hirdetés

Linda Jackson, a Citroën vezérigazgatója beszélt a márka terveiről. A lényeg annyi, hogy ismét szeretnének olyan autókat kínálni, amelyek mosolyt csalnak az emberek arcára. Egyebek közt azt is megfontolják, hogy egy olyan markáns karakterű típust is bemutassanak, amilyen a maga idejében a Méhari volt.

Ez a modell a Dyane műszaki alapjaira épült, 1968-tól 1987-ig gyártották, és valóban az egyik legjellegzetesebb Citroën. A vászontetős, hullámos oldalú, már-már katonai járművekhez hasonlóan minimalista máanyag karosszériás gép afféle strandautó volt, bár a viszonylag nagy hasmagasságnak és az 570 kilogrammos tömegnek köszönhetően terepen is egész tűrhetően boldogult, sőt, a rövid ideig gyártott összkerék-hajtású változatot egészen kiváló terepjárónak tartják. Franciaországon kívül talán Louis de Funés Csendőr filmjeiből ismerik a legtöbben, ahol a Méhari a csendőrség szolgálati autója volt.

Azt elég nehéz elképzelni, hogy hogyan hozná össze a Citroën a Méhari minimalista tervezési elveit az aktuális biztonsági követelményekkel – Jackson talán ezért is fogalmazott óvatosan, csak annyit mondott, hogy megvizsgálják egy Méhari-utód bemutatásának lehetőségét. Az viszont szinte biztos, hogy ha zöld utat kap, a kis terep-Citroën valamelyik nagy sorozatban készülő, kisebb méretű modell műszaki alapjait használná. Leginkább talán az egyszerű felépítésű C-Elysée vagy C3 típusok látszanak alkalmas műszaki alapnak, bár az sem kizárt, hogy a még apróbb C1-est válasszák a fejlesztés kiindulópontjának.

Egy ilyen típus fejlesztése persze nem megy egyik napról a másikra: ha még az idén elkezdhetnének dolgozni rajta, a gyártás akkor sem indulhatna el 2018 előtt.