Használtteszt: Plymouth Horizon

A kéttónusú fényezés, mag a nagy lökhárítók miatt rögtön látszik: amerikai autó

Ismerős a forma: az amerikai Plymouth Horizon közeli rokona az európai Talbot Horizonnak

Méreteit tekintve Golf-osztályos

Bizonyos szögekből nézve nem csak a méretei miatt hasonlít az egyes Golfra

A tesztautó alatt már nem az eredeti futómű van, amiatt egy kicsit dögösebben fekszik az úton, de szinte használhatatlanul kemény, pattogós

Jól áll az ültetés neki (szinte mindennek jól áll), de a karakteréhez jobban passzolna az eredeti magasság és lágyság

Mikor az embert a legrosszabkor hagyja cserben a filléres használtautó, mondjuk Arizona közepén, toporzékolni tud

Sok díszléc, króm hűtőrács, nagy lökhárító

A túlméretes amerikai lökösök hátulról nézve is hangsúlyosak. A csomagtartó pereme magas, de ez akkoriban általános volt

Minnyá felgyújtom az egészet a francba...

Az 1976-os "Zero-damage standard" előírás miatt Amerikában csak olyan autókat lehetett forgalomba helyezni, amiknek a lökhárítója egy 5 mérföld/órás ütközésben maximum 10 mm-t hajolhatott el, és maximum 19 m-t mozdukhatott el

Világos színebn különösen jól mutat a műszerfal, a szellőzés kezelószervein kívül nagyjából minden ott van, ahol az ember várja

Természetesen nagy szériában készült a műszerfal borítása, de a puha anyagot úgy formázták, mint ha finom bőrborítás lenne rajta

Tekerőgombbal kereshetünk állomást, de digitális a gyári rádió kijelzője

Tipikusan amerikai-autós a gyújtáskapcsoló, és az is, hogy a kormányoszlopra került a kihúzós vészvillogó-kapcsoló

Az anyagok minősége csapnivaló, de nem lehet panaszkodni, hogy nincs hová tenni az aprót, a poharakat meg az egyéb holmit

Ötletes dolog a kihajtható lámpa, ami a középkonzolban tárolt dolgok megtalálását segíti

Nyomógombos klímapanel

Puha kárpit, szövet-betét, krómozott díszek: nem lehet mondani, hogy filléres igénytelenség látszódna az ajtókárpiton. Csak épp modernnek nem volt nevezhető 1986-ban

Az automata váltó karját a felső gomb benyomásával lehet kireteszelni. Ide is jutott igényes szálcsiszolt-minta

Bár a kormánykerékhez képest messze van, nem kényelmes az index használata, a bajuszkapcsoló is igényes darab

Az ülésre is jutott pár szép részlet

Ilyet még nem láttam más autóban: automatakönyöklő, amelyik magától visszahúzódik, hogy ne legyen útban a kézifék behúzásakor

Ha a tetőkárpit nem ereszkedett volna meg, még a fejtér is elég lenne hátul egy 185 centis utasnak

Ha a peremen sikerült átemelni a cekkereket, szép nagy üregbe lehetett a papírtáskákat dobálni

Ügyes a háttámla ledöntésére kitalált megoldás is

Érdekes szolgáltatásokat lehetett venni a nyolcvanas években. Aki bemószerolta a kocsi tolvaját vagy rongálóját, 1000 dollár jutalmat kapott

Finom díszlécek és korhű figyelmeztető matrica

Európában teljesen értelmezhetetlen látvány volt egy ekkora autóban egy 2,2-es motor, a klíma kompresszorát kevesen ismerték volna fel - nagyobb autókban is különleges luxusnak számított akkoriban

Elektronikus vezérlésű karburátor...

...New York metrótérképét idéző vákuum-cső diagrammal. Ember legyen a talpán, aki itt egy szivárgást, hibát megtalál

Már magyar alkatrész is van a kocsiban

Így nézett ki a rotor, mikor kivettem az elosztóból. Középen már kopott, koszos

Így egy kicsit jobban néz ki, talán az érintkezés is biztosabb, de inkább cserélni kellene. Nem hiszem, hogy 2-3 dollárnál drágább alkatrész

Fura egy megoldás: a gyújtáskábelek érintkezői lógnak be az elosztófedélbe

Ott a hall-jeladó helye, meg a belefaragott másik csavarjai. Ez sem lehet túl drága alkatrész, de gyanítom, csak azért dobták ki a régit, mert nem vették észre, hogy a főkábel nem az elosztófedélhez való, ezért volt bizonytalan a működése