hirdetés

Egymillió kilométert tekert bele W124-es Mercedes 200 D-jébe a sindelfingeni gyár egyik dolgozója. Michael Nicklnek ehhez huszonöt évre volt szüksége, pedig eredetileg nem is ez volt a célja: mivel alkalmazottként kedvezménye volt az autóra, azt tervezte, hogy egyévnyi használat után valamivel többért adja el, mint amennyiért vette. Végül azonban a piaci árak nem úgy alakultak, ahogy várta.

12

Nickl egy viszonylag fapados kivitelt engedhetett csak meg magának, de így is került az autóba elektromos tetőablak, középső kartámasz, központi zár, rádió és hátra fejtámlák is. A kétliteres dízel igen megbízhatónak bizonyult. 2003-ban, 445 ezer kilométernél cserélt benne kuplungot, egy évvel később pedig volt egy ráfutásos balesete, ami után a fényszórókat, hűtőmaszkot és motorháztetőt bontóból pótolta, lökhárítóból újat vett. Az évek alatt többek közt négy ajtót, fékalkatrészeket, generátort és vízpumpát is cserélt.

12

Bár Nickl az autóiparban dolgozik, a járművekre egyszerű eszközként tekint. Saját bevallása szerint még lemosni is csak ritkán szokta a Mercedest. A kötelező karbantartást persze mindig megcsinálta, és azt is folyamatosan vezette, hogy mennyit költ az autóra. Számításai szerint kicsivel több mint 58 ezer euró ment rá a fenntartásra, átszámolva tehát 18 millió forint. Éves bontásban ez 720 ezer forintot jelent - igaz, sajnos a részletes lista nem ismert, ahogyan az sem, ebbe beleszámolta-e az adókat, biztosítási díjakat. Üzemanyagra további közel 54 ezer eurót (16,7 milliót) költött – évente tehát 640 ezret.

12

A férfi mellesleg jelenleg is a Mercedes-Benz dolgozója. Éppen a GLE-ket összeszerelő soron dolgozik. Most 55 éves, kollégái pedig azzal viccelődnek, hogy talán soha nem adja el a 200 D-t.