Mégsem jó a kukoricabenzin?
Eredetileg úgy szólt a terv, hogy 2020-ra Európában minden tizedik liter üzemanyagnak növényi forrásból kell származnia, amit vagy bekeveréssel vagy tisztán alternatív anyagokkal kellett volna elérni. Ebből a kvótából vett most vissza az EU: 6%-ra csökkentették a részarányt, amit az úgynevezett bioüzemanyagok káros mellékhatásaival indokolnak.
A környezetvédők már régóta hangoztatták, hogy a bioüzemanyagnak csúfolt növényi eredetű etanol, illetve a biodízel több kárt okoz, mint amennyi a haszna. Tanulmányokkal támasztották alá az állítást, hogy egy liter növényi üzemanyag előállításának nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a hagyományos ásványi eredetűé, vagyis ha a környezetet szeretnénk megóvni, jobban járnánk, ha a kőolajnál maradnánk.
Ennek ellenére nagy lendülettel karolta fel az EU a növényi üzemanyagokat, kötelező kvótákat szabtak meg, amelyeket Európában nagyrészt a hagyományos üzemanyagba kevert kukoricából, repcéből és még ki tudja miből gyártott alternatív üzemanyagokkal értek el az olajtársaságok. Az agráripar hamar felismerte a lehetőséget, és ráállt az üzemanyaggyártáshoz szükséges növényfajtákra - sokak szerint ennek következményeként drágultak az élelmiszerek, és az állattartók is magasabb takarmányárakkal szembesültek.
A 2020-ra megszabott kvóta tíz százalékról hat százalékra csökkentése ezért természetesen tiltakozást váltott ki a földművesekből, de a környezetvédők még így is túl magasnak tartják az arányt. A Greenpeace kutatása szerint például az Ausztriában kapható úgynevezett bioüzemanyagok 60%-a pálmaolajból készül, amit rendkívül súlyos környezeti károk árán termesztenek és szállítanak Európába. Azt állítják, Indonéziában azért égetik fel az erdőket, hogy pálmaültetvényeknek csináljanak helyet. Ezt a természetpusztítást támogatja közvetetten az EU törekvése az egyre nagyobb bioüzemanyag-arányokra.
A mostani lépés azt jelzi, az Európai Parlamentben is felismerték a szabályozás ellentmondásait. A 6%-os határértékkel együtt azt is kimondták a döntéshozók, hogy támogatni szeretnék az úgynevezett másodlagos bioüzemanyagok, például algákból vagy hulladékból készült üzemanyagok termelését.
