Teljes tollazatában a Mávaut-Ikarus
Fotó:
Felleléskor. A kelleténél eggyel több tető, 36-tal kevesebb ülés, kettővel kevesebb kerék
Fotó:
Aki ebben meglátta a fantáziát...
Fotó:
Vitathatatlanul rosszul áll neki a British Racing Green kerítésfeték
Fotó:
Sok medzsónál helyből többet tudott, például nyílt az eleje. Igaz, nem gurult
Fotó:
Méh-lak
Fotó:
Kis chop, jöhetett volna a drop is, és máris tuti a low-rider
Fotó:
Mechanikailag egészen komplett volt
Fotó:
Lassan minden megmaradt részletről kiderült, hogy nem stimmel, vagy használhatatlan eredeti állapotában
Fotó:
Pirosodik, próbából
Fotó:
A felújított motor
Fotó:
Készül a váz
Fotó:
Egy hátsó doblemez
Fotó:
Szobrászkodás az ütközőkön
Fotó:
Minden sík lemezből készült, klasszikus kalapálással
Fotó:
Először a szélvédőkeretet kellett valahogy legyártani, hogy utána lehessen beletenni a sablon, amiről aztán készülhetett az üveg
Fotó:
Süllyesztett sárvédőbetét félkészen
Fotó:
Rajzolódnak a vonalak
Fotó:
Befér a dísztárcsa is
Fotó:
Kábé ennyi a busz, a többi sallang
Fotó:
Emlékeztet önmagára rat-kivitelben is
Fotó:
Annyi alapozó megy egy ekkora állatra, amiből egy hangárnyi veteránautót meg lehet csinálni
Fotó:
Útban a tatai találkozóra
Fotó:
Ülésvázak
Fotó:
Ez a kutya sem az az ideges fajta
Fotó:
Még az ülésvázakat is kittelték
Fotó:
Fényezést kaptak, nem egyszerű festést
Fotó:
Innen még 3,5 kilométer zsinór hiányzik
Fotó:
Fűzik
Fotó:
Tisztán látszik a motor helye
Fotó:
Felirat, dísztárcsa nélkül
Fotó:
Mávaut-sablon
Fotó:
Épp befér a nagy vásári sátor alá. Széltében
Fotó:
Leghátul ülni a legmenőbb
Fotó:
Elegáns? Aranyos? Csúf? Mindenesetre zseniális
Fotó:
Ennél újkorában sem volt simább az oldalfal
Fotó:
Ott, alul, az egy Csepel teherautó
Fotó:
Ha én öreg holland turistanéni lennék, azonnal nyílna a pénztárcám, hogy felülhessek. Mondjuk így is
Fotó:
Közel kilenc méter hosszú
Fotó:
Annyira kretén, hogy szinte ma is modernnek hat
Fotó:
Rugózása üresen alig, de teljes terhelés mellett kellemes
Fotó:
Megcsókolod, királyfi lesz
Fotó:
Íme, itt a tanúbizonysága annak, hogy a Jetsonshoz Magyarországról vették az ötletet
Fotó:
Tető még nincs, de rövidesen nekifognak
Fotó:
Nem erőssége a kanyarodás
Fotó:
Csak itt van ajtaja
Fotó:
Mennyi esővíz belefér...
Fotó:
Slankít a kétszínű fény
Fotó:
Buszfar az egész világ
Fotó:
Masszív krómok körben
Fotó:
Segíti az eleve meglevő fény-árnyék játékot a mogyoróbarna betét
Fotó:
Vurstlis dísztárcsa
Fotó:
Ez a dunakanyari Mávaut-járat volt
Fotó:
Ez a homloklemez és a díszrács maradt meg nagyjából eredetiben
Fotó:
Újra kellett gyártani a fényszórók házát és keretét is
Fotó:
Szabványos magyar ipari indexlámpa
Fotó:
Ez is konfekciós tétel
Fotó:
A Szerbiában újragyártott négy szélvédőelem
Fotó:
Szépen bújik a kerék
Fotó:
Ezzel a farral lehet kaszálni. De nem rétet
Fotó:
Ez mind úgy készült, hogy nagyítóval nézegették a szemcsés fényképeket
Fotó:
Vajon tervezett-e a lámpák tükröződése? Mindenesetre este gyönyörű, ernyős a rajzuk
Fotó:
Vezetőállás, azaz ülés
Fotó:
Dönthető a támla
Fotó:
Iszonyú nehéz volt ennyi órát összeszedni
Fotó:
Sajnos a krómozás igen nehéz ügy, mert a műszerkeretek peremezettek, leszedéskor szétszakadnak
Fotó:
Hát ne is
Fotó:
Egyébként ez egy Csepel-műszerfal
Fotó:
Pannónia üléshuzat a borítás. Gyárilag is az volt
Fotó:
Panoráma, értik
Fotó:
Keret nélküli tükör
Fotó:
Cspelekből, Ikarusokból ismerős pedálok
Fotó:
Ez a másik ülés, ami legalább mintának megmaradt
Fotó:
Minden aludísz új
Fotó:
Ezen utazni a legnagyobb királyság
Fotó:
Üléstenger hömpölyög
Fotó:
3,5 kilométernyi berántózsinór
Fotó:
Van, ahol a nagyobb lábtér ellenére kényelmetlenebb ülni
Fotó:
36 boldog ülés
Fotó:
Mind egyforma
Fotó:
Egy szem, súlyos ajtó. Pedig a burkolata, miként az első fedél is, alumínium. A busz oldala acéllemez
Fotó:
Negatív lépcső
Fotó:
Ez, kérem, zsanér
Fotó:
Kinyitáskor van jelentősége a lecsapásnak
Fotó:
Ikarus-kilincs
Fotó:
Laprugó, merev tengely, karter
Fotó:
Lehet alulról is nézegetni, itt is szép
Fotó:
Eredeti sárfogó gumik
Fotó:
Egy csavar
Fotó:
Elöl azért vannak lengéscsillapítók, igaz, a régi fajta, karosak
Fotó:
Négy henger, külön hengerfejekkel
Fotó:
Ott hátul, látják a váltókonzolt?
Fotó:
Olyan 50-60 között lehet vele utazni
Fotó:
A fék legalább könnyű
Fotó:
Eredeti IBUSZ-brosúra
Fotó:
Mindjárt elszáll
Fotó:
Hű, ez micsoda? A maga korában is megdöbbentő volt
Fotó:
1963-ban volt ez új is
Fotó:
Panorámák együtt. Jobbra a FAÜ 630-asa
Fotó:
Visegrád felé a hatvanas években
Fotó:
IBUSZ-táblával
Fotó:
Így lehetett a helyére húzni a tetőt
Fotó:
Még kerek tükrökkel
Fotó:
Bárhol a világon megcsodálták volna. Akkor is, ma is
Fotó:
Mit tegyünk, hogy felülhessünk?
Fotó:
Állóhelyekre sosem adtak jegyet
Fotó:
Fotó:
Fotó: