Jobb a külföldi autószerviz?
Akik a 90-es évek elején nyugati autóhoz jutottak és az ország nyugati részén éltek, gyakran kijártak a határ túloldalára javíttatni, de néha még időszakos szervizre is. Az indok mindig ugyanaz volt: „Ezek itthon csak ugatják ezeket a finom gépeket, Ladán szocializálódtak, nem értenek hozzá!”
És valljuk be, volt is benne igazság, mert a piac gyors felépülését a szolgáltatási színvonal csak kis késéssel követte, a gyakorlatot, a tapasztalatot nem lehet egy éve alatt megszerezni.
A szerelők képzése, az oktatások színvonala az elégséges minimumot ütötte meg, néha még azt sem. Élenjártak a nagyobb gyártók és azok, akik először tették be a lábukat és alapítottak hivatalos kereskedői hálózatot. Én először 1994-ben voltam külföldön műszaki modellbemutatón, ahol a bevezetés előtt álló új modell javítását, műszaki megoldásait mutatták meg és magyarázták el. Elámultunk: egy vadi új autót bonthattunk szét, alkatrészegységeit megvizsgálhattuk és mérnökök magyarázták el, miért olyanra csinálták, amilyenre. Majd megmutatták, hogyan kell összerakni, mire kell figyelni, milyen célszerszámokat kell használni és hogyan. Az oktatóműhely olyan felszereltségű volt, hogy ilyet addig csak képeken láttam.
Évek teltek el itthon, mire egy-egy cégnek lehetősége nyílt egy hasonló szintű műhelyt megvalósítani, hasonló oktatást levezetni. Kezdtek kikopni a régimódi műhelyek, ahogy tűntek el a régimódi autók is. Ma egy átlagos szervizben fontos eszköz a számítógép és a hibakódolvasó, a javítási könyvek nagy része már csak elektronikus formában elérhető.
Amíg 1995-ben egy naponta harminc javítási munkalapot nyitó műhelyben körülbelül öt eset volt elektromos hibakeresés, ma ez a szám eléri az 50%-ot, tehát harmincból tizenöt eset elektromos eredetű hiba. Ez nem azzal magyarázható, hogy rosszabbak az elektronikák, az elektromos egységek, hanem azzal, hogy számuk megsokszorozódott.
Ma egy jó szerelő nem csak a szelepvezérlés beállításához ért, hanem jól kezeli a számítógépet, a hibakódolvasót, és pontosan tudja, hogy működik egy lambdaszabályozási kör. A járműjavítás annyira összetett feladat lett, hogy már az alapképzés is nagyon fontos, sok esetben a műszaki felsőfokú végzettségű szerelő sem ritkaság. A gyors fejlesztés, a járművek magas fokú elektronizáltsága alapjaiban változtatta meg a járműjavítást az elmúlt húsz évben. A hosszúra nyúlt áttekintést csak azért írtam, hogy mindenkinek fogalma legyen, hogy jutottunk el ide, és mennyi munka van egy magas szintű szervizszolgáltatás mögött.
A Ford Közép- és Kelet-Európai Értékesítő Kft. itt Szentendre határában olyan szintű oktatási központot mondhat magáénak, amelyre a világ bármely részén büszke lehetne egy gyártó. Tanműhely, oktatótermek számítógépes hálózattal, étterem - európai szinten is példaértékű. Ideális helyszín egy profi verseny lebonyolítására és bizony meg is tették, nem volt benne hiba.
Nem sok cég csinál ilyen jellegű felmérést itthon, egy kezemen meg tudnám számolni, akik ehhez hasonló szerelő versenyt rendeztek. A verseny célja kettős: motiválja a szerelőket és tanítja, további információkkal is ellátja. A feladatsor összeállítása sem könnyű feladat, ha mindenki 100%-ot érne el, akkor nem lehetne differenciálni. A kérdéssor annyira szerteágazó és sokféle, hogy szinte lehetetlen, hogy 100%-os eredmény szülessen. Az elméleti részben a műszaki információs rendszer és az elektronikus alkatrészkatalógus használatáról kellett tanúbizonyságot tenni, valamint alkatrészeket felismerni és ismertetni. A gyakorlati részben hibakeresés és javítás, valamint szerelési feladatok voltak.
Már az első alkalommal, hogy beszélgetni kezdtem a versenyzőkkel, tisztán lejött: itt csak olyan ember van, aki szereti az autót és érdekli a szakma, a javítást és hibakeresést kihívásnak tekinti. Ezt nem lehet már máshogy, külső motivációval szinte lehetetlen elérni. Az is hamar világossá vált, hogy ők nem az „add ide a pajszert, majd megoldom” típusú szerelők, inkább az agyalós, rendszerben gondolkodó figurák.
Bizonyos hibakeresésnél a tapasztalat sokat segíthet, ha már találkoztak a problémával akkor az nagy előny; ez a nagy forgalmú szervizek kiváltsága. Azt azonban le kell szögeznünk, hogy a nemzetközi mezőnnyel összehasonlítva is nagyon jól állunk szerelők tekintetében, versenyzőink rendre dobogós helyezéseket érnek el külföldiekkel megmérkőzve. Szakértők szerint ebben nagy szerepe van az erős általános képzésnek és jó szakmai alapoknak. Az is megérne egy misét, hogy hivatalos szervizeink 20-40%-kal alacsonyabb rezsi óradíjjal javítanak, mint Hegyeshalomtól nyugatabbra, miközben a felszereltségük, szerszámozottságuk azonos.
A gyári alkatrészek gyakorlatilag azonos áron vannak, illetve az eltérő helyi adók miatt különböznek csak és ebből kell kigazdálkodni egy szerviznek a működtetéshez szükséges pénzt. Átgondolva mindezt, most 2011-ben érdemes kivinni külföldre szervizeltetni egy autót?
Én azt mondom, Fordot semmiképpen.
