Elhangzott az első kifogás azóta, hogy a General Motors megszakította az Opel átadásának folyamatát. Az amerikai vállalatóriás vezetése arra hivatkozik, hogy az Európai Unió versenyjogi vizsgálata miatt döntöttek az Opel megtartása mellett.
Az Unió versenyjogi biztosa azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy a német kormány előre kiválasztotta a Magna-Sberbank konzorciumot, és kizárólag nekik ajánlották fel azt a 4,5 milliárd eurós garantált hitelcsomagot, amellyel esély nyílt volna az Opel megmentésére. Ez viszont az EU jogszabályaiba ütközne, hiszen nem a Magna volt az egyetlen érdeklődő. Elvben a többieknek – a Fiatnak, a kínai Beijing Automotive-nak és a belga-amerikai RHJ Holdingnak is fel kellett volna ajánlani ugyanezt a támogatást. A GM igazgatótanácsának elnöke, Ed Whitacre azt mondta, miután felmerült az EU részéről a vád, az amerikai vállalat vezetői csak azt tették, ami ilyenkor a kötelességük: felszámolták a kétes helyzetet.
Azt persze kevesen hinnék el, hogy a GM igazgatóinak valóban ilyen kényes a gyomra, és Whitacre egy következő mondatával meg is erősítette, hogy nem ez volt az egyetlen ok. „Meg kellett kérdeznünk magunktól, hogy hogyan maradhatunk globális vállalat, ha nem tudunk globálisan tevékenykedni” – mondta a menedzser. Ezzel arra utalt, hogy az Opellel együtt lényegében a teljes európai piacot adták volna fel – a Chevrolet és a Cadillac részesedése elenyésző Európában – és persze a rüsselsheimi központ fejlesztési kapacitása is oda lett volna, pedig a GM fejlesztéseinek zöme az elmúlt évtizedekben az Opelnél született.
Ennyi magyarázat persze aligha lett volna elég: a GM számos ellenséget szerzett az elmúlt néhány napban, köztük sokat német és orosz kormánykörökben, így kénytelen lesz valahogy kiengesztelni az Opel eladásában érdekelt feleket. Ha ez nem sikerül, a GM európai részlege kemény évek elé néz: Merkel kancellár jócskán megnehezítheti az Opel nyereségessé tételét, ha nem születik valamiféle fegyverszünet a felek között.
