A Bugatti Veyron egy rakás szemét?

2010.04.15. 12:14 Módosítva: 2010-04-15 12:18:59

Ron Dennis McLaren-főnök szerint mindenképp – legalábbis ezt nyilatkozta az Arabian Business című lapnak.

A 63 éves szakember, aki kipróbált már életében néhány sportkocsit, a világ legdrágább és egyik leggyorsabb autóját nem tartja igazán sokra: azt mondja, randa, mint egy disznó, és nem is viselkedik jól az úton. Dennisből persze kibújt a sportkocsigyártó is. „Tudom, hogy a motort csak úgy lehet kiszerelni, ha a fél autót lebontják. Ezt nem lehet így csinálni” – mondta. A McLaren és Dennis persze teljesen másképp gondolkodik arról, hogy milyennek kellene lennie egy sportkocsinak, mint a Bugatti német tervezői, ez egyértelmű, ha a brit cég két eddigi utcai modelljét megfigyeljük.

Az F1, amely a maga idejében a legdrágább és leggyorsabb pénzért megvásárolható autók közé tartozik, felépítését tekintve igazi utcai versenygép volt: 636 lóerős, BMW V12-es motorját a hátsó tengely előtt hordja, a vázszerkezete karbonszálas műanyag, és még a vezetőülés is középre került benne. Célszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy minimális módosításokkal győztes versenyautót tudtak csinálni belőle. A nemrég bemutatott MP4-12C még könnyebb konstrukció, 3,8 literes, ikerturbós, 608 lóerős, V8-as középmotorral, viszonylag kevéssé látványos, de aerodinamikailag hibátlan formával. Ehhez képest a Veyron a maga W16-os, 64 szelepes, 1001 lóerős turbómotorjával, luxuskivitelű belső terével és 1,9 tonnás tömegével valóban egy agyonkomplikált, túlsúlyos szörnyetegnek tűnhet.

Ettől persze még nem lesz kevésbé kapós a Bugatti sportkocsija, hiszen sokkal inkább státusszimbólum és pénzügyi befektetés, mint használati tárgy – aki pedig valódi utcai versenyautót akar, az még mindig vehet mellé McLarent, középmotoros Ferrarit, vagy még inkább egy apró, pillekönnyű Lotust, ahol az élmény az elsődleges.