Legyen Ön is inkvizítor!

Használtautó-vásárlási kiskáté

2011.05.11. 05:28
Egy lakás és egy autó vásárlásában közös pont, hogy hosszú hónapok vagy évek munkájának gyümölcséről hozunk döntést nagyon rövid idő alatt. Nem elhanyagolható a veszély, hogy egy rossz döntéssel súlyos, akár helyrehozhatatlan kár érje a jóhiszemű, de tapasztalatlan vásárlót.

Szigorúan magánvéleményem, hogy használt autót csak végszükség esetén vegyen az ember kereskedésben. Nem azért, mert minden autókereskedő az ördöggel cimborál, hanem mert minden kereskedő ugyanabból él: olcsón vesz és drágábban ad el. Emellett persze nagy a kísértés, hogy az ügyes tárgyalási technikával és némi optikai tuninggal megszerezhető tisztes haszon mellett a futásteljesítmény manipulálásával vagy egyéb sötét módszerekkel tegyenek zsebre némi extraprofitot. Nem mondom, hogy magánszemélytől csak makulátlan, kifogástalan előéletű autót vásárolhatunk, de jobbak az esélyeink. Az autóvásárlásban a rideg műszaki részletek mellett legalább olyan fontos az emberismeret és a tények közötti összefüggések józan, hideg fejjel való mérlegelése. Ha ez nem erősségünk, vigyünk magunkkal egy elfogulatlan segítőt, aki segít eloszlatni a rózsaszín ködöt, megóvva ezzel az elhamarkodott döntéstől.

Előkészületek

Ha nem ismerjük jól a kiválasztott típust, nézzünk utána a neten. A Népítélet és a különböző fórumok jó kiindulási alapot nyújtanak. Már néhány órányi befektetett munkával súlyos százezreket takaríthatunk meg: ha időben kiderül, mik az adott típus (évjárat, modell) visszatérő hibái, milyen rejtett helyeken képes rohadni, esetleg melyik motorral, váltóval vannak jó vagy épp rossz tapasztalatok.

Akár az interneten, akár kereskedésben nézelődünk, fontos, hogy ne kapkodjunk. Egy hét alatt szinte lehetetlen jó autót venni, ha rá vagyunk állva egy típusra. A jó vételt türelmesen ki kell várni, és akkor határozottan lecsapni. Érdemes használni a hirdetős oldalak figyelő funkcióját, mert az érdekes autók hamar elkelnek. A jó vétel nem feltétlenül a legolcsóbbat jelenti, sokkal fontosabb az autó állapota és az eladóról alkotott kép. Csodák nincsenek, az olcsóknak mind lesz valami bajuk, amit vagy felfedezünk, vagy nem.

Készüljünk fel a telefonbeszélgetésre az eladóval. Egyeztessük a pontos típust, évjáratot, állapotot. Magyarországi-e az autó? Ha nem, hány évesen került be az országba? Hányadik tulajdonos? Faggassuk ki, mióta van nála a kocsi, hol vette, egyáltalán ő-e a törzskönyvbe bejegyzett tulajdonos? Veszélyes, ha rövid ideje birtokolja az autót, példának okáért csak egy szezont használta (télre vagy nyárra). Miért adja el? Megvan-e az autó összes gyári kulcsa? Kérdezzünk rá a biztosításra és a teljesítményadóra is. Milyen bonus/malus fokozatba van sorolva és mennyit fizet? A rendszám és az alvázszám megadása fontos bizalomépítő lépés, ahogy az is, ha az eladó kérésre további (részlet-)fotókkal szolgál a beltérről vagy a hirdetés képein nem látható egyéb részletekről. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha messzebbre kell utaznunk a kiszemelt autó megtekintéséhez. Nem túl barátságos, de gyakran hatékony fordulat, ha megkérjük az eladót: gondolja át még egyszer, valóban minden hibáját felsorolta-e az autónak, mert ha a hosszú utazás végén derülnek ki további problémák és hiányosságok, kifizettetjük vele az útiköltséget.

Kérdezzünk rá, hol javíttatta az autót, és hogy el tudunk-e menni a környéken egy általunk kijelölt szervizbe átvizsgálásra? A kérdésre adott válasz akkor is sokatmondó, ha ilyesmi egyáltalán nem áll szándékunkban. Ha mégis, semmiképp se ugyanabba a szervizbe induljunk, ahol korábban dolgoztak az autón. Lényeges infó, mit cseréltek, javítottak az elmúlt években? Ha egy fillért se költöttek rá, jó eséllyel elhanyagolt állapotra készülhetünk, ha pedig egy vagyont, akkor annak is megvan a maga oka. Mindenképpen kössük ezenkívül az eladó a lelkére, hogy hideg motorral várjon, és próbáljunk olyan időpontban megállapodni, amikor a legkevésbé tűnik valószínűnek, hogy közbejön valami.

Karosszéria

Sötétben, esőben nem veszünk autót, ezt csak a rend kedvéért jegyeznénk meg. Keressünk rozsdát a sárvédőíveken, a küszöböknél, az ajtók alján, a csomag- és utastér szőnyegei alatt (nedves szőnyeg=beázás=rozsda), a motor- és csomagtérfedél belső élénél, a tornyoknál, vagy akár a tanksapka körül, és minden olyan helyen, ami az internetről begyűjtött információk alapján kritikus lehet. Ha nincs akna, ne sajnáljunk egy darab nejlont a földre teríteni, esetleg bakot és emelőt is bevetni az autó alján esetleg megbújó rohadások felderítésére. És ha már úgyis ott fetrengünk, vessünk egy pillantást a kipufogóra is, erről majd később. A belülről párás ablak szintén a beázás jele, ami nem csak kellemetlen, de megint csak korrózióhoz vezet. Régebbi autókon a napfénytető szinte kivétel nélkül beázik: ezt a makacs tényt napos időben hajlamos az ember alábecsülni.

A törött, karambolos előéletű autó felismerése az egyik legfontosabb feladat. Járjuk körbe alaposan, nézzünk bele a karosszéria meghatározó éleibe, nincs-e valahol javításra utaló nyom. Az ajtóknál, motor- és csomagtérfedélnél, valamint a lámpák körül vegyük szemügyre az illesztési hézagokat. Az egymás mellett lévő elemek minimálisan eltérő árnyalatú színe utólagos lakkozásra utal. A rétegvastagság-mérő a használtautó-vásárló legjobb barátja: ha nincs ilyenünk, vagy nem tudjuk használni, kérjük szakember segítségét. Javításról árulkodhat még a zárhidat és a sárvédőket rögzítő csavarok feje is: ha itt-ott kopott, vagy épp ellenkezőleg: vadiúj a lakk, valamiért levették már a sárvédőt. Érdemes figyelni a sárvédőív belsejének műanyag burkolatait is, ezeket sem pótolják egy-egy karambolkor, gyakran visszarakják a töröttet, repedtet.

A hűtőt is érdemes mindkét oldalról alaposabban szemügyre venni: elöl a zárhíd, hátul a ventilátor nyomai, javítások balesetre utalnak, ugyanígy óvatosságra int az autó általános állapotából kilógó, vadonatúj hűtő is. A törések további árulkodó jele lehet a hiányzó díszléc (drága), embléma (nagyon drága) vagy matrica (sokszor nem beszerezhető), esetleg kőfelverődés ellen védő fólia a küszöbön, hátsó ajtón, illetve, ahol a hátsó sárvédő szélesedik. Egyszerűen ellenőrizhető: meg kell nézni a túloldalon, van-e. A lámpák beázása időnként önmagában is előfordul, de szintén lehet kisebb-nagyobb deformáció következménye, és javításnál ezeket sem szokták kicserélni. Ha gyanús, hogy hátsó találat érte az autót, érdemes belenézni a pótkeréküregbe is – ha van –, mert a fenéklemezcsere rettentő drága. Ha a pirotechnikai övfeszítő elsült karambolnál, egy kis sárga címke ugrik elő belőle. Ezt (csere helyett) ki szokták vágni, de azért látszik a töve (az övfeszítőt az ülés oldalánál kell keresni általában). A szélvédő és az üvegek gyártási évét szinte mindig feltüntetik rajtuk: ha több darabnál van eltérés, legyünk óvatosak! A súlyos sérülések felderítésében segítségünkre lehet a biztosítók adatbázisait lekérdező voltetorve.hu portál is, ahol pár száz forint ellenében tudhatjuk meg rendszám, illetve alvázszám alapján, szerepel-e a karambolos kocsik listáján a kiszemelt jármű.

TAXI!

Az emberek többsége mumusként retteg a korábban taxiként vagy céges flottaautóként használt kocsiktól, pedig ezek karbantartására valószínűleg nagyobb gondot fordítottak az átlagnál. A probléma nem is a fiatal korhoz mérten nagy futásteljesítmény, hanem ha esetenként több százezer kilométernyi óra-visszatekeréssel és az előélet letagadásával keveset futott, megkímélt autóként próbálják ránk sózni őket. Sajnos a szervizkönyvre sem hagyatkozhatunk száz százalékig, mert nemegyszer előfordult már, hogy az új óraálláshoz új könyvet is kapott a sokat futott autó. A hosszú éveken át szemmel láthatóan változatlan pecsét, az azonos színű vagy épp lapról lapra halványuló tinta és a bejegyzéshez használt toll színe gyanút kelthet, de a profi hamisítók az ilyesmire is ügyelnek. A használat nyomai azonban árulkodhatnak az átverésről: a fényesre kopott kormány és váltógomb, a pedálgumi és a szőnyeg kopása mindenképp óvatosságra int.

A kopás mértéke típusonként eltérő lehet: vessünk össze azonos típusból négyet-ötöt ahhoz, hogy körülbelül képben legyünk. Az újjászületett, durván visszatekert autóknál sajnos gyakran ezeket az alkatrészeket is kicserélik, mert még mindig jóval olcsóbbak, mint a csalással megszerezhető haszon. Az üléscsere viszont ritkább: ha huzat van rajta, mindenképp nézzünk be alá. Figyeljük a szivacs deformációját és a huzat kopását, majd vessük össze a túloldali ülésével, illetve más autókéval. Alaposan vegyük szemügyre a biztonsági öv és az ajtóbehúzó fogantyú kopását is: taxiban gyakran a jobb oldali az elhasználtabb. Keressük meg az utolsó olajcsere-cédulát a motortérben, vagy az ajtónyílásba ragasztva: hihető-e a dátum és a rajta szereplő óraállás? Ha hiányzik a cédula, miért hiányzik? A gumik életkora és kopottsága szintén árulkodó lehet: ha a DOT-szám alapján alig 1-2 éves gumi szinte teljesen kopott, az legalább évi 40–60 000 km megtételét jelenti.

A taxiüzem árulkodó jele az ajtó elnyomott gumitömítése, ahol a taxilámpa és az antenna kábelét kivezetik a tetőre, továbbá a kopott tető a mágneses antenna miatt, a matricanyomok az autó oldalán (a mágneses matrica, ha poros, karcol), ha két rádiónak van hely kialakítva, vagy a fúrásnyomok a műszerfal alján (CB-rádió). Ezek sajnos már nem mindig láthatóak, a taxisok és a nepperek sem hülyék. A külföldről behozott felsőkategóriás autóknál a sötét és a fehér, illetve krémszínű fényezés óvatosságra int, bár egy ideje szokássá vált kimondottan színes autóval taxizni, amit csak átmenetileg fóliáznak telibe a helyi előírások szerint.

Kétség esetén csak a márkaszervizben való átvizsgálás segít: itt gyakran a központi adatbázisból le is tudják kérni az autó teljes előéletét. Persze mindenképp máshova vigyük az autót, mint ahol korábban szervizelték, és ne becsüljük alá az autófiatalítással iparszerűen foglalkozók szervezettségét.

Mindezek ellenére akár egy háromszázezer kilométert futott taxi vagy flottaautó is lehet jó vétel – a teljes előélet és a műszaki állapot pontos ismeretében, reális áron.

Motor

Már jó ideje ott nyüzsög a potenciális vásárló az autó körül, de a motor még mindig nem jár. Ha az eladó megpróbálja elindítani, igyekezzünk eltántorítani ettől a szándékától. Nyissuk fel a motorháztetőt, és ellenőrizzük a folyadékszinteket. A nívópálcát kihúzva nem csak az olaj szintjéről, de annak állapotáról is kaphatunk (közelítő) képet. A sűrű, iszapszerű lerakódás az olajcsere-periódus nagyvonalú kezelésére utal. Az olajbetöltő sapkát levéve nézzünk az olajtérbe vagy akár csak a sapka aljára: ha a sötétbarna vagy fekete szín helyett fehér vagy krémszínű, habos trutymó nyomait látjuk, köszönjünk el. Ez ugyanis az olajba bejutó hűtővíz nyoma, ami legjobb esetben is a hengerfejtömítés cseréjét, de akár a blokk vagy a hengerfej végleges pusztulását is jelentheti. (Kivételes esetben a nagyon keveset, rövid utakra használt motor tetején is összegyűlhet pár csepp ebből a majonézszerű anyagból, de ha ilyet látunk, mindenképp indokolt a szakműhelyben történő alapos átvizsgálás.) Ugyanilyen kritikus szemmel vizsgáljuk a hűtővíz tágulási tartályát: nem csak a szint a fontos, hanem a kifogástalan, tiszta állapot is.

Keressük a motor körül és az autó alatt is olajfolyás nyomát. A tisztára nyalt, frissen mosott motortér utalhat gondos gazdára, de legalább annyira valamilyen szivárgás elkendőzésére is. Az egyenletesen poros, száraz motortér a legjobb. Eközben feltűnés nélkül ellenőrizhetjük a motor és a hűtő érintésével, valóban hideg-e a motor. Csak a formaság kedvéért kérdezzünk rá, volt-e már cserélve a vezérlés: az eladó állítása és a kilométeróra állása külön-külön is eléggé bizonytalan ahhoz, hogy ebből messzemenő következtetéseket vonjunk le. Faggassuk ki a tulajt az elvégzett alkatrészek cseréjéről, szervizlátogatásokról, de komoly hitelt csak akkor adjunk e kijelentéseknek, ha az alkatrész látványosan új, vagy valamilyen számla igazolja legalább az alkatrész megvételét. Kérdezzük meg, mikor volt utoljára gyújtógyertya-/izzítógyertya-csere. Vessünk egy pillantást az ékszíjra: filléres apróság, de sokat elárul a tulaj (vagy a szerviz) hozzáállásáról.

Indítás előtt kérdezzünk rá, van-e valami különleges indítási procedúra (régebbi autóknál szívató, izzítás, gázpedálkezelés), hogy ne lehessen a hibánknak felróni, ha mégsem indul elsőre. Ha van segítőnk, az autó mögé húzódva figyelje a kipufogóból az indítás közben érkező füstjeleket. Ha csak heves gázrugdosásra és hosszas köszörülésre indul, az kopottságra, rossz izzítógyertyákra, de a gyújtás és a keverékképzés hibájára is utalhat. Kétség esetén kérjük szakember segítségét, aki a kompresszió mérésével kizárhatja, hogy egy finanszírozhatatlan csődtömeg boldogtalan tulajdonosává váljunk. Járó motor mellett érdemes újra lekapni az olajbetöltő sapkát: az innen előtörő füst kopott motorra, törött dugattyúgyűrűkre utal.

Figyeljük az egyenletes, kihagyásmentes hideg alapjáratot, ne túráztassuk a motort feleslegesen. Induljunk el a próbaútra, melynek vége felé, a meleg motoron mindenképp nyomjunk pár másodpercnyi padlógázt. Megtorpanás, dadogás, a tükörből is látható füstfelhő vagy az elvárhatótól lényegesen elmaradó gyorsulás árulkodhat ilyenkor a motor hibájáról.

Futómű

A karosszéria négy sarkánál egyesével erőteljesen rátenyerelve, majd hirtelen elengedve szerezzünk közelítő információt a lengéscsillapító állapotáról. Két-három lengés már egyértelmű hibára utal: ez nem a világ vége, de költség, amivel számolni kell.

Ha futóműveshez nem is visz az ember minden potenciális használt autót, a gumik kopását figyelve kiszúrhatja a durva futóműhibákat. A féloldalasra kopott gumi lehet az elhanyagolt állapot, de akár egy súlyosabb sérülés indikátora is. Ha már a gumiknál vagyunk, ellenőrizzük, egyforma-e mind a négy, mekkora a profilmélység, illetve mi a gumi gyártási éve? A gumi oldalfalán látható négyjegyű DOT-szám utolsó két jegye jelzi a gyártás évét: a hat-nyolc évnél régebbi abroncs mindenképp csereérett. A vakítóan fényes, fekete gumi a kereskedők által előszeretettel használt gumiápoló spray eredménye: ne hagyjuk magunkat befolyásolni, csak a rideg tényeket vegyük figyelembe. Ha van rá lehetőség, emeljük fel a kerekeket, és függőlegesen és vízszintesen megrángatva figyeljük a kerékcsapágy és a kormánymű viselkedését.

Erőátvitel

Tudatosan figyeljünk elinduláskor, hogy a kuplungpedál melyik pozíciójában szakad meg, illetve záródik az erőátvitel. A teljesen benyomott pedál mellett reccsenő váltó a kinyomócsapágy, míg a nagyon magasan fogó kuplung a tárcsa kopására utal. Ez is javítható, de komoly tétel, számolni kell vele. A váltó minden fokozatban, egyes fokozatokat átugorva is legyen könnyen, akadály- és persze zajmentesen kapcsolható. Automata váltóknál a rántás vagy hullámzó rángatás olyan hibára utal, melynek javítása akár azonos nagyságrendbe is eshet az autó vételárával. Megfelelő helyen egyes fokozatban, lépésben haladva jobbra, majd balra ütközésig kitekert kormány mellett figyeljük, kopogó hanggal jelzik-e a féltengelyek a csere szükségességét.

Fék

Elindulás előtt vegyük szemre a féktárcsák és a betétek állapotát. Másfél-két milliméternél nagyobb váll a tárcsa szélén és annál vékonyabb kopóréteg a betéten a közeli cserére figyelmeztet. Teljesen normális, ha ezek el vannak kopva, csak költség, amivel számolni kell. A próbaút során megfelelő helyen és időben ellenőrizzük az ABS működését egy vészfékezés keretében. Ehhez 40-50 km/órás tempót, és a meglepetések elkerülésére két kézzel előírásszerűen, szorosan markolt kormányt javaslok. Az autó sem haladás, sem fékezés közben nem húzhat oldalra. Ne feledkezzünk meg a kézifékről se: legkésőbb a vizsgán szükség lesz rá.

Kormánymű

Egyenes szakaszon figyeljük meg a kormány holtjátékát és az autó egyenesfutását. A 3-4 cm-nél nagyobb holtjáték vagy a bizonytalan, kóválygó mozgás a kormánymű vagy az összekötők hibájára utal.

Látni és látszani

Nézzük át a szélvédőt, nincs-e kőfelverődés vagy repedés rajta, tegyük ugyanezt a lámpatestekkel is. Beázott, mattult, repedt? Gyári vagy utólagosan beépített a xenon? Ha fólia van az ablakon, kérjük el a műbizonylatot, vagy alkudjunk.

Elektromosság, komfort

Apró bosszúságoktól a reménytelen gazdasági totálkárig minden előfordulhat. Indítás előtt a gyújtást ráadva szenteljünk kiemelt figyelmet a visszajelző lámpáknak. Ég egyáltalán a check engine, vagy gondos kezek már el is távolították? Minden visszajelző fénynek (ABS, légzsák, check engine…) fel kell gyulladnia, majd járó motornál szépen kialudnia. Az égve maradó visszajelző lámpánál csak az egyáltalán fel sem gyulladó a gyanúsabb. Talán szőrszálhasogatásnak tűnhet, de érdemes ellenőrizni elöl-hátul a világítást és az indexet. Próbáljuk ki a klímát és a fűtést akkor is, ha épp nincs rá szükségünk, mert lesz. A klímának szinte azonnal, néhány másodpercen belül érezhetően hűtenie kell. Szintén apróságnak gondolná az ember az ablaktörlőt és -mosót, de ezek sem csak a vizsgához kellenek.

A villanyablakokat, motoros tükröket és minden más elektromos kütyüt is próbálgassuk végig végállástól végállásig, ideértve az ülésmozgatást és az ülésfűtést is. A motortérben vagy bárhol máshol a kábeleken található szigetelőszalag intő jel.

Kipufogó

Ez többé-kevésbé mindig rozsdás és szintén fogyóeszköz, de a csere megint csak nem olcsó. A kipufogócső végét a magunkkal vitt rongydarabbal befogva hallhatóvá válik az esetleges tömítetlenségeken kifújó gáz.

Egyebek

Mielőtt egy árva petákot átadnánk a tulajdonosnak, ellenőrizzük a papírokat. A forgalmi és a törzskönyv adatai egyeznek-e a tulajdonos személyi igazolványában szereplőkkel? Stimmel-e az alváz- és motorszám? Van-e érvényes csekk a kötelező és a gépjárműadó befizetéséről? Az esetlegesen összegyűjtött számlák az elvégzett javításokról, cserélt alkatrészekről a bizalmat erősítő, pozitív jelzésnek számítanak. A kilométeróra állását ma Magyarországon mindenképp fenntartásokkal kezeljük, és vessük össze az egyéb árulkodó jelekkel (kormány, váltógomb, pedálok kopottsága, ülés állapota, gumik évjárata és kopottsága, korábbi szervizlátogatások árulkodó nyomai – lásd a keretes írásban).

Vásárlás után

Olaj, olajszűrő, légszűrő (öregebb autóknál üzemanyagszűrő is), vezérműszíj a hozzávalókkal, ékszíj – ez a minimum, amit a vásárlás után azonnal ki kell cserélni egy használt autón, hogy elkerüljük a meglepetéseket. Az erre szánt összeget egész egyszerűen vonjuk le a rendelkezésre álló keretből – többszörösen meghozza az árát. Emellett a fékbetétek, a gyújtógyertyák, a hűtőfolyadék, a fékfolyadék és az akkumulátor ellenőrzése javasolt. Mind olyan tétel, amire előbb-utóbb költeni kell, ez csak idő kérdése.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!