Nyomatékos, kellemesen vezethető, keményen rugózó pici Kawa
Fotó:
Papp Tibor
A járművön helyet foglaló langaléta valójában nem is az, a motorhoz kell a nagyító
Fotó:
Papp Tibor
Városi futkosónak ideális
Fotó:
Papp Tibor
Alulnézetből magas. Egyébként a nyereg nincs alacsonyan, bő 80 centire van a földtől, és nem is ül nagyon össze a rugó sem az ember alatt, mert elég kemény
Fotó:
Papp Tibor
Keskeny, átfér mindenhol. Ahol nem hiszed, ott is
Fotó:
Papp Tibor
Elárulom, hogy ezek a kerekek 14-esek
Fotó:
Papp Tibor
A burn-out szüzesség elvesztésére csak laza talajon alkalmas
Fotó:
Papp Tibor
Fotó:
Papp Tibor
Kemény tekintet. Kicsit zörög itt valami ötezres fordulat táján
Fotó:
Papp Tibor
Állóhely, a második utasnak
Fotó:
Papp Tibor
Átkozottul jó hangja van
Fotó:
Papp Tibor
A formatervezők épp az ezres Versysszel voltak elfoglalva
Fotó:
Papp Tibor
Semmi csúcstechnika, SOHC, két szelep, bő tíz ló. Ennek ellenére nagyon kellemes karakterű motor
Fotó:
Papp Tibor
Fotó:
Papp Tibor
Hét liter fér bele. Mármint a tankba
Fotó:
Papp Tibor
Bár látszólag enduro-jellegű a futómű, nekem keménynek tűnt
Fotó:
Papp Tibor
A váltó maga az álom, szobrot kéne állítani neki
Fotó:
Papp Tibor
Felhívnám a figyelmet a műanyag idom guszta rögzítésére
Fotó:
Papp Tibor
Szokványos, de finom működésű kapcsolók
Fotó:
Papp Tibor
Fotó:
Papp Tibor
Vajon miért így kellett elvezetni a fékcsövet?
Fotó:
Papp Tibor
Szerszámok+kevés valami fér még el, csomagrögzítési lehetőség nuku
Fotó:
Papp Tibor
Fotó:
Papp Tibor
Fotó:
Papp Tibor
Kicsit a kerti kisgépek szintjén mozog néhol a kivitelezés
Fotó:
Papp Tibor
Itt-ott kinéz pár drót
Fotó:
Papp Tibor
Ezek a dolgok nem állnak jól neki. Viszont rohadt jól szólt a duda
Fotó:
Papp Tibor
A pánt mögött van az utas helye. Az ülés kemény
Fotó:
Papp Tibor