Levegőt!

A sportlégszűrő az eredeti légszűrőbetét helyére illeszthető szűrő. Funkciója ugyanaz, működési elve más: a mezei papírlégszűrők apró pórusaikkal szűrik meg a levegőt, a sportlégszűró pórusai viszont méretesebbek, így több levegőt engednek át. A szűrést a pórusokat körülvevő olajfilm végzi.

A tuningcégek mindegyike azt állítja, hogy a sportlégszűrők szűrőképessége 97 százalékos, ami ugyan kicsit kevesebb, mint a papírlégszűrőktől várható 98.5 százalék, de még így is túlteljesíti az autógyárak által megkövetelt 96 százalékot.

A szűrőképesség kismértékű csökkenését a nagyobb mennyiségű áteresztett levegő reményében bocsátják meg a tuningolók. Az autó ugyanis nem benzinnel megyen, hanem benzin és levegő keverékével. A tipikus szériakocsiknál benzinből még csak-csak lenne elég egy dinamikusabb gyorsításkor, de a papírszűrővel lefojtott levegő-rendszer nem képes elegendő levegőt a porlasztóba/injektorba juttatni. A sportlégszűrők bő másfélszeres kapacitása ilyenkor tesz jó szolgálatot.

A sima sportlégszűrő-betétek nagytesója az úgynevezett direktszűrő. A különbség az, hogy míg a sportlégszűrő-betét a gyári légszűrőház ba kerül, addig a direktszűrő annak a helyére: gyári műanyag doboz le, a megmaradt csatlakozóra direktszűrő fel. A direktszűrő még nagyobb levegőkapacitású, és abszolút állatul néz ki: a felnyitott motorháztető alatt még a közepesen laikusok is egyből kiszúrják, és elismerően csettintenek.

A direktszűrők használatának velejárója a nagyóbb szívózaj: erős gázadáskor hallani, hogy a motor szinte ,,harapja" a levegőt. Feltételezhető, hogy aki némi plusz lóerőért pénzt ad ki, azt úgysem zavarja ez a jelenség. Valamivel nagyobb problémát jelenthet, hogy sok típusnál a motorból meleg levegőt vezető gégecső a légszűrőházba csatlakozik. Ha a direktszűrő használata miatt lekerül a légszűrőház, a gégecsövet nincs hova kötni, tehát a motor hideg időben valamivel nehezebben melegszik be.

A minőségi sportlégszűrők mérettől függően 10-16 ezer forintba kerülnek, a direktszűrők 14-22 ezer forintba. Ezért cserébe az élettartamuk gyakorlatilag végtelen: a legszerényebb specifikáció is 250 ezer kilométer.

Azért ne higgyük, hogy sokat spórolhatunk a sportlégszűrővel: a betétes változatot 10 ezer kilométerenként, a direktszűrőket 6-8 ezer kilométerenként kell tisztítani és újraolajozni, hiszen az olajfilm elhasználódik a megkötött szennyeződések miatt. Egy ilyen móka némi pancsolással jár, költsége pedig megközelíti egy papír légszűrőbetét árát: kizárólag a külön megvásárolható, előírt löttyök alkalmazhatóak.

Szeánsz

A kereskedelmi forgalomban beszerzett JR gyártmányú direktszűrő egy gyárilag 75 lóerős, 1.6-os Skoda Feliciába került. A típushoz méretezett szűrő áfával 14,000 forint volt, felszerelése néhány percet vett igénybe. A gyári levegővezetékre méretben pontosan passzoló szűrőt még egy műanyag bilinccsel szorították meg, majd a lecsavarozott légszűrőház hiányában kedélyesen himbálózó szűrőt a klíma egy közelben futó csövéhez bilincselték.

Az autó a direktszűrőt gazdaságossági okból akkor kapta, amikor az eredeti légszűrő amúgy is cserére érett: a különbség így még nagyobb lehetett, mintha egy új (tiszta) papírszűrőt cseréltünk volna direktszűrőre.

A különbség igen jól érzékelhető, bár a ,,drasztikus" szó azért túlzás. Érzésre az autó dinamikusabban mozog; olyan, mintha 2-300 kilóval könnyebb lenne a kaszni. A legalsó fordulatszám-tartományokban persze nincs különbség, de ahogy a mutató átlendül a kétezres számon, érezhetővé válik a többlet levegő jótékony hatása.

Különösen intenzív gyorsításkor viselkedik élénkebben az autó: ilyenkor jól hallható a szívóhang is. Ha álló autónál üresben nyomunk padlógázt, kezünket a szűrőhöz közel tartva valóságos porszívó effektust tapasztalhatunk. Normális haladáskor nem lett zajosabb a motor. A motor bemelegedési ideje sem hosszabbodott meg jelentősen, bár a meleg levegőt szállító csövet a Feliciánál is le kellett bontani.

A saját kilométeróra szerint a végsebesség nem változott. A fogyasztásnak papíron csökkennie kellett volna, de ezt a megtett 1000 kilométer alatt nem tapasztaltuk. Igaz, a jobban vezethető autó szinte provokálta a pörgetős, dinamikus vezetési stílust.

A sportlégszűrô esete a turbós autóval

A turbós autók eltérô működési módjuk miatt a sportlégszűrôk lelkes barátai. Minthogy a turbó alapvetô lényege, hogy többletlevegôt juttat a motorba, a levegô beszívásának megkönnyítése nagyon jól esik a feltöltônek. Könnyebben pörög föl, hamarabb éri el a teljes töltônyomást, kisebb a turbólyuk. Ugyanakkor a turbótulajdonosok egy kicsit jobban aggódhatnak a bejutó csekély pluszszennyezôdés miatt, ami egyenesen az eszeveszetten pörgô kompresszorkeréken fut át. Rettegni azért nem kell, és aki hallott már egy 1,5 barral töltö turbót keresztülvisítani egy direktszűrôn, azt nem is nagyon érdekli többé. Csiptuning elôtt egy jó sportkipufogó rendszerrel együtt nagyon megfontolandó.

N.K.