Van az a sebesség, amelyiknél elemeli a hátsó ívbelső kerekét. Busztól szokatlan
Fotó:
A széles nyomtávnak köszönhetően meglepően nagyot lehet sedrinteni a súlyos Espace-szal
Fotó:
Az ésszel még bevállalható tartományban stabil, bár...
Fotó:
...kívülről jóval drámaibbnak tűnik a helyzet.
Fotó:
A váltó egyformán rossz volt mindkettőben
Fotó:
Nem ez a Renault legújabb arca, de jól látszik a gigantikus szélvédő
Fotó:
Kicsit fura, mintha a nagynyomású levegőtől kidudorodtak volna a szemei
Fotó:
Tér van benne hangárnyi. És a Grand Espace ettől 20 centivel hosszabb
Fotó:
Fotó:
Sikerült megoldaniuk a lapos szélvédő-mégis elég belsőtér ellentétet
Fotó:
A sziluett a kilencvenes évek közepéből érkezett. Szeretjük
Fotó:
Szűk helyen parkolva nem lehet kinyitni a gigantikus hátsó ajtót, ilyenkor jól jön, hogy a kisebb cuccokat be lehet dobálni az ablakon
Fotó:
Nincs jobb a hasábnál ha térre van szükség
Fotó:
Lényegében az egész hátfal egy gigantikus bejárat
Fotó:
A kétliteres, 175 lóerős turbódízel optimális választás, bár hidegen hangos és vibrációját nem sikerült eléggé csillapítani
Fotó:
Sokaknak nem tetszik a hullámos, sivár műszerfal, de ők jó, ha tudják...
Fotó:
...hogy tele van tárolórekesszel. Már csak meg kéne jegyezni mit, hová raktunk
Fotó:
Az egyedüli jópofa dolog a TomTom naviban a változtatható ikon. Ez itt egy A110-es Alpine. Kéne
Fotó:
Eléggé rejtve van a sebességlimiter és a tempomat kapcsolója. A menetstebilizátor 60-as tempó fölött visszakapcsol
Fotó:
Végre nem a térdemet veri az audió-kezelőpanel, itt sokkal inkább kézre esik
Fotó:
A központizár kapcsolóját a tetőn keressük
Fotó:
A digitműszerfalat árnyékolni szándékozó tető idegesítően remeg
Fotó:
Halleluja testvéreim! Potom nyolcvanezer forint az USB-csati
Fotó:
Emlékeimben örökké élni fog a borzalmasan lassú, logikátlan automata
Fotó:
A mára már jól megszokott Renault-féle iDrive, némiképp korlátozott funkciókkal
Fotó:
Tényleg senkinek nem tűnt még fel, hogy Marika évek óta elharapja az első szót? Vagy olyan sokba kerülne egyszer tisztességesen felmondani?
Fotó:
Bezzeg Monica! Olyan hangon duruzsol, hogy öröm hallgatni
Fotó:
A bunkerszerű autók gyűlölői végre megtalálják az igazit. Tetszetős és hasznos részlet, szerettem
Fotó:
Majdnem 1,8 tonnás test, kétliteres turbódé és automata. Erősen vegyes üzemben nem is rossz. Különben is csak addig látjuk, amíg rá nem süt a nap
Fotó:
Aranyba önteném a kezét annak, aki ezt iderajzolta
Fotó:
Fotó:
Erősen a sarkokba tolt fényszórók, nagy felülettel, foltnélküli képpel és széles sávval
Fotó:
Az egy iszonyat kövér és magas utas-konfiguráció avagy a Bob Sapp edition
Fotó:
Így átjárás nyílik a leghátsó sorba, vagy befér két bringa
Fotó:
Rendkívül egyszerű őket ki- és beszerelni, bár kicsit megizzad az ember közben
Fotó:
A gyerekek imádják, ha kilátnak, ráadásul a térérzetet is növeli
Fotó:
A két nagyon magas utas-variáció
Fotó:
Minden egyes ülés kapott ISOFIX-bekötési pontokat, középen három gyerekülés elfér egymás mellett
Fotó:
Vicces kedvű utasok a végtelenségig szívathatják egymást
Fotó:
Ötszemélyesként már bátran bevállalhatunk egy transzkontinentális túrát is
Fotó:
A variációs lehetőségek szinte korlátlanok
Fotó:
Légrostélyt kaptak a hátul ülők is
Fotó:
A második sorban már csak az intenzitást változtathatják
Fotó:
Minden támla külön állítható, természetesen
Fotó:
Akinek számít a leghátsó sorban ülők testi épsége, az megrendeli az árnyékolókat ide is
Fotó:
Már-már kisáruszállító kategória
Fotó:
Ha mind a két leghátsó ülést bent hagyjuk, akkor készüljünk fel némi sakkozásra a csomagokkal. Szerencsére az árnyékoló eltakarja őket
Fotó:
Minden ülésvázba külön integrálták a biztonsági övet
Fotó:
Egyszerűbb a csomagtérajtón keresztül beülni hátra
Fotó:
Nyílhatna nagyobb szögben a két hátsó ajtó
Fotó:
Tényleg elfér benne hét utas
Fotó:
Fotó: