A tuning valahol ott kezdődik, hogy a júzer elégedett az autójával, csak még egy ici-picivel több pacit szeretne bele. Megvizsgálja a lehetőségeket, és első lépésként általában egy sportlégszűrő mellett dönt. Olcsó, nem veszélyezteti a garanciát és házilag is cserélhető. Ráadásul a kereskedők is, arcmérettől függően, 3-20 százalékos teljesítménynövekedést ígérnek.
 |
|
| |
|
A sportlégszűrő az eredeti légszűrőbetét
helyére illeszthető szűrő.
Funkciója ugyanaz, működési elve más: a mezei papírlégszűrők
apró pórusaikkal szűrik meg a levegőt, a sportlégszűró pórusai
viszont méretesebbek, így több levegőt engednek át. A szűrést a
pórusokat körülvevő olajfilm végzi.
A tuningcégek mindegyike azt állítja, hogy a
sportlégszűrők szűrőképessége 97 százalékos, ami ugyan kicsit
kevesebb, mint a papírlégszűrőktől várható 98.5 százalék, de még
így is
túlteljesíti az autógyárak által megkövetelt 96
százalékot.
A szűrőképesség kismértékű csökkenését a nagyobb mennyiségű
áteresztett levegő reményében bocsátják meg a tuningolók. Az autó
ugyanis nem benzinnel megyen, hanem benzin és levegő keverékével. A
tipikus szériakocsiknál
benzinből még csak-csak lenne elég egy dinamikusabb
gyorsításkor, de a papírszűrővel lefojtott levegő-rendszer nem képes
elegendő levegőt a porlasztóba/injektorba juttatni. A sportlégszűrők bő
másfélszeres kapacitása ilyenkor tesz jó szolgálatot.
| |
|
|
|
A sima sportlégszűrő-betétek nagytesója az
úgynevezett direktszűrő. A különbség az, hogy míg a
sportlégszűrő-betét a gyári légszűrőház
ba kerül, addig a direktszűrő annak a
helyére: gyári műanyag doboz le, a megmaradt csatlakozóra
direktszűrő fel. A direktszűrő még nagyobb levegőkapacitású, és
abszolút állatul néz ki: a felnyitott motorháztető alatt még
a közepesen laikusok is egyből kiszúrják, és elismerően
csettintenek.
A direktszűrők használatának velejárója a
nagyóbb szívózaj:
erős gázadáskor hallani, hogy a motor szinte ,,harapja" a
levegőt. Feltételezhető, hogy aki némi plusz lóerőért pénzt ad
ki, azt úgysem zavarja ez a jelenség. Valamivel nagyobb problémát
jelenthet, hogy sok típusnál a motorból meleg levegőt vezető
gégecső a légszűrőházba csatlakozik. Ha a direktszűrő használata
miatt lekerül a légszűrőház, a gégecsövet nincs hova kötni, tehát a
motor hideg időben valamivel nehezebben melegszik be.
| |
|
| |
|
A minőségi sportlégszűrők mérettől függően
10-16 ezer forintba kerülnek, a direktszűrők 14-22 ezer forintba.
Ezért cserébe az élettartamuk gyakorlatilag végtelen: a
legszerényebb specifikáció is 250 ezer kilométer.
Azért ne higgyük, hogy sokat spórolhatunk a
sportlégszűrővel: a betétes változatot 10 ezer kilométerenként, a
direktszűrőket 6-8 ezer kilométerenként kell tisztítani és
újraolajozni, hiszen az olajfilm elhasználódik a megkötött
szennyeződések miatt. Egy ilyen móka némi pancsolással jár,
költsége pedig megközelíti egy papír légszűrőbetét árát:
kizárólag a külön megvásárolható, előírt löttyök
alkalmazhatóak.
Szeánsz
| |
|
|
|
A kereskedelmi forgalomban beszerzett JR
gyártmányú direktszűrő egy gyárilag 75 lóerős, 1.6-os Skoda
Feliciába került. A típushoz méretezett szűrő áfával 14,000 forint
volt,
felszerelése néhány percet vett igénybe. A gyári
levegővezetékre méretben pontosan passzoló szűrőt még egy műanyag
bilinccsel szorították meg, majd a lecsavarozott légszűrőház
hiányában kedélyesen himbálózó szűrőt a klíma egy közelben futó
csövéhez bilincselték.
Az autó a direktszűrőt gazdaságossági okból
akkor kapta, amikor az eredeti légszűrő amúgy is cserére érett: a
különbség így még nagyobb lehetett, mintha egy új (tiszta)
papírszűrőt cseréltünk volna direktszűrőre.
A különbség igen jól érzékelhető, bár a ,,drasztikus" szó azért
túlzás. Érzésre az autó dinamikusabban mozog;
olyan, mintha 2-300 kilóval könnyebb lenne a kaszni. A legalsó
fordulatszám-tartományokban persze nincs különbség, de ahogy a mutató
átlendül a kétezres számon, érezhetővé válik a többlet levegő jótékony
hatása.
| |
|
| |
|
Különösen
intenzív gyorsításkor viselkedik élénkebben az autó:
ilyenkor jól hallható a szívóhang is. Ha álló autónál üresben
nyomunk padlógázt, kezünket a szűrőhöz közel tartva valóságos
porszívó effektust tapasztalhatunk. Normális haladáskor nem lett
zajosabb a motor. A motor bemelegedési ideje sem hosszabbodott meg
jelentősen, bár a meleg levegőt szállító csövet a Feliciánál is le
kellett bontani.
A saját kilométeróra szerint a végsebesség nem
változott. A fogyasztásnak papíron csökkennie kellett volna, de ezt
a megtett 1000 kilométer alatt nem tapasztaltuk. Igaz, a jobban
vezethető autó szinte provokálta a pörgetős, dinamikus vezetési
stílust.
A sportlégszűrô esete a turbós autóval
A turbós autók eltérô működési módjuk miatt a sportlégszűrôk lelkes
barátai. Minthogy a turbó alapvetô lényege, hogy többletlevegôt juttat
a motorba, a levegô beszívásának megkönnyítése nagyon jól esik a
feltöltônek. Könnyebben pörög föl, hamarabb éri el a teljes
töltônyomást, kisebb a turbólyuk. Ugyanakkor a turbótulajdonosok egy
kicsit jobban aggódhatnak a bejutó csekély pluszszennyezôdés miatt, ami
egyenesen az eszeveszetten pörgô kompresszorkeréken fut át. Rettegni
azért nem kell, és aki hallott már egy 1,5 barral töltö turbót
keresztülvisítani egy direktszűrôn, azt nem is nagyon érdekli többé.
Csiptuning elôtt egy jó sportkipufogó rendszerrel együtt nagyon
megfontolandó.
N.K.
