A gyertya színe jó, de az elektróda kopása jelentős
Fotó:
Made in France. A japán gyártású kb. kétszer tovább bírja
Fotó:
Gyári Piaggio gyertya, ez is NGK, csak Made in Japan
Fotó:
Gyári Piaggio gyertya, ez is NGK, csak Made in Japan
Fotó:
A tömítésen látszik még a paszta
Fotó:
Látszik a húzásnyom, de az utána felvitt hónolás hibátlan. A verseny alatt ez semmit nem kopott
Fotó:
Fúrás után a csatornák éleit le kell csapni 45 fokos szögben kb. egy milliméteren, hogy ne akadjon be a dugattyúgyűrű. Ezt általában nem csinálják meg fúrásnál, ezt aztán tűreszelővel vagy dremellel a szerelő dolga, és nagy hiba elfelejteni
Fotó:
A Piaggio eltolt égésteret használ, nem központi gyertyásat, ez a tartósságért van, utcai járműnél ez ideális. Ezek olyan apróságok, amiktől a Piaggio blokk baromi tartós
Fotó:
A D-betű egy olaszspecifikus dolog: azt jelenti, hogy gyárilag D-s illesztésű volt. Tehát gyári szóráson belül is van lépcső, hogy pontosan legyen illesztve. Tehát kijön a gyárból a 40 mm átmérőjű henger, de nem sikerült tökéletesen pontosra, hanem 40,03
Fotó:
Ez egy hetvenes Polini henger, kívülről úgy néz ki, mint a gyári, belülről viszont ott van a Polini felirat. Ez még régebbi, négyszögletű, az újabb az már ötszögletű. Ez középső gyertyás, más az égéstér formája is – ez már egy elavult égéstér forma
Fotó:
Fotó:
Asso W felirat a dugattyú belsejében, megnyugtató a tudat, ha egy Asso Werke dugattyú dolgozik egy robogóban
Fotó:
Minimális koksz a dugattyú tetején
Fotó:
A dugattyú szívóoldalán látszik a húzásnyom, itt szorult meg először
Fotó:
A kipufogóoldalon is látszik, hogy ott is elkezdett kenődni
Fotó:
A Totalbike24-re egyébként csak osztott membrán legális, hogy a gyárit közelítsük. A Honda egyébként gyárilag üvegszálat használ (jobb oldali), az például SFX vagy Dio membrán
Fotó:
Egy fém és egy karbonmembrán
Fotó:
Karbonmembrán és karbonmembrán között is van különbség, nem mindegy, hogyan futnak le a szálak. Az egyiket 45 fokra vágták, a másikat 90-re
Fotó:
Karbonmembrán és karbonmembrán között is van különbség, nem mindegy, hogyan futnak le a szálak. Az egyiket 45 fokra vágták, a másikat 90-re. A vastagságuk egyforma, az erősségük viszont eltér
Fotó:
Karbonmembrán és karbonmembrán között is van különbség, nem mindegy, hogyan futnak le a szálak. Az egyiket 45 fokra vágták, a másikat 90-re. A vastagságuk egyforma, az erősségük viszont eltér
Fotó:
A hajtás tiszta
Fotó:
A hajtásház tiszta, elhanyagolt robogónál bent vastagon áll a fekete por.
Fotó:
28 üzemóralatt meglötyögősödött ventilátor – ha előveszel egy régit, egy fekete színűt, az nem ilyen
Fotó:
A szíj ha kopott is, szemrevételezéssel nem állapítható meg, hogy nem új
Fotó:
A profilja szabályos kör, nincsenek lapok kopva bele
Fotó:
A felület lényegében hibátlan
Fotó:
A variátor csapján sincs felületi sérülés
Fotó:
A kuplung újszerű
Fotó:
Az indítókuplung Malossi, de nem a hangolható csúcsváltozat. Legfeljebb a használat nyoma látszik rajta
Fotó:
Ezt az apró légterelőt vitatták más csapatok, hogy szabályos-e, nekem amolyan homeopátiás tuningnak tűnik
Fotó:
A légszűrőn látszik, hogy eltöltöttek némi időt a bukótérben
Fotó:
Ez nem robogós dolog, de azért pornó: egy pályamotornak készülő BMW S 1000 RR idomához érkezett DLC-zett gyorszár
Fotó:
A csapágy is számít. Gábor ezt a főtengelyt a polcról vette le, és elrettentő példaként mutatta: a főtengelyen egy Koyo csapágy van fenn, a másik egy SKF. Ő kulcsfontosságú helyre nem tenne Koyót, ugyanis ha az széthullik, akkor azok a kis fém pöckök, ami
Fotó:
A Rém Team esett egy nagyott a berúgókar fogasíve elrepedt a tövénél. Illetve volt egy benzincső-dugulásuk, amivel sok időt veszítettek a szerelésnél
Fotó: