Ja, és még mielőtt komoly vizsgálatokba kezdünk, nézzük meg, hogy a saru jól a helyén van-e, rendesen meghúzva
Fotó:
Nem drága egy multiméter, de pusztán az alapján, hogy kicsi a kapocsfeszültség, még semmit sem tudunk: ez lehet erős lemerülés ("mélykisülés") vagy cellazárlat is
Fotó:
A multiméter arra jó, hogy a töltés meglétét ellenőrizzük: 13,8-14,4 volt között jó, a több túl sok, a kevesebb kevés
Fotó:
Fontos, hogy fixen rögzítsük. Nem könnyű, elszabadulhat
Fotó:
Ha befér nagyobb, érdemes azt venni. A generátornak mindegy, télen viszont számít, főleg, ha öreg az autó
Fotó:
Jól húzzuk meg. Nehéz, nem szabad elszabadulnia
Fotó:
Szívás: spéci 42 amperórás Fiatba való akku. Pont nem fér be semmi más a helyére
Fotó:
Teherautó-akku. 100 Ah-tól felfelé, a rövidebb élén vannak a sarkai
Fotó:
Az EN szabvány szerinti indítóáram: 390 A a fiatos verzióban
Fotó:
A normál méretű akku indítóárama nagyobb: ez leginkább a lemezek felületével arányos
Fotó:
A döntésképtelenek akksija: többféle pólussal, balos-jobbos-fordos kivitelben
Fotó:
Elöszőr a fülét nézzük
Fotó:
A fordos pólus, átfúrva
Fotó:
Vékony pólus, vastagító gyűrűvel
Fotó:
Ha vékonyabb, egy közderebbal még jó a nagyobb saruhoz, lefaragni viszont nem lehet belőle
Fotó:
Akkupólus a doboz oldalán: legyen átkozott, aki kitalálta. Pár amerikai dögben van, például a Stratus kerékjáratba épített(!) akksija ilyen
Fotó:
A régi balos-jobbos ellentét
Fotó:
A vezetékek a nagy áramfelvétel miatt a lehető legrövidebbek, ezért a balos akku helyén nem tudjuk bekötni a jobbost
Fotó:
"Vékony sarus japán"
Fotó:
Azért az európai, jobbos akkukból van a legtöbb
Fotó:
Fotó:
Fotó: