A két sziget a magasból a negyvenes években. A kép kicsit csalóka, valójában Tinian a nagyobb 14 négyzetkilométerrel
Fotó:
Kábé harminc évük volt a japánoknak, hogy belakják a szigetet. Egész jól sikerült, csak az a második világháború nem kellett volna Tiniannak se. Ez itt a sziget egy városa, miután elfoglalták az amerikaiak
Fotó:
Japán tank a csata után
Fotó:
Szétlőtt japán hangár a tiniani csata után
Fotó:
Már az amerikaiaké a sziget. B-29-es bombázók Tinian hat kifutópályájának egyikén
Fotó:
A repülő, amivel megcsinálták a történelem első atomtámadását. Három nappal később jött a második, egy másik B-29-es, Bockscar
Fotó:
Little Boy még a bomb pitben Tinianon
Fotó:
Little Boy-t emelik fel az Enola Gay bombaszekrényébe
Fotó:
Fat Mant eresztik a saját pitjébe
Fotó:
B-29-esek temetője a szigeten 1946-ban
Fotó:
Egy negyvenes évek beli térkép már New York-i nevekkel
Fotó:
A két atomjárat útja a szigetről
Fotó:
A Pit No.1. Innen emelték be az Enola Gay-be Little Boy-t, hogy aztán a bombázóból ráejtsék Hirosimára. 140 ezer ember halála kötődik ehhez az egyszerű betonlyukhoz
Fotó:
Ez már Fat Ma pitje mostanában
Fotó:
Az északi bázis mostanság. A négyből két kifutópálya egész jól tartja magát, pont azok, ahol az a kevés turista is jár az atomaknák miatt
Fotó:
Nem találtam képet a neten a szigetről, amin ennél több autót látni
Fotó:
Broadway Tinianon és Manhattanben
Fotó:
Fotó:
A rendőrautó elég amerikai
Fotó:
Ok, ez valami katalógusfotó a szigetről, de a Google szerint is gyakori lehet itt a japán pickup
Fotó:
Út közepén New Yorkban és Tinianon
Fotó: