Már teljes szerelékben a Vespa
Fotó:
Totalcar
Ez a slusszkulcshoz való hozzáférést biztosító flepni. Pereme van, de sok órányi szakadó eső akkora tócsát hoz létre itt, hogy átbukik rajta a víz
Fotó:
Totalcar
Gianni ennyit tudott tenni kényelmünk érdekében
Fotó:
Totalcar
Amikor otthonról elindultam, még csak épp szemerkélt az eső
Fotó:
Totalcar
Gellért tér, indulás
Fotó:
Totalcar
Már Budapestről kifelé gyanús volt, hogy lesz itt víz bőven
Fotó:
Totalcar
Martonvásáron Dani belátta, hogy fel kell húznia az esőruhát
Fotó:
Totalcar
Egy bezárt étterem verandája volt az öltözőnk és parkolónk egyben
Fotó:
Totalcar
Sümeg előtt fél órával. Amikor itt leszálltam a motorról, csak annyit ordítottam - megdöglünk!
Fotó:
Totalcar
Igazából egy kézszárító képtelen záros időn belül megszárítani a motoros kesztyűt
Fotó:
Totalcar
Dani csak röhög rajtam, de a keze remeg
Fotó:
Totalcar
Fejedelmi lakománk maradványai a sümegi Shell-kúton
Fotó:
Totalcar
Tankolás a csodás sümegi vár előtt. Dani még sose látta közelről. Most se
Fotó:
Totalcar
Sokat azért nem látni esőben a plexin át. Éjszaka már eldöntöttem a motort és úgy kukucskáltam ki mögüle száz kilométeren át
Fotó:
Totalcar
Dani se látott sokat, neki egyfolytában párásodott a sisakplexije
Fotó:
Totalcar
Az ott már az Őrség tábla
Fotó:
Totalcar
Csalóka napfény: néha láttuk a kék eget. Aztán elfordult alattunk az út, és irány a fekete felhősáv
Fotó:
Totalcar
Van ám szépség a rossz időben is. De motorról viszonylag nehéz értékelni
Fotó:
Totalcar
Éjjeli tankolás. Megálltunk a hegy tetején, mert már nem volt sok benzin az Innovában. Tíz kilométerrel odébb megtaláltuk a Harrach-panziót, de másnap legalább teli tankkal kezdtünk. Nem is találtunk újabb kutat vagy száz kilométeren át
Fotó:
Totalcar
Ezt pillantottuk meg a szörnyű, ködös, orrunkigselátós szerpentin túloldalán, valamikor este fél kilenckor. Ahogy Dani mondta - erre a panzióra rá volt írva, hogy itt alszunk
Fotó:
Totalcar
Óriási Wienerschnitzel, villámgyors net, isteni sör - mindez a félórányi forró zuhany után. Lehet ennél szebb az élet?
Fotó:
Totalcar
Szürreális reggeli látvány a szobám ablakából. A köd később felszállt, beburkolt bennünket, de mi akkor alábuktunk
Fotó:
Totalcar
Ébredezik a Vespa
Fotó:
Totalcar
Ekkora szálloda, és mi egyedül voltunk benne
Fotó:
Totalcar
Percekkel korábban egy álcázott autó húzott el itt
Fotó:
Totalcar
Hadra foghatóan
Fotó:
Totalcar
Ausztriában motorozni - álom
Fotó:
Totalcar
Tisztul az idő, röviddel később már megkaptuk a napot
Fotó:
Totalcar
Ilyen aszfaltot mindenhová
Fotó:
Totalcar
Ott, a hegyeknél már süt
Fotó:
Totalcar
Mindegy, mivel érkezel, biciklivel, robogóval, nagymotorral - az út egyformán hihetetlen. Autóval negyede az élmény
Fotó:
Totalcar
Felhőket pöfékelnek a hegyek
Fotó:
Totalcar
Innentől tomboltunk, úgy élveztük
Fotó:
Totalcar
Azért jó kis utakon menni, mert ötkilométerenként más a táj, minden település egy új világ. Iszonyú sokat lát az ember
Fotó:
Totalcar
Fejes a kanyarba
Fotó:
Totalcar
Aztán jöttek a nagy hegyek, kicsit elromlott az idő, de így még wagneribb lett az egész, nem bántuk
Fotó:
Totalcar
Utolsó kép Ausztriából, negyed órával később Szlovéniában voltunk
Fotó:
Totalcar
Ez az alagút köti össze Ausztriát Szlovéniával. Jó hosszú
Fotó:
Totalcar
A harmadik országba léptünk
Fotó:
Totalcar
Ez bizony, bazira megnyúlt
Fotó:
Totalcar
Megkentük, megfeszítettük a láncot, megérdemlünk egy kávét. Ja, hogy van wifi is? Akkor posztot is írunk!
Fotó:
Totalcar
A bledi tó, amire két nap is kevés, nekünk viszont volt rá negyed óránk
Fotó:
Totalcar
Kis sziget van a tó közepén, mai napig aktív templommal. A hívek csónakon mennek misére
Fotó:
Totalcar
Szlovéniáról a többségnek az a rövidke tengerpart jut eszébe Portorozsnál, pedig hegyekkel és tájakkal még sokkal jobban áll
Fotó:
Totalcar
Itt meg kellett állnunk, nézzék a hegyeket. Az a Triglav-csoport, a vezetékekért pedig elnézést kérünk
Fotó:
Totalcar
Ez a látvány Krjanska Gora mellett fogadja az utazót
Fotó:
Totalcar
Háttérben Krjanska Gora, bár a Dani elég sokat kitakar belőle
Fotó:
Totalcar
Még mindig Krjanska Gora, ami egy szuper kis városka
Fotó:
Totalcar
Indulás az 1611 méteres hágónak a Triglavokban
Fotó:
Totalcar
Az út olyan barázdált, mint maga a hegy, amire felvezet. De talán a képen is látszik, hogy lenyűgöző, ott motorozva pedig végképp eláll az ember szava
Fotó:
Totalcar
Ez csak úgy, motorról készült. Látszik rajta, de azért valamit sejteni lehet, milyen szép
Fotó:
Totalcar
Tartósságilag biztosan jobb így, de motorozásilag elég szörnyű, hogy minden hajtűkanyart macskakövekkel raktak ki
Fotó:
Totalcar
Mi voltunk Hillary az Everesten. Tudom, más sokkal többet, sokkal kisebb motoron ment, sokkal durvább helyeken, de nekünk nagy dolognak tűnt, ott
Fotó:
Totalcar
Átbuktunk a hágón, ez a rémületes hegyvonulat a túloldal
Fotó:
Totalcar
Ha valakinek rémlik még a név: ez az Isonzo folyó, ahol az első világháborúban óriási csaták zajlottak, sok magyar honvéd is életét vesztette itt
Fotó:
Totalcar
Tibby biztos értékelte volna: dupla magas tetős kombi CX a templom tövében
Fotó:
Totalcar
Hurrá, az olasz határ!
Fotó:
Totalcar
Egy rövid suhanás, és Robogóföldön vagyunk
Fotó:
Totalcar
Trieszt és nem die. Megfáradva bár, de csapataink teljesítették a missziót. Háttérben az a tenger, olyan háromnegyed hét lehet
Fotó:
Totalcar
Még egy kis trieszti látkép. Feljebb a parton a Sissy-kastély, azaz a Miramare
Fotó:
Totalcar
Dani erőt gyűjt, de nem adnak neki a járókelők
Fotó:
Totalcar
Valami nagy épület Triesztben, a lényeg, hogy látszik, felismerhető és jót lehet tespedni a lépcsőjén, miközben az ember robogót szpottol
Fotó:
Totalcar
Világmegváltó gondolatok születtek itt. Na nem tőlünk, persze
Fotó:
Totalcar
Egy tipikus olasz, városi robogóparkoló apró szeletkéje a mi két gépünkkel a legszélén
Fotó:
Totalcar
Amúgy szép állapotú volt az R100-as BMW, de az óráit szinte kristálylemezekké szítta a nap
Fotó:
Totalcar
Így nézett ki - én elfogadnám
Fotó:
Totalcar
Csomó régi, de tényleg nagyon régi Vespa van még használatban. Ez egy hetvenes évek eleji Primavera 125
Fotó:
Totalcar
Húsz perc alatt összedobtak nekünk egy szobát Postojnában, ahová utolsó erőnkkel estünk be. De jó, mehettünk kajáldát keresni, majd posztot írni. Ilyenkor nehezen veszi rá magát az ember ilyenre
Fotó:
Totalcar
Szállásunk, amely a korábbi lakók által szerteszéjjel hagyott szakállszőrökről, a kilopott izzós éjjeli lámpákról, a világ egyik létező leglassabb wifijéről és a hidegvizes zuhanyról vált számunkra emlékezetessé
Fotó:
Totalcar
Ebben a garázsban aludtak a motorok. Igazából egy eredetileg talán lakásnak szánt, ma asztalosműhelyként szolgáló terem volt
Fotó:
Totalcar
Végre, a világhírű postojnai barlang, benne kisvasúttal! Mindjárt bemegyünk
Fotó:
Totalcar
Bemegy a lóf... Ott a tábla, következő vezetés 12.00-kor
Fotó:
Totalcar
Ilyen a barlang belül is, magyaráztam Daninak, nem vesztették sokat
Fotó:
Totalcar
Motorjaink kábé fél kilométerre a parkolóban
Fotó:
Totalcar
Őszi szlovén kacskaringók és fák
Fotó:
Totalcar
Már a magyar határ közelében, Ljutomer mellett
Fotó:
Totalcar
Végre itthon, Lenti mellett az első Mol-kúton. Ezer kanyart megjárt motorjaink álmélkodva nézték a határig vezető nyílegyenes szakaszon fel-alá jaszkarizó CBR-es csávót
Fotó:
Totalcar
Dani beállt ablakmosónak
Fotó:
Totalcar
Berhidán, a már bezárt, de csak miattunk még egy kicsit túlórába menő benzinkúton tudtam tankolni, venni benzint a Dani motorjához, aki nyolc kilométerrel odébb, Sólyon dekkolt a kutyavonyító sötétben
Fotó:
Totalcar
Egy pillepalacknyi benzin egy ilyen motornál fél tank
Fotó:
Totalcar
Sólyon, a tervekhez képest kábé háromórányi késéssel, feltankolva végre
Fotó:
Totalcar
Kicsit megfagyva, de innen nyélgázon húztunk haza. Dani valamivel egy előtt ért haza, én kicsivel háromnegyed után. Megtettünk 595, illetve 611 kilométert aznap. Ez már elég sok ilyen kis robogón
Fotó:
Totalcar
A GPS-tok, aminek rögzítése mellett befolyt a víz a kézvédőbe. Máskor ügyesebben rögzítem, bár ezzel is tököltem vagy egy órát, hogy a motornak se legyen baja, lássak is, és ne is essen le
Fotó:
Totalcar