A könnyített féknyereg
Fotó:
Összerakva a gólyaláb
Fotó:
Fogyókúrára fogott nagyobb tárcsafék
Fotó:
HiPerStrut
Fotó:
Mint egy jókora, fekete kavics
Fotó:
Tigrisfogaknak mondják, de legalább nem kamu
Fotó:
Dinamikus, echte német forma
Fotó:
Szereti az utat, csak jó minőségű legyen
Fotó:
Kidörrentő, nem vicc
Fotó:
Nem csak egy Opel
Fotó:
Tetszik?
Fotó:
Nagyobbnak tűnik, belül inkább passzentos
Fotó:
A Remus jó munkát végzett
Fotó:
Vajon hány egyhatoson tűnik majd fel?
Fotó:
Szép a felni, jó a fék
Fotó:
Szigorúan metszett fényszórók
Fotó:
Ott lép be a levegő
Fotó:
Sportosnak jó, limuzinnak szűk
Fotó:
Jókora képernyő, de még nem érintős, van helyette sok gomb
Fotó:
Nem csak jól néz ki, olyan is
Fotó:
A beltér legjobb része: a kormány
Fotó:
A bal oldali a fontosabb, ez a jó
Fotó:
A FlexRide üzemmódváltó gombjai
Fotó:
Kétzónás klíma
Fotó:
Ej, csak egy picit lenne gyorsabb
Fotó:
Jó a fogása, nem csúszik le róla a kéz
Fotó:
Külön öröm, hogy van ilyen infó
Fotó:
Állítható combtámasz
Fotó:
Ennyi a minimum
Fotó:
Légzsákok körös-körül mindenütt
Fotó:
Egy Astra OPC volt a felvezetőautó
Fotó:
Az ott, középen, Manuel Reuter. Manuel Reuter rohadt jól vezet
Fotó:
Ami kék, az csak az OPC-ben van
Fotó:
Kanyarstabilizátor elöl-hátul és a difi
Fotó:
Fotó:
Így néz ki beszerelve
Fotó:
V6 keresztben
Fotó:
Egy kis finomság. Nézzék csak, hány henger
Fotó:
Több, mint 200-as tempót tudott. Még hogy mi bátrak vagyunk
Fotó:
Egy másik versenygép, ez sem piskóta
Fotó:
Egyszerűen szép részlet
Fotó:
Hopp, dolgoznak a szelepek
Fotó:
Ez az igazi hot-rod
Fotó:
Sajnos nem indították be őket
Fotó:
Virsligumin száguldani?
Fotó:
Akkor még ez volt a sofőr helye
Fotó:
Benzinszintjelző...
Fotó:
...és a betöltője
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
A Sports Tourer igazán szép
Fotó:
Kombi, ötajtós, négyajtós
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Gyanúsan jól ment az elmélteileg gyengébb autó
Fotó:
Fotó:
0.9 bar a töltőnyomás
Fotó: