Mit tud az Audi szuperdízele?

Lassan nincs olyan, magára valamit is adó luxusautó-gyártó, amely ne kínálna 250 lóerő körüli teljesítményű hathengeres dízelmotort, de a dízelesítés élharcosai már egy lépcsővel feljebb léptek. A BMW ugyan beelőzött az M50d motorral, amely három turbóval 381 lóerőt és 740 Nm-t hoz ki három literből, de az Audi legújabb szuperdízele sincs sokkal lemaradva.

Az A6-oshoz és az A7-eshez kínált, új fejlesztésű V6-os pont ugyanolyan erős, mint az 5 literes V10-es dízel volt néhány éve, amelyet elsősorban a Volkswagen használt: a csúcsteljesítménye 313 lóerő, amelyet 3900-as és 4500-as fordulatszám között ad le. A csúcstlejesítményhez tartozó széles fordulatszám-tartomány arra utal, hogy valamiképp korlátozták is a teljesítmény-maximumot – alighanem a mechanika védelme és a fogyasztás alacsonyan tartása érdekében. A csúcsnyomaték így is 650 Nm – ez 1450-es és 2800-as percenkénti fordulatszám között áll rendelkezésre, ami bőven több, mint elegendő a lendületes autózáshoz. Ezt is mutatja, hogy az A6-os ezzel a motorral és a ZF nyolcsebességes automata váltójával 5,1 másodperc alatt érheti el a 100 km/h-s tempót.

A félelmetes erő, és a 6,4 literes szabvány vegyes fogyasztás egyaránt a két turbós feltöltésnek köszönhető. A kétlépcsős rendszer akár 3,2 barig növelheti a töltőnyomást, innen a dízelmotoroktól szokatlanul magas, 100 lóerő/literes fajlagos teljesítmény. Az Audi másik újítása, hogy a motor – alaphelyzetben valószínűleg elég kellemetlen – hangját aktív eljárással, hangszórókkal oltják ki. Ennek köszönhető – legalábbis a gyáriak szerint – hogy a gép hangjában nincs semmi dízeles kerregés.

Bár a gyártók az utóbbi években a nyolc- és tízhengeres dízelekről áttértek a V6-osokra, úgy tűnik, a teljesítmény-verseny nem lanyhult, sőt, a mai V6-osok jóval erősebbek, mint bármelyik V8-as dízelmotor, amelyet öt-hat évvel ezelőtt szereltek a német luxuslimuzinokba.