Álszlovákok meneküljetek! Kezdődik a razzia

2011.09.01. 12:38 Módosítva: 2011-09-19 11:30:37
Az álszlovák, ál-amerikai hordák elűzésére megalkotott kormányrendelet mai hatálybalépése után várható, hogy ősszel kampányszerűen csapnak majd le az illegálisan használt szlovák, és egyéb külföldi rendszámot viselő autókra.

Mivel a magyar nyilvántartásban nem szereplő járművekről van szó, pontos adat nincs, de becslések szerint nagyjából tízezer közlekedik a hazai utakon illegálisan, külföldi rendszámmal. A kormány az adóelkerülő autósok és vállalkozások ellen harcolna, de ebben a külföldön élő magyaroknak sem lesz sok öröme. Mégis mi számít majd illegálisnak – vonítottuk bele közösen az éjszakába, miután először átolvastuk a vonatkozó jogszabályokat.

Az egyes közúti közlekedési igazgatási feladatokról, valamint egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2011. (VII. 19.) kormányrendelet mondatai olyan ügyesen túrnak bele aközúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szövegébe, hogy álszlovák legyen a talpán, aki ezek után bele mer ülni az autójába. Például aki itteni lakóhellyel rendelkezik, de harminc napnál rövidebb ideig használja Magyarországon a külföldi rendszámú járművet, és ezt bizonyítani is tudja, elengedik.

Amíg ez sikerül, kínos beszélgetésre készülhet az őt igazoltató rendőrrel, vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság munkatársával. Előfordulhat, hogy később újra és újra megállítják, míg tart a kezdeti lelkesedés.

A törvénysértő magánszemélyt legalább kétszázezer forintra büntetik majd...

A törvénysértő magánszemélyt legalább kétszázezer forintra büntetik, ha engedély nélkül vezet külföldi rendszámot viselő autót. Az összeg kétszeresére számíthat, akit kétezer köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú kocsival kapnak el, minden egyéb járműfajta vezetőjét egy százasra bírságolják. Céges járműveknél kétszeres szorzót alkalmaznak, ráadásul a rendőrnek nem lesz mérlegelési lehetősége, mindenképpen fel kell jelentenie azt, aki az igazoltatáskor nem tudja bemutatni a megfelelő dokumentumokat. Itt egy kicsit el is akadtunk jogértelmezésben, hiszen nem egyértelmű, hogy pontosan mit fogadnak majd el a rendőrök, miből tudják majd, hogy valaki jogosan ül mondjuk egy osztrák rendszámú Passat volánja mögött.

Akit illegális rendszámhasználaton kapnak, útvonalengedéllyel mehet hazáig. Az autó papírjait elveszik, a rendszámot lepattintják. Ezzel egy ember és hatóság, esetenként országok közt zajló tortúra kezdődik. A végén valaki fizetni fog, csak az a kérdés, mennyit. Aki nem tud valahogy kibújni a hercehurca alól, hamarosan levelet kap a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, a birságon felül forgalomba kell helyeztetnie az autót. Ha nem teszi, legrosszabb esetben az összes okmányt és rendszámtáblát kiküldik a kiállító ország hatóságainak. Aki önszántából dönt a honosítás mellett, és olyan járművet honosít, mely június 15 előtt a nevén volt, az Rogán Antal korábbi ötlete alapján az év végéig 50 százalék engedményt kap a regadóból.

A cégek helyzete sokkal bonyolultabb. Azok a külföldi vállalkozások, melyek magyarországi tevékenységükhöz használnának autót, magyarországi adószám birtokában, az áfa és a forgalomba helyezés költségeit megfizetve válthatják ki a magyar rendszámot. Adószámra ezután is szükségük lesz, hiszen a gépjárműadót rendszeresen fizetniük kell. Már látjuk is lelki szemeink előtt, amint a kecskeméti Mercedes-üzem menedzserei úgy döntenek, inkább tömegközlekedésre váltanak, amíg kerül egy becsületes magyar rendszám az otthonról csempészett szolgálati E-osztályra.

További rossz hír, hogy az ügy rendezéséhez nem lesz elég csupán egy külföldi bejelentett lakcím, illetve cégek esetén a telephely igazolása. A magánszemélyeknek azt is bizonyítaniuk kell, hogy életvitelszerűen tartózkodnak külföldön, és mondjuk onnan járnak át dolgozni Magyarországra. Vagy egy ottani vállalkozás alkalmazásában állnak, és átmenetileg vezetnek cégautót. A vállalkozások életét nehezíti, hogy ha más országban bejegyzett, de árbevételt nem termelő telephellyel rendelkeznek, kezdeményezniük kell az eddig ottani rendszámmal üzemeltetett autó forgalomba helyezését, különben jön a bírság.

A bizonyítási kényszer tehát mostantól soha nem a hatóságé, hanem a

A bizonyítási kényszer tehát mostantól soha nem a hatóságé, hanem a gyanúba keveredett autósé.

gyanúba keveredett autósé. A fentiek alapján várható, hogy eleinte minden külföldi rendszámú jármű gyanús lesz. Így még izgalmasabbá válik a magyarországi vakációzó, de külföldön élő magyarok élete. Bizonyára azok is jól szórakoznak majd, akik életükben először járnak nálunk. Egy szót sem beszélnek a nyelvünkön, gyakran a rendőrök sem az övéken, ezért nem értik, miért igazoltatják őket úton-útfélen.

Emlékeznek még a kampányra, amelyben a bécsi cukrászdanyitás lehetőségével hívták fel a figyelmünket az az uniós tagság előnyeire? Többek közt a tőke, a személyek, az áruk és szolgáltatások szabad mozgásáról van szó. Mindez 2004-ben, Magyarország uniós csatlakozásának évében történt. Akkor joggal remélhettük, hogy az évek alatt lezajló jogharmonizációs folyamat végén, de legkésőbb Magyarország 2007-es schengeni csatlakozása után nem lesznek többé olyan helyi hatalmak, melyek demagóg jókedvükben szabadon értelmezgetik az EU-s alapjogokat. Legendásan jóhiszemű énünk szerint a kormányrendelettel nem a szabadságjogok csökkentése volt a cél. Lehet, hogy inkább üzenni akart a hatalom a rokkantkártyás X6-ostól lelki bántalmakban szenvedő adófizetőknek: nyugi, elkapjuk a gazembert, aki már puszta létezésével beletapos a bérből és fizetésből élő választói önérzetedbe.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2008-as állásfoglalása újabb érdekes adalékkal szolgál az ügyben. Dr. Szabó Máté felhívja a figyelmet, hogy a külföldi rendszámú autók fokozott ellenőrzése, és az illegális használat büntetése valójában nem több, mint tüneti kezelés. Sokan ugyanis azért nem helyeztetik forgalomba átmenetileg, vagy folyamatosan Magyarországon használt gépjárművüket, mert a honosítási eljárás Európai Uniós összehasonlításban is hosszadalmas, legalább nyolc-tíz hatóság-ügyfél kontaktussal jár. Ráadásul drága is, hiszen nem csupán a regisztrációs adó, de az egyéb adminisztratív terhek is jelentős összeget tesznek ki.

Dr. Szabó Máté felhívja a figyelmet, hogy a külföldi rendszámú autók fokozott ellenőrzése, és az illegális használat büntetése valójában nem több mint tüneti kezelés.

Ez nem csak a magánszemélyeknek, de a cégeknek is komoly kiadást jelent, így sokan inkább külföldi telephelyet jegyeztetnek be, és élnek a Szlovákiában bevett gyakorlattal, vagyis visszaigénylik az üzemanyag áfáját.

Hivatalos választ többszöri megkeresésünk ellenére sem kaptunk, de információink szerint az ORFK-nál még nem tudják pontosan, mekkora erőket mozgósítanak az ominózus szigorított jogszabály betartatására. Lehet, hogy azok a rendőrök, akiknek a külföldi rendszámú járművek ellenőrzése lesz a feladata, éppen a témába vágó törvényt tanulmányozzák, hogy legalább ők megtudják, mi számít közokiratnak, és bizonyító erejű magánokiratnak.

Az E és P rendszám sem jelent kibúvót

A korábbiakkal ellentétben mostantól csak egyszer lehet kiváltani a hat hónapig érvényes E-rendszámot. Az ideiglenes rendszám előnye, hogy nem kell regisztrációs adót fizetni, és a P rendszámmal ellentétben nem vonatkozik rá közlekedési korlátozás sem. Az EU-s előírások szerint az ideiglenes nyilvántartásba vétel is forgalomba helyezésnek minősül, így elvileg szedhetnének érte regadót, de azt vissza lehetne igényelni, ha a járművet a rendszám lejárta után kiviszik az országból.

Sokan eddig jolly jokerként tekintettek a menetnapló-vezetéshez kötött P rendszámra. A próbarendszámot annak lejártáig korlátlan számú járműre fel lehetett szerelni, járművenként legfejlebb harminc alkalommal. Így voltak, akiknek a magas ár ellenére is megérte kiváltani. Elvileg csak olyan jármű viselhet P-rendszámot, melyet még nem helyeztek forgalomba és/vagy vettek nyilvántartásba, vagy legalább ideiglenesen kivonták a forgalomból. Kevesen tudják, hogy csak az vezetheti a P-rendszámot viselő járművet, akinek a nevére kiállították az Indítási naplót, vagy a rendszámot kiváltó céggel valamilyen munkaviszonyban áll, és ezt igazolni tudja.

Javítóműhelyek esetén ennél is messzebbre mentek a jogalkotók. Ott csak a szerelői szakvizsgával rendelkezők ülhetnek majd a speciális jelzéssel ellátott autó volánja mögé. Véget ér a próbarendszámos autóhullák aranykora, vagy egyszerűen csak nem lesz több Carrera-Gallardo tétmeccs az M1-M7 kivezetőn? Mi az első verzióra tippelnénk, bár információink szerint máris egyre több okmányirodában hiánycikké vált az ideiglenes rendszám.

Mit mond a kereskedő?

Megkerestünk egy használtautó kereskedést, mert kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek az új helyzetre.

Csontos Zoltán, a Csonti Car Kft. tulajdonosa átgondolatlannak tartja a próbarendszám használatával kapcsolatos új szabályokat. A százhetven autóból álló készlettel dolgozó cég vezetője úgy látja, aki a rendeletet írta, több alapvető szempontot sem vett számításba. Nem lehet tudni például, hogy egy autókereskedés potenciális vásárlói a jövőben hogyan próbálhatják majd ki fizetés előtt a forgalomból ideiglenesen kivont autókat, ha azokat csak a cég alkalmazottja vezetheti. Ezzel az állam az ügyfeleket, és a kereskedőket is nehéz helyzetbe hozta az amúgy is szenvedő piacon.

Az országos értékesítési hálózattal rendelkező, évente 7-8000 használt
autót forgalmazó Weltauto márkaigazgatója szerint a szeptember 1-jétől
hatályos jogszabály szükségszerű és jelentős lépés a törvényesség útján.
"Úgy gondolom, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy ne szenvedjenek hátrányt
törvénytisztelő honfitársaink, és mindenki egységes elbírálás alá kerüljön.
Az új törvény az elmúlt években keletkezett ellentmondásokból adódó
feszültségeket hivatott csökkenteni, hiszen idáig a különböző külföldi
rendszámok mögé bújva kiskapu nyílt az adózás elkerülésére, vagy például a
közlekedési szabályok kijátszására, a külföldi rendszámot használók
közlekedési bírságainak elkerülésére. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy
annak megkerülése kockázatos, hiszen jelentős, akár több százezer forintos
büntetést vonhat maga után a törvény kijátszása.  Az új törvény
alkalmazásával nagyot léphetünk a legális keretek között működő
vállalkozások helyzetének javítása felé." - vélekedett Horváth Zoltán.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!