Kábeltuning: döbbenetes hatás
Kedves olvasóm, jól tudom, hogy ami lentebb leírásra kerül, erős ellenállást, és kételyt fog ébreszteni benned. Nagyon helyes. Ne légy rest, tégy próbát magad is.
Még a megboldogult Hifi Magazin fénykorában
vetődött fel a gondolat, hogy
a kábeleknek van saját hangjuk. Rövidesen megjelentek a
specialisták, megjelentek a méregdrága drótcsodák, amin a hazai
hifisták csak megértően mosolyogtak, míg valahogy, a korabeli
szóhasználattal élve, be nem gyűrűzött a dolog.
Az akkori, egyetlen újságból álló szaksajtó
maga is kísérletezésbe fogott, eldöntendő, milyen a tökéletes
kábel. Válasz a kérdésre nem született, viszont sok év folyamatos
kísérletezés után kiderült, hogy
befolyásolja a hangot a szigetelés anyaga, vastagsága,
színe, a kábel szerkezete, a használt anyag minősége, a sodrás
iránya, a kora, és még ki tudja mi minden.
Magam is rengeteg mindent kipróbáltam, a hámozott egyeres hálózati zsinórtól a hajszálvékony ezüstcsodákig. Mindegyik másképp, brutálisan másképp szólt. Aki kíváncsi a hősi korszakra, erősen ajánlom, szerezze be CD-ROM-on az összes Hifi Magazint, mindössze 990 forintért. Biztosíthatok mindenkit, remek befektetés majd az eljövendő, hosszú, unalmas téli estékre.
Akkoriban kezdett elterjedni a speciális hifi asztalkák divatja, a Hifi Magazin ajánlására én is vettem egy ilyet. Majd gyorsan még egyet. Sound Organization asztalkákról van szó, amik mind a mai napig itt szolgálnak a nagyszobámban.
Miután a tipp így bejött, hát hinni a Hifi
Magazinnak. Az egyik kábeles cikkben valami ilyesmiről van szó: míg
a hangszórókábelnek éppen most xyz otthoni konstrukciót
favorizálom, összekötőnek egy speciáldrót mellett maradtam: hosszú
hónapok óta szolgál, és nagyon bevált. Típusát nem írom le, mert
mindenki azt mondaná, nem szabad egy ilyen drága drótot olcsóbb
rendszerekbe illeszteni, de nagyban megkönnyíti a tesztelést, és jó
rajta zenét hallgatni. Szóval a nevét nem mondom meg, de
ott kapni, ahol az asztalkákat, és ezüstből van.(Audio Note
AN-V kábel, ára akkor 27 990 forint volt).
Kezdő hifistaként komoly elképzeléseim voltak,
hogy is kell szólnia egy rendszernek. Az enyém már majdnem ilyen,
csak egy kicsi tuning kell bele. Ezért vettem az AN-V kábelt.
Bedugtam a helyére és nem úgy szólt, ahogy gondoltam. Ahogy
szerintem szólni kellett volna. Mérgemben elkezdtem zenét
hallgatni.
Nem rövid zenei részleteket, gyorsan cserélve a korongokat,
hanem teljes lemezeket, hogy jól kidühöngjem magam az új kábel
hangján. Az ötödik lemez táján gondolkoztam el azon, ha nem tetszik
a hangja, akkor miért hallgatom már ennyi ideje?
Mert inspirál a zenehallgatásra. Nem maga kreálja a zenét, hanem megmutatja azt, ami a lemezen van. AZ AN-V kábel hangja igazi rejtély. Mint egy jó tündér, minden rendszerből a legjobbakat hozza elő. Ez igaz a totálisan kommersz hifire, katalógusból dizájnra választott erősítő és CD között is remekül működik, de méregdrága High-End rendszerekben is megállja a helyét.
Ez a kábel indított el az úton, ami távol tart a demólemezektől, az édesen csilingelő magasak vágyásától, a technikai paraméterek mindenhatóságában való hittől, és ami megmutatta az utat a zene felé, ami nem watt és torzítás, nem ribbon magassugárzó és digitális erősítő, hanem művészet. Ez a kábel volt a vízválasztó a nagyrészt öncélű hifizgetés, és az otthoni zenehallgatás között.
E kábel nagyon sokat tanított az autóhifiben
is. Örök tanulságként marad bennem, hogy az egyik első magyar
hangminőségbajnok autó további fejlesztésén gondolkodtunk, és
kísérleteztünk. A fejegység a létező legjobb volt,
a hangszórókban még éreztünk tartalékot. Az erősítőt
próbáltuk jobbra cserélni. A versenygyőztes darabok majd' 400 000
forintba kerültek, a nonpluszultra csúcsmodell jó duplája. A
változás? Árnyalatnyi. Egy cseppet jobb.
Ekkor kezdtem el provokálni a jelenlévőket.
Próbáljuk ki ezt a darab drótot. Betettük: a változás drasztikus
volt. Megjött a tér, előkerültek a sávszélek, hatalmas dinamika
kerekedett, és mindenki zenét akart hallgatni a véresen komoly
tesztelés helyett. Töredék árban sokkal nagyobb volt a javulás,
mint az erősítőcserénél. Azóta tudom, hogy a kábelezés az
autóhifiben is egyenrangú szerepet játszik a hangszórókkal,
erősítőkkel, fejegységekkel.
Ha nincs jó kábeled, nyugalmat sose lelsz.
Tudom, sokan az 500 forintos drótot is teljesen
kielégítőnek tartják. Lesznek, akik a technikai paramétereket
fogják követelni. Mások egyszerűen bolondnak fognak tartani. Sebaj.
Csak tegyenek egy próbát. Halljanak különbséget kábel és
kábel között. Keressenek maguknak ideálisat. Nem azt mondom, hogy
csak a méregdrága speciálkábel lehet jó. Én is tudok egyszerűbb,
olcsó vezetékeket, amik megfelelnek az ízlésemnek, és jól
illeszkednek a rendszerembe. Szóval próbára fel.
Amikor kezdett összeállni az első komoly autóhifi rendszerem, nem volt kérdéses, hogy majd AN-V kábel fog szolgálni benne. Ma már egy kicsit más az ára. 100 000 forint. Métere. Nekem kettő kellett. Megérte.
Ez a drót különleges a hifi világában. Hiroyashu Kondo, az Audio Note alapítója még 1976-ben kreálta, azóta abszolút referencia. Különleges a gyártása, a szigetelése, ezért nem hajlamos az oxidációra, mint az ezüstkábelek többsége. Bírja a strapát, az autóban való használat összes terhelését. Hangja nem az a sokat által tipizált ezüsthang, ami a magasba húzó, vékonyan szóló ezüst(özött) tucatkábelek produkálnak. Mindenekelőtt pokoli jó mélyei vannak. Hihetetlen a dinamikai felbontása. Nagyon kiegyenlített a hangzása. És jó hallgatni, egyszerűen inspirál a zenehallgatásra. Mint egy jó zenemű. Vagy előadó.