Fotó:
Stump Andris / Totalcar
Igazából jól viselkedett Németországban
Négy rendes kerék, és mindjárt emberesebben néz ki
Már a fura fenekét is megszoktam
Egy hátsó szárny talán feldobná
Néha csak kimegyek a garázsba és megtapogatom a Toyókat, annyira jó anyagból vannak
A gumiválasztás jól sikerült
Így jelezte, hogy köszöni, elég volt neki
Ezt majd egyszer pótolni kell
Ha hihetünk a mutatónak, ugyanannyi benzin volt benne, mint az első mérésnél
Nem vészes ez az 1224 kiló, csak a súlyelosztás necces, főleg, hogy a súly nagyja a hátuljából került ki
Mondtam már, hogy imádom a kerékmérleget?
Miután végigmentem fejben a szerelés lépésein, még egyszer körbehallgatóztam a motortérben, nehogy fölöslegesen húzzam le a váltót
Fentről ennyire lehet hozzáférni, ha mindent félrepakoltunk az útból
Le kell kötni ezt-azt, mire lejön a bölcső
Szinte mindent alulról kell lebontani, a kedvencem az indítómotor, amelyhez csak nyújtózkodva lehet hozzáférni
Már csak le kell akasztani a váltót
Itt a bűnös, a nyávogó kinyomócsapágy
És akkor most mondja meg valaki, honnan is jött az olaj
A kuplungszerkezet szép, vékony olajfilmbe burkolózott
A szimering aljánál olajfolyás nyomát véltem látni
Tulajdonképpen ügyes dolog ez a házzal egybeépített szimering
Az alkatrészköltség nem volt vészes
Meglepődtem, hogy a nyelestengely szimeringjét is lehet kapni polcról
Mielőtt feltolja az ember a szimeringet, érdemes leszigszalagozni a bordákat, nehogy bántódása essen a tömítőajaknak
Majdnem két nap ráment a kinyomócsapágy-cserére
A fékeken meg sem látszik a nyektetés
A hátsó fékbetét még csak meg sem égett
Oda, a nagyobbik lyukba kéne belevarázsolni
Így néz ki a jeladó helye az eredeti lengőkaron
Jobb híján egy dugókulcsot használtam központosítónak
Átkozott mágnes, összegyűjti az összes spént
Nem először állítom már az összetartást a Mareán
Furcsa dolgokat produkál a katalizátor, de most jó