Fotó:
Ha vörös volna, azonnal felismernék, de így mindenki csak bámul és fülel.
Fotó:
Fotó:
Szemből így is fenyegető, hát még ha hallanák a hangját
Fotó:
Élőben elképesztően jól néz ki, csak a rendszám zavar bele a képbe.
Fotó:
Klasszikus arányok: ilyen volt egy szép sportkocsi ötven éve, és ilyen ma is.
Fotó:
Fotó:
Négy kerek lámpa, négy kipufogóvég - ahogy kell
Fotó:
Talán ez a legkevésbé szerencsés részlet, bár sötétebb színben aligha tűnne fel.
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Nem rejtik műanyag dekli alá a motort, de kár is volna - ez az autó legjobb része
Fotó:
Lovacskából soha nem elég
Fotó:
Leánykori neve: F137
Fotó:
A szponzori összefonódás ide is elér.
Fotó:
Fotó:
Úgy bugyborékol, mint semmi más
Fotó:
Nagy erő, nagy forróság - néhány kilométer után csak úgy dől a hő a motorból, pedig még meg sem hajtottam rendesen.
Fotó:
Tudjuk, hová lépünk!
Fotó:
Fotó:
A váltó ilyen fülekkel kapcsolgatható, F1-es stílusban. Ezzel épp lefelé.
Fotó:
Fotó:
Borvörös bőr mindenütt - ez kell a Ferrari-hangulathoz
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Ez az autó a cég hatvan éves születésnapja idején készült. A sorozatszám a legelső Ferraritól értendő.
Fotó:
Fotó:
A bajuszkapcsoló mart alumínium kupakban végződik
Fotó:
Fotó:
Fotó:
A piros madzag nyitja a kesztyűtartót, ha áramszünet van. Így nem ragad bent a gyémántnyakék, sem a platina hitelkártya.
Fotó:
A mókás kicsi kar a hátramenetet kapcsolja. Ennyi maradt a hagyományos váltókar helyett.
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Fotó:
Harmadik pedál nincs, az csak tükörkép.
Fotó:
Az ülést motor mozgatja előre, ha kell
Fotó:
Az ülések tökéletesek, de egy luxus-Ferrariban ez a minimum
Fotó:
Fotó:
Minden ülés jól tart, de szükség is van rá: ha a sofőr odalép, elszabadul a pokol.
Fotó:
Ez a 2+2. Hátul épp el lehet viselni - de ennyi áldozat belefér, ha egy Ferrariba ülhet a halandó.
Fotó:
Elég szabályos a csomagtartó formája, így elfér a négydarabos gyári bőröndkészlet.
Fotó:
Kell a hely a tanknak és a váltónak, így a csomagtartó nem túl nagy.
Fotó: