Szép, végleges
Fotó:
Elvan ezzel a kábellel egy darabig. Amerikában, ahol 110 volt van, dupla ennyi ideig töltődik, majdnem 7 órát
Fotó:
Autóméret, autóul is viselkedik állítólag
Fotó:
Csak ott olcsó használni, ahol az áram sem drága
Fotó:
Metálkék Astra kombi az Insignia mögött
Fotó:
Mark Adams lelkesen magyarázza a bizonyítványt
Fotó:
Formás, ugye? Mégis belefér fél köbméter alaphelyzetben is
Fotó:
...és egy gombnyomásra lehajlik a hátsó támla, csak a kezemet figyeljék...
Fotó:
Roló fel is mehet a tetőhöz. Régi ötlet jó ötlet
Fotó:
Pofás, de nagyon
Fotó:
Ilyen a 3D-s kép szemüveg nélkül. A gépre sajnos nem tudtam feltenni a szemüveget
Fotó:
Kezemben három dimenzió kulcsa
Fotó:
Gábor barátom már érzi a teret, itt én még fotóztam
Fotó:
Opel, amely egyszerre volt kombi és formatervezett az ötvenes években
Fotó:
Már akkor láttuk, hogy egy kombi is lehet szép
Fotó:
Minden alkatrésze jól kitalált
Fotó:
Nem látszik rajta semmi, csak hogy egy kombi Insignia
Fotó:
Innen kipörgő kerekek nélkül is kilőne
Fotó:
Dízelmotor, ami nem új, viszont utána összkerék-hajtás jön
Fotó:
Ez a két jelzés még nem volt egyszerre kint
Fotó:
Stílusos belül is, bár még nem Indian Summer
Fotó:
Winkelhock mester, aki Formula-1-versenyző is volt
Fotó:
Szakad az eső, mi készülünk
Fotó:
Sorakozunk a kis belső pályán való csapatáshoz
Fotó:
Jó, jó a régi OPC, de már nagyon fáradt a hangulata
Fotó:
Emeli a hátsóját
Fotó:
80 fölött már mind többen elkapták a kikerülési-fékezéses manővernél valamelyik bóját
Fotó:
Méri, méri
Fotó:
Olyan nagyon sokkal nem romlottak a sebességek a szárazon mértekhez képest, mondta az instruktor
Fotó:
Az Insignia OPC-knek alig számított az eső
Fotó:
Kezes, aranyos, de még a régi fajta Opel
Fotó:
Gyilkos ereje van a súlyához
Fotó:
Szép mutatvány volt a szlalom ebben az özönvízben. Mondjuk, kikapcsolt ESP-vel is simán végig lehetett rajta teperni, csak kicsit jobban kellett figyelni a gázadásra
Fotó: