A hazájában már szinte értéktelen vasdarab. Viszont a használati értéke maximális
Fotó:
Első kátyújával hatévesen találkozott, Magyarországon
Fotó:
A rossz oldalon ülve jobban érezzük, mekkora oldaltávolságot kell tartani egy bringás előzésekor. Azt, hogy hol a felezővonal és hasonlók, szokni kell
Fotó:
Magyaroszág, 2010. Vendégszerepben az angol autó: ha már nem lesz rá szükség, hazakerül
Fotó:
Szép sárga hátul az angol rendszám
Fotó:
Ez nem egy fordítva beszkennelt dia, a vezető tényleg a rossz oldalon ül
Fotó:
Megfontolt vevőknek. Csajozós autónak nem az igazi
Fotó:
Egymillió alatt megkapható, és csak hatéves. Az angol jólét morzsáit érdemes felcsipegetni
Fotó:
Lényeg: ötajtós, nem szedán
Fotó:
Funkcionalitás, érzelmek nélkül
Fotó:
Most már értem, miért az volt a címe egy régebbi amerikai cikknek a Toyota kezdeti NASCAR-os bénázásáról: The car in front is NOT a Toyota
Fotó:
Angol lámpa, de a lencsés rendszer nem vakít túlzottan
Fotó:
A letört x-et is odaadták a kocsihoz, csak még nincs felragasztva
Fotó:
Postán jön az adómatrica, mindent kártyával lehet fizetni
Fotó:
129 LE, változó vezérlés, takarékosság
Fotó:
Egy hét alatt megszokható
Fotó:
A slusszkulcs a jobb oldalon maradt
Fotó:
Kissé gagyi a gumimasszírozós távvezérlés a kormányon
Fotó:
Első látásra kissé álmosító, de jó minőségű
Fotó:
Kilométerskála, a gyengébbeknek. A futásteljesítmény mérföldben értendő, ezt csak hackeléssel lehetne átállítani kilométerre
Fotó:
Ennyi angolul
Fotó:
És ennyi leszinkronizálva
Fotó:
Kétoldalas klíma, egylemezes cd-lejátszó
Fotó:
Sötétedős a tükör. Ennyiért, még szép!
Fotó:
A textilkárpitos ülés kényelmesebb a bőrösnél
Fotó:
Ekkora hátul
Fotó:
Szűknek nem nevezném, az ülés 190 centire van beállítva
Fotó:
510 l. Kérdés?
Fotó:
Öt fok alatt fáradtan emel a gázteleszkóp. Hiába, enyhe angol telekhez szokott
Fotó: