A GM túl optimista volt, amikor úgy látta, hogy 2010-re már szériaérett lesz a tüzelőanyag-cellás autó, 2015-re pedig már látható mennyiséget adnak el belőle
Fotó:
Zafira-belső, ha hidrogénnel üzemel. A használtpiacon ne keresse ebben a formájában
Fotó:
Ez volt a váltókar helyén. Tulajdonképpen ez is egy villanyautó, csak az elektromosságot nem akkukban tárolja, hanem maga állítja elő a fedélzeten
Fotó:
A GM már 2002-ben be tudta zsuppolni a technikát egy Zafirába úgy, hogy az utastér használható méretű maradt
Fotó:
Fotó:
Íme a GM Hydrogen3 röntgenrajza. A hidrogént brutális nyomáson, 700 barra sűrítve tárolja
Fotó:
A B-verzió: a Hydrogen3 cseppfolyós hidrogénnel üzemelő változata. Előnye: másfélszer annyi H2-t tud tankolni, mint a 700 baros sűrített gázos, viszont a hidrogént ehhez mínusz 253 fokosra(!) kell lehűteni
Fotó:
A tüzelőanyag-cellában hasonló folyamat zajlik, mint amikor elégetjük a hidrogént, csak itt (főleg) nem hő, hanem elektromos feszültség keletkezik
Fotó:
A tüzelőanyag-cella: a katalizátorral bevont protonáteresztő membrán egyik oldalára hidrogént, a másikra oxigént (vagy sima levegőt) pumpálnak, a hidrogén atommagja átbújik a membránon, az elektron viszont nem: őt használjuk a motor hajtására
Fotó:
Dupla kipufogó. Csak vízpára jön belőle
Fotó:
Az elektromos energiát szokták tiszta energiának hívni. Hát ennyire tiszta, országonként
Fotó:
Energiafelhasználás a forrástól számolva: kék szín jelzi, hogy mekkora energiát kell befektetni ahhoz, hogy az üzemanyag eljusson a tankig. Minél rövidebb a sárga rész, annál hatékonyabb az energia felhasználása a járműben, itt bukik el a belső égésű moto
Fotó:
Energiafelhasználás, ha megújuló energiaforrásokat használunk. Jól látszik, hogy a hidrogént értelmetlen belső égésű motorban használni
Fotó:
Fotó:
A másik nagy attrakció: a Hy-Wire tanulmányautó, amely tüzelőanyag-cellás és teljesen drive-by-wire rendszerű
Fotó:
Íme egy működő jövőautó, a múltból
Fotó:
Ez a különleges izé a kormány
Fotó:
Ez pedig én lennék, ahogy a különleges izével az autót kormányzom. Elég furcsa érzés volt, mivel használható visszajelzést nem igazán adott a kormány
Fotó:
A Hy-Wire egyébként csendben ment és jól gyorsult
Fotó:
Ez a Hy-Wire alváza. Középen láthatók a hidrogéntartályok, elöl a villanymotor
Fotó:
Mivel minden irányítás elektromos jel formájában érkezik az alvázhoz, lényegében bármilyen karosszéria ráépíthető lenne az alvázra. A koncepció szerint csak a bódét kéne lecserélni, ha meguntuk
Fotó:
Ez a szekér a drive-by-wire rendszerek tesztelésére, fejlesztésére szolgált, ezzel is mehettünk mi, újságírók
Fotó:
Megjegyzem, ez sokkal kezesebb volt, mint a Hy-Wire,
Fotó: