Nagyon semmilyen akar lenni, hogy a Naprendszer összes lakójának el lehessen adni
Fotó:
Ön megmondaná erről az autóról, hogy Nissan? Illetve, elhinné, hogy nem egy Hyundai, vagy akár egy kínai koppintás?
Fotó:
Kevesebb, mint egy tonna, és 14 másodperc körül van százon mindkét váltóval
Fotó:
Azt hiszem, a forma a szánalomra épít: ha a szalonban szomorúan néz az autó, talán könnyebben megveszik ennyiért
Fotó:
Ha ebből a szögből nézem, és közben vöröshagymalevet csorgatok a szemembe, még egy kicsit hasonlónak tűnhet az előző Micrához
Fotó:
A forma olyan, mintha egy korábban elvetett tervet kapartak volna elő: az előző Almera kacsafarka is feltűnik a tetőn
Fotó:
Milyen szép kis Daihatsu!
Fotó:
Az ajtónyílások íve erősen hasonlít az előző Micráéra
Fotó:
A régi, finom elektronikus csomagtérzár is a múlté, a nagy kilincset kell húzogatni
Fotó:
Talán mégsem a Ford haszongépjárművek nívóját kellett volna célba venni a műanyagok kivitelével
Fotó:
Ebben a kombinációban legalább vannak színek, és ez sokat dob rajta
Fotó:
A kilátás jó, a tetőoszlop keskeny, a tükör zseniálisan jó méretű és alakú
Fotó:
A kormánynak csak magassága állítható, de állítás közben lezuhan a nehéz egység, mert nincs benne a szokásos ellentartó rugó
Fotó:
Már-már prémium érzetet nyújt a műszeregység - mondta a sajtós. Azóta is töröm a fejemet, hogy mitől. Szerintem simán normálisnak indult, de a végén lehagytak a jobb csücsökből egy mutatós műszert
Fotó:
Puha szivacsból rövid ülés. Az ülésmagasság állításával beállítható, hogy úgy-ahogy megtámassza a combot
Fotó:
Így világos kárpittal gyönyörű. Éppenséggel van akkora a hely, ami egy második autóhoz, alkalmi használatra pont elég. A K12-eshez képest jó, hogy legalább egy kicsit lejt hátrafelé az ülőlap
Fotó:
Elöl a tér megfelelő, de a magasak mindenképp próbálják ki: én (173 cm) az utolsó előtti kattanásig toltam hátra a vezetőülést
Fotó:
Ha van valamiért értelme Micrát venni, akkor az a CVT automata váltó. Jól működik, elfogadhatóan megy vele a kisautó
Fotó:
A jobbsó a parkolóhely-mérő készülék gombja. Igen, és széria az ESP!
Fotó:
Ne tévesszen meg senkit, az automata klíma csak a második felszereltségi szinttől elérhető, amúgy még a manuális is csupán opció 2,6-ért
Fotó:
A formaterv egyetlen jó pontja
Fotó:
Vajon miért az utas bal lábához került az USB?
Fotó:
A látvány-tárolóhelyek. Sokat nem érnek
Fotó:
Ez itt a tempomat
Fotó:
Az a kevéske puha felület sem ott van, ahová könyökölne az ember. Elöl sem
Fotó:
Így férek el magam mögött. Éppenséggel ki lehet bírni
Fotó:
Tényleg két mozdulat így előrehajtogatni, és még erőlködni sem kell
Fotó:
265 liter, ennyi kell, átlagos érték
Fotó:
Feketében is 265 liter, de így kisebbnek tűnik
Fotó:
Az autócska egyetlen ötlete: táskatartó
Fotó:
Vészpótkerék van
Fotó:
A szenzorok a parkolóhely hosszát mérik, ha 25 km/óra alatti tempóval haladunk el mellette. Indexeléssel választjuk ki a vizsgált oldalt
Fotó:
Alliance-akku
Fotó:
Ilyen tróger motorház-kitámasztót nem is tudom, láttam-e már
Fotó:
Gyakorlatilag egy csonkolt 1,6-os. A vibráció szinte észrevehetetlen, hiába csak három henger. A forgattyús hajtóműve - ha jól értelmeztem a sajtóinfót - dezaxiált
Fotó:
Állítólag nagyon takarékos, de megnénzém én a 4,8-as átlagot. Prágában és a környékén, külvárosias forgalomban, tojásokon lépdelve 6,3-at kajált
Fotó:
Hát, ezen sem gondolkodtak sokat
Fotó:
Így alakultak a Micra-seggek
Fotó:
Ő a K10-es. A maga korában kábé annyira volt jelentős modell, mint a K13 lesz
Fotó:
Ő robbantott bankot a Nissannak: vele indult az angol gyártás - K11. Anno még Peugeot szívódízellel is árulták
Fotó:
Szintén angol, de már Renault-alkatrészek is megfordultak benne, például a turbódízel motor. A K12 idején érte el a maximumot a motorok száma: 1,2 (kétféle teljesítménnyel) - 1,4 - 1,6 - 1,5 dci. De ez már a múlt
Fotó: