A leosztás: az akkus villanyautó (BEV) csak kis járművekhez felel meg, kis hatósugárral; igaz, range extender benzinmotorral (REX) már messzebre is eljuthat. A nagyobb hatósugár a tölthető hibridek (PHEV) és a tüzelőanyag-cellás (FCEV) kiváltsága
Fotó:
BMW AG.
Így épül fel a cellaköteg. A membrán egyik oldalára hidrogént, a másikra levegőt pumpálnak
Fotó:
BMW AG.
Ez a hűtött hidrogénhez tervezett tartály. A rendszer 160 kilós
Fotó:
BMW AG.
Így alakulnak majd a hidrogénkút-fejlesztések világszerte
Fotó:
BMW AG.
A BMW ezt a kísérleti járművet még a toyotás együttműködés előtt készítették, de azért megmutatták a sajtónak
Fotó:
BMW AG.
Fotó:
BMW AG.
Nem véletlen, hogy az 5-ös GT-be építették a hidrogénhajtást: elég nagy hely kell hozzá
Fotó:
BMW AG.
8,4 alatt van százon és 180 a végsebessége: ezek vállalható dinamikai adatok, még egy BMW-hez is
Fotó:
BMW AG.
Íme a hidrogénkút, alatta látszik a hatalmas földelő fémlemez
Fotó:
BMW AG.
A csövet csak rá kell cuppantani a csőre
Fotó:
BMW AG.
Így néz ki a segédberendezésekkel, kompresszorokkal és egyebekkel teleaggatott cella: betölti az autó orrát
Fotó:
BMW AG.
A cellaköteg belseje
Fotó:
BMW AG.
A membrán titka a rá felvitt platina: ez a katalizátor, ami nélkül nincs vízgyártás
Fotó:
BMW AG.
Egyetlen autóhoz több száz cellára van szükség
Fotó:
BMW AG.
A tartály a BMW kicsit megnagyobbított kardánalagútjában elfér
Fotó:
BMW AG.
Itt látszik a tartálybanlévő hőcserélő. Erre azért van szükség, hogy amikor kifogyóban a gáz, kicsit rá tudjanak fűteni, hogy a nyomásnövekedés kihozza a maradék gázt is
Fotó:
BMW AG.
Dupla falú a tartály, íme a belső rétegek
Fotó:
BMW AG.