A keresztváltó szokásos 12 dB/oktávos szerkezet. Első látásra. Aztán alaposan szemügyre véve kicsit sok csatlakozási pontot találunk rajta. A magas hangszóró két drótját négy helyre is csatlakoztathatjuk. +3dB, +0dB, -3dB, és -. A megfejtés mindenkinek a saját kreativitására van bízva. Persze nem bonyolult, ezen a keresztváltón nem jumperekkel tudunk a magas szintjén emelni és vágni, hanem azzal, hogy ide vagy oda kötjük be a hangszóró drót végét. Okos ötlet. Amúgy a keresztváltó megejtően szép. A tetején a finoman kiemelt plexilap ellenállhatatlanul elegánssá teszi, amit csak fokoz az elegáns japán felirat a sarokban - olyan, mint egy kis ékszerdoboz.

Ez a szépség és érdekesség persze mit sem érne, ha rosszul szólna az u-Dimension szettje. De nem.

A tesztelést ismeretlen hangkeltő eszközzel mindig az alapoknál kezdem. Ezúttal egy Alpine 7939 fejegység és egy u-Dimension Pro erősítő adta a belépő szintet, igazán olcsó RCA- és egyeres hangszórókábellel kiegészítve. Nem vártam ettől az összeállítástól sokat. Pontosabban semmit sem, a hangszórókat éppen hogy becsavaroztam a próbaládába, a közepesen döngő hangú 20 literes MDF dobozomba, és gondoltam, elkezdem a bejáratást. A Latin Ska Force (tavaly a Sziget legjobb koncertjét adták, és az idén is jönnek!), Los De Abajo lemeze akadt a kezembe. A CD elején az a hang szól, amit a modem ad ki, amikor az internetre csatlakozik. Furcsa füttyögés ez, egy effekt, amit az ember át szokott ugrani lemezhallgatás közben, de a u-Dimensionon ez már a zene része volt. Pontosabban ez már zene volt. Döbbenten ültem.

Az első számból talán tíz másodpercet hallgattam, amikor kikapcsoltam a rendszert. Nem, ez ide kevés lesz, komolyabb lánc végére kell illeszteni. Jött az otthoni, és sokkal jobb CD-játszóm - még mindig kevés. Jött a lemezjátszóm - ez már majdnem, de még mindig lehetne tuningolni. Jöttek a kifinomult speciálkábeleim - így már lehetett érezni, hogy több információt kap a hangszóró, mint ami megszólal rajta; na de kérem, néhány millió forint volt egy ötvenkétezer forintos, még bejáratatlan, és csak szóljon valamiben dobozba becsavarozott hangszóró elé kötve! Ekkor már tudtam, hogy igazán élvezetes tesztnek nézek elébe - merthogy mostantól egyszerűen zenét kell hallgatnom. Nem kell variálnom drótokkal, ekvalizációval meg időkésleltetéssel, egyszerűen a lemezeket kell cserélnem, és kész.

Ebből persze csak a lemezcserélgetés jött be, merthogy kipróbáltam féltucatnyi drótot, mindenféle erősítőt meg CD-játszót, sőt, még az Alpine DSP-m beállításait is végignyomtam a hangszórón. Mert az u-Dimensionon játszani jó és tanulságos. Remekül hallani, hogy egyes kábeleknek drámaian eltérő elképzelései vannak arról, hol is legyen az a színpad, mekkora legyen, na meg hogyan játsszanak rajta. A DSP-vel pedig remekül lehetett demonstrálni, hogy sokak számára a csillogó magas tartomány azzal egyenlő, hogy 10 kHz környékén egy kicsit ki kell emelnie a rendszernek. Többször bebizonyosodott az is, hogy a jó öreg lemezjátszó még mindig sokkal zeneibb, informatívabb, dinamikusabb, szerethetőbb zenét játszik, mint digitális társa, a CD-játszó.

Persze ehhez kell egy zenei hangú, informatív, dinamikus, szerethető hangú hangszóró is - mint amilyen az u-Dimension-é. Ezért a hangszóróért lehet lelkesedni, és nagyon könnyű vele élni. És nem csak akkor, ha hasonlóan árazott hangszórókat hallagtunk, közöttük válogatunk. Sokkal drágább konkurensek között is megállja a helyét az u-Dimension Jr. Sokkal-sokkal drágábbakkal. Egy látogatóm, aki otthon többmilliós hangszórót hallgat, megjegyezte, ha nem lenne neki már otthon egy elég jó, befizetne erre. Kell ennél nagyobb dicséret? Nem hiszem, de zenehallgatás közben azért elgondolkodtam rajta, mitől is ennyire jó. A feladat nem volt egyszerű. A u-Diemnsion erősítőjéhez hasonlóan annyira jól zenélt, hogy az ember kritikai énjét nagyon mély tudati bugyorból kell előhalászni.

Az élmény talán legfontosabb összetevője a középtartomány. Ebben a sávban az u-Dimension úgy pontos, hogy közben zeneien szól. Ez így nagyjából lehetetlen, vagy ha mégis, szörnyen drága, nem lehet beszerelni az autóba, sőt: még egy normál lakásba sem lehet bevinni. Vagy ha mégis, milliós lánc kell elé, szóval reménytelen a dolog. Nem így a u-Dimension. Nem erőszakoskodik, nem pozicionál mindenáron, nem szabja át a felvételt, nem tolakodik, hanem megszólaltja a zenét - valami megdöbbentően magától értetődő módon. A középsávhoz remekül asszisztál a csipogó. Azaz csak úgy zenél. Néha úgy tűnik, nem megy elég magasra, kicsit több kéne belőle, de aztán kiderül, hogy csak a felvétel ilyen.

A harmadik nagyon fontos részlet, hogy igen halkan és igen hangosan hallgatva is megtartja zenei karakterét. Falromboló hangerőre elég sok konkurens képes, de arra, hogy akkor is megmutassa a zeneszerkezetét, olyan hangerő mellett, hogy a szomszéd szobában zavartalanul aludjanak, csak az igazán klasszisok képesek. És ez a u-Dimension szett egész biztosan ilyen.

Kell valamiféle konklúzió ezek után? Ha igen, elárulom, vettem magamnak egyet. Jó lesz az autómba. Meg fogok venni még egyet. Jó lesz belőle hangdobozt építeni. Aztán meg órákon át zenét hallgatni rajta. Mert erre született.