrogén és kipufogó. Ez a Yaris nem tüzelőanyag-cellás, hanem hidrogént éget a három hengerében
Fotó:NOAA
Akad olyan szempont, mely szerint érdemes lenne hidrogént égetni a belső égésű motorban. A 25 százalékos hatásfok nem tartozik ezek közé
Fotó:NOAA
Több, egyenként is nagyméretű tartályra van szükség még az 50 százalékos hatásfokú tüzelőanyag-cellás autóban is, példa rá a Toyota Mirai
Fotó:NOAA
A B oszloptól hátrafelé a Yaris hátulja hidrogéntartályokkal van tele
Fotó:NOAA
Ennyi tartály sem elég ahhoz, hogy a benzinesekhez hasonló hatótávot biztosítson a belső égésű motorjában hidrogént használó autónak. Még úgy sem, hogy a csomagtartó is rejt egy további tartályt
Fotó:NOAA
Hidrogént éget a motorjában a Lexus ROV tanulmány is. Sorozatgyártását nem tervezik
Fotó:NOAA
Egyes gyártók, mint például a Toyota is, úgy látják, a teherautók motorjainak szén-dioxid kibocsátásának csökkentése megoldható lenne, ha hidrogénnel működő motorokat építenének be