Munkakerülők kérték: két csodás Ferrari
A Párizsi autószalon már reggel hét óra előtt nyitott, mostanra az összes pavilont felfűtötte a fejünk felett vakító ezernyi napfénylámpa, és a Ferrarinál is elindult az élet. Az olaszok nem kínálnak négydimenziós moziélményt, mint a Seat, nem lebegtetnek színes lampionokat, mint a Renault és valamiért virtuális sisak, meg az önvezetésről tartott prédikáció sincs, csak az, amihez mindig is értettek.
A jövőre éppen hetven éves Ferrari két autóval készült, melyek közül önkényesen azzal kezdem, amit nemcsak gyűjtők garázsában és a Dubai Tesco parkolójában tudok elképzelni. A GTC4 Lusso T-ről van szó, amely egy négyüléses shooting brake, vagy sportkombi. A modell nem teljesen új, hiszen idén tavasszal, Genfben láthattuk először, és korábban a Totalcaron is megírtuk az érkezésének hírét. Nagyon érdekes forma, végtelenül hosszú orral, előre tolt első tengellyel, minimális túlnyúlással. Az eredeti verzió orrában a Ferrari megszokott, 6,3 literes V12-ese volt, és összkerékhajtással készült, a Lusso T viszont valami egészen mást ígér.
Ez a változat csak hátul hajt, viszont összkerék-kormányzású. A már a 488-ból ismert, 3,8 literes V8-as turbómotor került az orrába, amelynek csúcsteljesítménye ezúttal nem 670, hanem 610 lóerő, de a lényeg a 760 newtonméternyi forgatónyomaték, amely már 3000 fordulattól előjön, és marad is, egészen 5250-ig. A GTC4 Lusso alig 11 másodperc alatt gyorsult kétszázra, 320 kilométeres végsebességre képes és beleférnek a gyerekek. Amikor a standon őgyelegtem, csak egy fickó nézegette az Ferrari utazóautóját, ő viszont az ajtózárra volt a leginkább kíváncsi, arról legalább öt fotót készített. Ez az autó nem mutat olyan nagyot, mint amennyire élhetőnek tűnik.
Egészen másféle emberek mászókáztak a másik új Ferrarin, a LaFerrari Apertán, amely a limitált sorozatban gyártott csúcsmodell nyitott kivitele. Évekkel az alapverzió megjelenése után is döbbenetes látvány egy LaFerrari, de az élményt az egekig fokozza a tető hiánya. Nyitott ajtókkal, oldalnézetben még karcsúbb az autó szénszálas váza és elképzelni is gyönyörűség, mit számolgathattak a mérnökök, hogy tetőhiányos modell is hasonlóan merev legyen, mint a merev tetős.
Egy ilyen autó mindenki gyerekké változtat, amikor éppen nem a zsírfoltokat törölgetik róla a standmunkások, mindig bemászik valaki a volán mögé. Akár fiatal, akár ötvenes középkorú az illető, pontosan ugyanazt teszi abban a két áldott percben, amíg ki nem tessékelik a helyéről: tekergeti a lezárt kormányt, értő pillantásokat vet a sokszor tök sötét műszerfalra és készít magáról néhány előnyös fotót a mobiltelefonjával. Van, aki a szemét is lehunyja egy pillanatra, majd kikászálódik. Ez a többségnek úgy sikerül, mintha elesett volna az utcán és onnan tápászkodna fel, de senki nem bánja, mert földi halandóként legfeljebb ezek a percek jutnak az embernek a LaFerrari vezetőülésében.
A LaFerrari Apertából összesen 209 példány készül, és elővételben eladták az összeset. Az autó műszaki alapjai amúgy a 2013-óta létező alapmodellével azonosak: a jó öreg F140FE jelű, 6,3 literes, V12-es motor, illetve villanymotorok hajtják, energiavisszanyerő-rendszerrel (KERS) és összesen 950 lóerővel, amelyet hétfokozatú, dupla kuplungos váltó küld a hátsó kerekekre. Innen már kitalálhatják, hogy a nullaszázhoz elég 3 másodperc és 300-nál még finoman hátba lök, ha padlóig nyomja a jobboldali pedált, akinek volt 2,4 millió eurója (742 millió forintja), hogy ne csak a sötét műszerfalat nézegethesse az idei szalon legszebb autójában.
