Most még látszik, melyik karosszériaelem új és melyik javított. A fényezésre nem szoruló részek maszkolása után a fedőlakk mindent eltakar majd
Fotó:
Az autógyárakban az alapozóréteget kataforetikus fürdőbe merítve viszik fel a karosszériákra
Fotó:
A többi réteget elektrosztatikus szórással hordják fel
Fotó:
A javítófényezés gyökeresen más; a jó öreg sűrített levegős szórópisztollyal viszik fel a bevonatrendszer összes rétegét
Fotó:
Jól néz ki, igaz? Érdemes lenne megvenni
Fotó:
Vagy mégsem? Festékrétegződés-vizsgálattal kínos dolgok derülhetnek ki. Ennél az autónál például, hogy kettőből rakták össze. Íme a tető illesztési vonala az első ülések fölött
Fotó:
Makulátlanul megőrzött, vagy gondosan felújított veterán?
Fotó:
Előzményfotók hiányában a festékrétegek adják meg a választ
Fotó:
Az eredeti karosszériaelem a négy réteggel: alapozó, töltő alapozó, pigmnet és színtelen lakk…
Fotó:
egy bontott elem kékről átfényezve, és…
Fotó:
egy másik, amelyik eredetileg piros volt. Mindez egy autón
Fotó:
A festékbevonat teljes vastagságát megmérve tudhatjuk, hol érdemes a bevonat rétegződését vizsgálni
Fotó:
A mért vastagsághoz állított kézi festékmaróval készíthető el a vizsgálókráter
Fotó:
A digitális mikroszkóp kis mérete lehetővé teszi a nehezen hozzáférhető helyek vizsgálatát is
Fotó:
Ez alvázszám jónak néz ki…
Fotó:
közelebbről szemlélve sincs rajta semmi gyanús…
Fotó:
a festékrétegződés-vizsgálat azonban kimutatja, ami a lecsiszolt rétegek alatt látszik – eredetileg nem ehhez a kocsihoz tartozott a szám
Fotó:
Olykor egy karosszériaelemnek több élete is van
Fotó:
A festékrétegződés-vizsgálat elemző programjának színegyezőség vizsgálatára szolgáló felülete
Fotó: