![]() |
Sosem hittem, hogy a mobiltelefonomnak ezt a szolgáltatását
egyszer használni fogom. De amikor Seres István elkezdte diktálni,
hogyan találom meg műhelyét, jobbnak láttam elindítani a
hangrögzítés funkciót. A remek szolgáltatásnak köszönhetően egyből
megtaláltam a Kecskemét melletti kis települést, benne azt az
eldugott kis műhelyt, ahol egyebek mellett
Porschék és S-Klasse Mercedesek bőrkormányai készülnek.
Ahogy István szereli le a kormánykereket,
rögtön megértem, miért áll valaki légzsáktolvajnak. A
légzsák kipattintása egy pillanat alatt megvan: a kezemben tartott
digitális fényképező nem bootol be olyan gyorsan, hogy elcsípjem a
műveletet. A légzsák eltávolítása után csak egy csavart kell
kicsavarni, és a kormány máris mint munkadarab hever a műhely
asztalán.
"Nem szoktuk eltenni a szabásmintákat," avat be István
nővére, Mari, "mert a kormánykerekek között azonos évjárat esetén
is vannak apró különbségek, úgyhogy nem tudnánk használni a régi
sablonokat." A másik indok, amit ugyan nem mond ki, de a saját
szememmel látom, hogy a
modellezés kb. három perc alatt amúgyis elkészül. És még azt
hittem, a négyküllős kormány feladja a leckét!
A kiváló minőségű marhabőrből egy tapétavágó pengéhez hasonló
késsel szabják ki a mintát. A bőrvágó kés persze úgy viszonyul a
papírvágóhoz, mint a Hummer a Matizhoz. Közben kiderül, hogy a
vállalkozást annak idején István édesanyja indította el, aki
végzettsége szerint cipőfelsőrész készítő. Még a nyolcvanas évek
végén a Pemü nevű szövetkezet készített egy nagyobb sorozat
sportkormányt
"tőkés importra", ahhoz kellett a bőrözést elkészíteni.
"Azt sem tudtuk, hogyan fogjunk hozzá," mesél a
kezdetekről Mari, "úgyhogy szereztünk egy gyári darabot és
szétszedtük." A profi bőrmodellező visszafejtette a gyártási
technológiát, és ahogy mondani szokás, a többi már
történelem.
A kormányomhoz kiszabott, számomra
amőboid bőrdarabok közben a műhely egyik legérdekesebb gépén
mennek át további átalakuláson. Az éles és erős pengét, valamint
kifinomult leszorítómechanizmust használó, többszázezer forintért
beszerezhető
élezőgép a bőrdarabok vastagságát felezi meg - vesd össze
szőrszálhasogatás. Erre azoknál a felületeknél van szükség,
amelyeket később egymáshoz varrnak.
Az így előkészített bőrdarabok a varrógépre
kerülnek. A varrógép sima Singernek néz ki, de speciálisan
bőrvarrásra kitalált, erősített mechanikájú szerkezet. Ebben a
fázisban varrják össze a különböző betéteket, hiszen lehetőség van
több színt variáló bőrkormány-álmok kivitelezésére, vagy mint az én
autóm esetében, a normál és a perforált bőrök kombinánációjára.
Ekkor készítik elő a
nyeregöltést is. Ebből egyelőre annyi látszik, hogy apró
öltésekkel végigszegik az összevarrva egyre inkább kerékformájú
bőrdarabot.
Szívesen fotóznám ezt is, ám a hölgy a varrógép mögül fel sem nézve,
egész nyugodt hangon közli, hogy ha lefényképezem, összetöri a kamerát,
valószínűleg a fejemen. Megdöbbenve nézek körül - kolléganői közben
jelzik, hogy
ez olyan, ez tényleg összetöri, másfelől viszont övé az
országban a legegyenesebb öltés, ami azért, valljuk be, számít egy
Porsche kormánynál.
A műhelyben egyébként tizenketten dolgoznak. A céget István és
édesanyja vezetik, az utóbbi a szakmai referencia, István viszont a
maga lakatos szakmájával a gépek karbantartását vállalja magára.
István nővére, Mari kereskedelmi sulit végzett, így rá marad a
papírmunka, könyvelés inkluzíve. De napközben ők is a műhelyben
dolgoznak. A többiek környékbeli asszonyok, akiknek korábban sem az
autókhoz, sem a bőrhöz nem volt közük, viszont mindenkinek sikerült
megtalálni azt a munkafázist, ahol kiemelkedőt nyújthat.
Körkérdésemre nevetve azt is elmondják, hogy legtöbbjük családi
autójában immár bőrkormány van - szakmai presztízs, nyilván.
Ráadásul lényegesen barátságosabbak is, mint a varrógép mögötti
hölgy. A tőle kikerülő munkadarab már fel is megy a kormánykerékre,
ahol folyékony ragasztóval rögzítik. A ragasztóanyag titkos
receptúrával készül, de a kész kormány
erős újautó-illatot áraszt - ez biztató.
A nyeregöltést kivitelező Szilvi akár be is tanítana, hogy a saját
kormányomat én csinálhassam. A feladat nem tűnik bonyolultnak, az
előzőleg feltett szegés minden második varrását kell összeölteni,
de inkább elhárítom a megtisztelő felkérést. A szakmai trükk a
cérnában van:
"hármas sodratú, 20-as gépvarrócérna," de ez nekem nem sokat
mond. Az látszik, hogy strapabíró anyag, de Szilvi szerint mégis
előfordul a szakadás, olyankor vissza kell fejteni, ami már
elkészült, és előlről kezdeni a folyamatot. Tetszik, hogy az asztal
széle, ahová a munkadarabot megtámasztják, habszivacs csíkokkal
borított, így a kormány nem sérülhet meg.
Az én egyedi kormányom mellett éppen két széria készül: egy elég
egyszerű sportkormány a Raid tuningcég számára, illetve egy luxus
Mercedes kormány. Utóbbi trükkös darab, egy része fabetét, egy
része bőr. A fabetét már fenn van a kormányokon, a maradék
felületet kell bőrözni. Nehezíti a feladatot a markolat érdekes
kialakítása ("ergonomikus kormány"), illetve a gyár által
szállított bőr anyag.
"Jó minőségű ez a bőr, és az ülések
kárpitozásához biztosan be is válik, de ehhez a finom munkához túl
merev," kommentálja Mari, de biztosít, hogy a munkadarab így sem
fog ki rajtuk. "Nincs olyan bonyolult forma, amit ne tudnánk
megoldani."
A megoldhatatlan problémák inkább a bürokráciával vannak. Istvánék
minden előírásnak igyekeznek megfelelni, de ez egyre nehezebb.
"Valamelyik okos kitalálta, hogy tevékenységi körünk alapján a
bőriparba tartozunk. Erre kijön egy környezetvédelmi fő-főellenőr, hogy
hol van a víztisztító berendezésünk, mert a bőriparhoz az kell.
Hiába mondtam, hogy nálunk annyi a vízhasználat, hogy azzal főzzük a
kávét."
A nyeregöltés után a kormány már gyönyörű, a részemről már fel is
raknám, de kiderül, hogy két művelet még hátravan.
Először hőlégfúvóval mennek végig rajta. Ez egyrészt segíti
a ragasztó megkötését, másrészt szépen kivasalja a bőrt. A szemem
előtt szívodnak fel a finom kis ráncok, még a hajlatokban is szép
feszes lesz az anyag.
Ezután maga István veszi kézbe a csaknem kész műremeket, és
számomra láthatatlan hibákat javít ki rajta. Így például
a mikroszkopikus ragasztó-túlfolyásokat tünteti el, illetve
"kutyaközönséges" viaszos cipőpasztával és egy igen vékony ecsettel
kezeli azokat a felületeket, ahol az illesztés miatt kilátszhat a
bőr visszája. Egy speciális, ár-szerű szerszámmal a varrásokat is
megigazítja, hogy egészen egyformák legyenek az öltések - a kész
kormány tényleg gyönyörű, látszik rajta a gyári minőség.
Most már tényleg a helyére kerülhet a kormány, de előtte még vetek
egy pillantást a présgépre: ezzel nyomják például a Porsche-logót a
gyári kormányokra.
A művelet körülbelül két és fél órát vett
igénybe. Búcsúzáskor István lelkemre köti, hogy néha
viaszos cipőápolóval kenjem be a kormányt: "feketével a
legjobb, és az sem hagy nyomot a kezeden, mert beszívja a bőr, de
ha félsz, használj nyugodtan színtelent."
|
|
További cikkeink


















