Fotó:
Csikós Zsolt / Totalcar
Ez a név engem mindig az első motoromra emlékeztet. És rosszul leszek tőle
Bosznia-Hercegovina vége - megúsztam, az ott már a horvát határ, megint
Lámpák Dubrovnikban
Oda bemegyünk mindjárt
Látvány a tatról, vagy honnan
Reggel nyolckor Traniban, az első pugliai városunkban
Trani öble
Trani is halászfalu, alapvetően
Airbnb szállásunk Mattinatában
Egy jó mattinatai vacsora után. Hogy miért röhögnek? Mert előző este néztük meg a Pofa be! címűt, én meg kattintás előtt vidáman elordítottam magam - "bazmeeeeg!" Aki látta, tudja. Remélem, senki nem értette
Mattinatai szállásunk panorámája
Lejárat a barlangtemplomba Monte Sant'Angelóban
Barlangtemplom, a mise lengyelül zajlik
Azért a barlang falát is érdemes megfaragni, igaz?
Még egy kis Monte Sant'Angelo, mert ez is jól nézett ki
Anyácák Monte Sant'Angelóban
Vico del Gargano egyik utcája - itt már a bronzkorban is volt település
Mercim a falnak tolva Vico del Garganóban
A nagyon nagyvárosias és rendben levő Vieste egyik fő utcája
Vieste-i kilátás a hajóöbölre
Fallosz-szikla a vieste-i strandon
Látkép Viestére. Itt derült ki, hogy nincs féklámpánk
Éjszaka a mattinatai szálláson, Holddal, Mercedesszel
Kicsit szereltem Mattinatában, hogy legalább indexünk és helyzetjelzőnk legyen
Azért van itt buheráció, basszus
Ahogy kiléptünk a nápolyi szállás ajtaján, ez a látvány fogadott
Nápoly, éjjel
Itt már mindenki baromi fáradt és éhes
Nápolyi öböl
Megyünk Pompejibe - itt még nem vettem észre, hogy ereszt a kerék
Hát, ebben nem sok a levegő
Bálinttal munkához láttunk
Az első és a hátsó kerekeket is fel kellett cserélnünk, hogy ne menjen tönkre a diffi
Abbey Road remake
Egy ház Pompejiben
Nem rossz a szoba, de mennyire feláll már a csávónak ott jobbra! A pompeji kultúra egyik vaskos oszlopa (lol) a pénisz-fétis
Konyhapult egy pompeji házban
Pompeji, háttérben a Vezúvval, ami elpusztította
Bordélyház Pompejiben. Érdekes, hogy ez mennyire épen megmaradt
Fél kilométerre a turistaparkolótól volt egy gumis
Sallereznek, de modernül
Oké, megjavított kerék vissza (most előre, mert a másikat elővigyázatosságból korábban áttettem hátra)
Nápolyi szállásunk a római villa falával
Ott az lent a sorrentói öböl
Sorrento, ami szép
Megérkezünk Caprira, ami innen szép
Ezeket a robogókat nem béreltük ki. Hiba volt, darabja 25 euró lett volna
Capri a tengerről mindenképpen csinos hely
La dolce és a vita
Egy barlang-alagút Caprin
Közeledik Sorrento
Sorrento és a Vezúv
Vissza Nápolyba, naplömannal
Ez azért jó, inkább nem tupírozom
Ott lenn az az Amalfi-partvonal, emez meg itt egy part menti szerpentin rövid, egyenes része
Felmentünk Ravellóba, mert a nápolyi szállásadónk javasolta, nézzük meg. Egysávos, lámpával alternáló út vezet fel, igen hirtelen. Maga a hely borzasztó aranyos, kár, hogy a fél család beteg volt, ezért alig néztük meg
Még mindig Ravello
Ez itt a laterzai barlanglakásunk, ami elölről pont úgy néz ki, mintha ház lenne, csak mögötte nagyon ott a meredek hegyoldal
Kerítés és fenék
A gyerekek szobája a barlanglakásban
Ez meg a mi barlangunk
Kifelé nézve a szobánkból - bocs a sok fotóért, de elég jópofa volt
Először pillantjuk meg Materát és kapkodjuk a levegőt
Egy materai lépcsőmászás után az utca erkélyén
Ilyen lépcsősorok vezetnek fel a fenti városmaghoz
Kő, kő, kő mindenütt, Kati pedig betegen, de hősiesen végigcsinálta
Matera egyik fontosabb tere, lebegő rézgömbbel
Telével jobban kijönnek Matera részletei
A megmunkálatlan szikla Matera tetején, amiben barlangtemplom van
Matera lenti főtere
Egy ilyen zászló kirakása miatt Budapesten félhetne a boltos
A folyóvölgy, ami miatt feltehetőleg ide települtek eredetileg
Még egy kis materai Lego
Kidolgozott templom, nem kidolgozott templom Materában
Mondtam már, hogy Dalí-ünnepség volt?
Ezzel nem tudtam betelni, alig bírtunk elszakadni a helytől
És akkor még közelről is
Laterzában ettük talán a legjobb pizzát. Itt meg 40 euróra büntettek szabálytalan parkolás miatt
Ennyire eldugott helyen, a semmi szélén nem tudom, hogy laktunk-e, de a gallipoli házunk (ez bookingos) csodás volt. Aztán, amikor azt hittük, a préri közepén vagyunk, egyik reggel a kert végében elhúzott a helyi Bzmot
A strand parkolójában, Gallipoliban
A víznek tényleg ilyen a színe, tényleg ennyire átlátszó. Vagy még jobban
Ott lent, az egyetlen fura autó a Nessy
Naplemente Gallipoliban
Még lementébb nap Gallipoliban
Ez meg itt egy kis óratorony-templomhomlokzat-kombó Gallipoliból, amíg Norbi egy cápafogas nyakláncra alkudozott
Belső udvar Gallipoliban
Már tényleg nagyon megy le a nap Gallipoliban
Halpiac, éjjel
Lecce felé nagyon fogyott már az ólompótlónk, s amíg rá nem jöttünk, hogy benzinkútnál ilyen már nincs Olaszországban, mindenhová bementünk. Ez egy nagyobb töltőállomás teljes technikai kínálata, szemlátomást húszéves flakonokkal
Lecce és a díszes barokk
Így öregítik a köveket, amiket frissen építenek a házakba. Átverés!
Leccei főtér
Otrantóban kész képregény a templom mozaikpadlója
Vár Otrantóban
Vsszamentünk megint megnézni az otrantói katedrálist, ami itt ugye, a duomo
1480-ban itt jártak a törökök és elfoglalták a várost. 12 ezer lakost mészároltak le (az akkor népirtásnak számított, mert még sokkal kevesebben laktak a városokban), 800 fiatalt pedig felvittek a közeli Minerva hegyre, és Ahmed pasa ultimátumot adott, ho
Otrantói este. Itt a legszűkebb a tenger, Albánia csak 71 kilométerre esik
Otranto tényleg elég hangulatos, de itt mi nem?
Ceglie Messapicában is megálltunk, ami kedves, de nem akkora durranás
Ceglie Messapica viszont kiváló háttér volt egy Nessynek
Ostunihoz érünk, a hőségtől félholtan
Ez Ostuni vára, pontosabban városa belülről. Ha van olyan, hogy zegzugos, hát ez az. Baromi jó benne mászkálni
Itt megálltunk egy kis utánpótlásra
A hátul levő ostuni katedrális lényegében a függőleges szikla szélén áll, balra lefelé száz métereket lehet repülni
Egy kicsi még Ostuniból, aztán lépünk
Mercink a trullónk mellett
Ez volt a gyerekek szobája a trulliban - eredetileg a félkör alakú bevágásban volt az etető a birkáknak. Vagy juhoknak, tudom is én
Jó sok pénzért újították fel ezt a trullit, látszik a vizes blokkon is
A mi szobánk a trulliban
Indulunk vacsizni Locorotondóba, ami szintén vagány hely
Locorotondói utca, kiterített pizzeriával
Egy kis locorotondói, esti erkély-körkép
Izzás Locorotondóban
Alberobello egy igazi skanzen
Tele van trullival az egész
Az ott balra a házunk Locorotondóban
Soha nem lesz már lámpánk...
De lett! Fények megjavítva, az autó ismét biztonságos
Éjjel 11-kor csak egy házi étterem konyhája volt már csak nyitva Locorotondóban. Talán a legjobb vacsorát kaptuk itt, de a csávó szöveges körítése hihetetlen volt. A videó végébe beleraktam, amit felvettem belőle
Kilátás a tengerre Monopoliból
Csak egy falu volt a görög Gnathia városa mellett, de amikor az osztrogótok 854-ben elpusztították azt, a lakosság a faluba menekült, onnan is kapta a nevét - Monopoli, az egyetlen város. Ezek az ágyúk persze későbbiek, talán még a velencei korszakból
Szeretem a polipot, szeretem a hamburgert, de ez valahogy nem vonz, így
Monopoli is egy fehér város - elég sokat hívnak itt így
Velencei hatás, naná
Egy lélegzetlelállító strandhoz közelgünk Polignano a Maréban
Az már ott a strand
Hoppá!
Lépcsőházunk Traniban
Ja, Traniban elvesztettem a maszk egyik csavarját is, majdnem leesett. Szerencsére ellenőrizni akartam az olaj- és a vízszintet még este, vacsora előtt, ezért nem történt baj
Csavaros doboz előkerült, három perc alatt megvoltunk a javítással
Utolsó pugliai vacsink felé Traniban
Ez itt nagyjából Puglia határa
Elalélés előtt
Irány észak!
Kedvenc éttermünk, amiért volt, hogy százötven kilométeres kitérőt tettünk már. Járt itt a régi 190-es, Era, a Bianchi és most Nessy is
2007-ben, amikor először kompoztunk át Porto Garibaldiba
És a legelső vacsoránk itt, 12 évvel ezelőtt
Erával is jártunk a Rosa dei Ventiben
2014-ben a Bianchival voltunk itt
Ezekért a falatokért vállaljuk a kitérőt mind a mai napig. Ez a mostani túrán volt az áldozat
Porto Garibaldiban reggelre telibe szarták Nessyt a galambok, de rettenetesen durván. Egy negyed körömnyi helyen le is jött a festék a géptetőről, hogy rohadjanak meg
Jobbra-balra víz Chiogga mellett az SS309-esen
És csak hazaértünk!
Pakolás, finom vacsi!